Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-790
790. országos ülés 1918 június 5-én, szerdán 283 maztatásával szokásos munkákat oly díjazás mellett végezni, mint amilyen az ugyanazon helyen és alkalmazásban álló és ellátásban részesülő szabadmunkás a munkájáért hatósági megállapítás szerint élvez, e díjazás azonban nem lehet kevesebb, mint napi 3 korona. Ez a díjazás a »dolgozó őr legény ség« saját kezére hetenként kifizetendő, amelylyel azok szabadon rendelkeznek. A »dolgozó őrlegénység«-ért a munkaadónak a póttestek részéről 10 naponként megküldendő napi és fejenkénti 1 K 30 £ élelmezési átalány térítendő meg, mint a többi őrlegénységért. A »dolgozó őrlegénység« elsősorban a munkahelyről megszökött, illetve már leadott hadifoglyok pótlására van hivatva, de beosztható a munkában álló hadifoglyok mellett is, mely esetben minden »őrlegény«-ért a még később kihirdetésre kerülő hadifogolykicserélésnél a munkahelyről a behívás idején egy-egy hadifogoly további pótlás nélkül bevonultatandó lesz.« Tisztelt ház! Magának a rendeletnek alapgondolata helyes, hogy ugyanis a katonaságnál nélkülözhető erőt a gazdasági munkára adják, de nem tudom, hogy a rendelet kiadásánál ki tájékoztatta a honvédelmi minister urat arra nézve, hogy mily birtokú gazdákat adjanak ki más birtokokra munkára és mily birtokú gazdákat ereszszenek haza a saját birtokukra. A legnagyobb mértékben rosszallom és kifogásolom, hogy a rendelet 10 kataszteri holdat állapit meg határnak és csak az azonfelüli birtokú gazdákat engedi a saját birtokukra. (Mozgás.) Kun Béla: A legnagyobb igazságtalanság. (Zaj. Elnök csenget.) Szabó István: Akinek nincs egész 10 kataszteri hold földje, azt mezőgazdasági munkára kirendelik más birtokokra és nem eresztik haza (Mozgás.) a saját birtokára; ez a legnagyobb igazságtalanság. Kun Béla: Az asszony és a gyermek dolgozzék! (Mozgás.) Meskó Zoltán: 50 holdas gazdákat is elvittek más munkájára. Szabó István: Tudom, hogy 50 holdas birtokosokat is visznek idegenbe; megtörtént, elég helytelen, elég rossz intézkedés folytán, megtörtént a múlt évben is, azelőtt is, hogy 50 holdas mezőgazdákat is a szomszéd uradalomba vittek kapálni és ott dolgoztattak velük. Meskó Zoltán: Nem mentették fel! Szabó István: Nem mentették fel őket, hanem kivitték őket uradalomba, bérletekbe dolgozni és azalatt a saját gazdaságuk tönkremehetett. De ez nem volt oly körülírással elintézve, mint ahogy ez a rendelet intézkedik, hogy öreg katonákat, akiket úgyis a legfelsőbb rendelet szerint szabadságra haza kell küldeni, most köz- és magánmunkára küldik, ha nincs 10 kataszter hold földjük. Mi lesz ennek a következése? Az a kisgazda, akinek nincs 10 kataszter holdja, az az egész nyáron kénytelen lesz 3 koronáért dolgozni valami bérleti vagy más gazdaságon, a 3 koronából megtakarítani semmit sem tud és ha őszszel a nyári munka megszűnik, a keresetképesség csökken, hazaengedik kis gazdaságába, hogy aztán a felesége az ő nyári munkájából tartsa el, akinek ő nem segíthetett a munkában. Ezek az 1868-ban és 1869-ben született emberek, akiket előbb munkára használnak fel és aztán küldik haza. Nem tudom, hogy miért állapítottak meg 10 kat. hold földet határ gyanánt, amelyen alul a szabadságolandó kisgazdákat nem lehet hazaengedni? Lehet, hogy ez megfelel az Alföldön, ahol jobb gazdasági viszonyok vannak, ahol a kisbirtokosoknak nagyobbmennyiségü földjük van, ámbár ott sem ismerem el helyesnek; de a Dunántúl, ahol a földosztályozásnál, amikor a birtokelkülönités megtörtént, nagyon szűken szabták a kisbirtokokat, ahol az egynegyed telkes gazdáknak egynek sincs 10 kataszter holdja és ahol nem mérték ki 1600 négyszögölben a kataszteres holdat, hanem kimérték 1000 négyszögölben, legtöbb helyen 1200 négyszögölben. Somogyban, Dunántúl, ott a birtokelaprózás folytán olyan a helyzet, hogy igen sok kisgazda földje nem éri el a 10 kataszter holdat. És most az 1868-ban, 1869-ben született kisgazdákat kiviszik az uradalomba, a bérletbe dolgozni és a saját birtoka azalatt tönkremegy! Kun Béla: Gyalázatosság! Fényes László (közbeszál). Elnök: Kérem Fényes László képviselő urat, no méltóztassék hosszadalmas közbeszólással zavarni a szónokot. Szabó István: Amint az elébb jeleztem, nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ha felvilágositana a t. honvédelmi minister ur, hogy kitől vette az informácziót és a tanácsot arra nézve, hogy kiket lehet ilyen munkára kirendelni és csak azokat kell kímélni, akiknek 10 kataszterholdnál többjük van. Nem hiszem, hogy ebben a tekintetben azok közül kérdezett volna meg valakit, akiknek bőrére megy ez a rendelkezés és akik tudják, hogy 10 kataszterholdat lehet-e asszony r erővel munkálni, vagy nem. Más szempont is van e rendeletnél. Ha a szabadságolandó idős katona családjában — akinek, mondjuk, 10 kataszterholdja van — van még egy másik férfierő, akár idősebb, akár fiatal, aki munkaképes, ha azt a katonát elviszik a nagyobb gazdasági munkára, ez nem olyan nagy veszedelemmel és kárral jár, de a legtöbb esetben ugy történik, hogy amikor a 8—9 holdas gazdát elviszik a munkára, a családjában otthon férfimunkaerő nem marad. A felmentésekkel is ugy vagyunk, hogy csak 15—20 katasztrális holdra adják meg a felmentést, és így ezeket a 10 holdasokat még akkor sem mentik fel, ha egyetlenegy férfi, vagy munkaképes gyermek vagy öreg sincs a családban. Most pedig, mikor megadja nekik a császári rendelet a szabadságolási jogot, nem haza enge36*
