Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-790

790. országos ülés 1918 június 5-én, szerdán. 26o járó tőkekamat- és járadékadó kivételével kivetett egyéb tőkekamat- és járadékadó után 60%-os kadipótlék fizetendő. *! Az alapadónál fennálló ideiglenes adómentesség, annak tartamáig, a kadipótlék fizetése alól is mentésit. Hadipótlék kivetésének nincs helye : 1. Az olyan házak után, amelyekben az összes adóköteles lakrészek száma kettőnél nem több ; 2. A III. osztályú kereseti adónál : a) a családtagok adótétele után ; b) ha az általános jövedelmi pótadó az 1883. évi XLVI. t.-cz. 9. §-ának 3. a) pontja, illetőleg az 1886. évi XXXVII. t.-ez. 5. §-ának 3. a) pontja szerint csak 10%-kal jár ; o) azon adótöbblet után, melylyel a félaek III. osztályú kereseti adója az 1916. évi jogerős megállapítással szemben az 1916. évi XXXIII. t.-cz. 2. és 3. §-aiban szabályozott eljárás során jogerősen felemeltetett; 3. a tőkekamat- és járadékadónál a katonatiszteknek és katonai hivatalnokoknak adóköteles házassági óvadéka után ; í. azoknak a helyi érdekű vasutaknak kereseti adója után, amelyeknek az alapszabályok értelmében felosztásra kerülő bevételei nem voltak elegendők arra, hogy elsőbbségi részvényeiknek alapszabályszerüleg biztosított osztalékát fizethessék A földadónál az 1881. évi XLII. t.-cz. 7. §-a szerint járó adó visszatérítések a hadi pótlékot nem érintik.« Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Barta Ödön előadó : T. képviselőház ! Ez a mó- ' dositás voltaképen a lényeges. Lényeges volt már az a módosítás is, melyet a pénzügyminister ur hozzájárulása folytán az általa előterjesztett javaslat értelmében a képviselőház a plenáris tárgyalás alkalmával a pénzügyi bizottság eredeti szövegével szemben ezen törvénybe beiktatott. A lényeges eltérés vonatkozott azon III. oszt. kereseti adóval terhelt üzemekre és adóalanyokra, melyeknél az 1916. évi XXXII. t.-czikk alapján foganatosított adókivetés alkalmával adótöbbletek álltak elő az 1916. évi adóztatás előtti időhöz képest. Ezekre vonatkozólag az a méltányos kívánság hangzott el és nyert teljesítést a képviselőház által elfogadott törvényszövegben, hogy ezen többletek után a 60 %-os hadipótlék ne alkalmaztassék. Ez a kedvezmény az illető körök részére voltakép nem kedvezmény volt, hanem méltányos elbánás azon adóztatásokkal szemben, melyek a III. oszt. kereseti adónál foganatosíttattak, holott más adónemeknél, mint pl. a földadónál, a kontingentálás állván fenn, háborús adónövekedés nem keletkezett. Ezen intézkedéssel kapcsolatban a képviselőház elfogadta azt a módosítást is, amit a pénzügyministerur ajánlott, hogy t. i. az 1916. évi XXXIII. törvényezikk 4. §-ának két utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések ezen törvény életbeléptének napjától kezdve nem lesznek többé alkalmazhatók. Ezek a kedvezmények vonatkoztak azon III. osztályú kereseti adóval terhelt adóalanyokra, akik KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIX. KÖTET. ilyen magasabb adóztatás alá vonattak az 1916. évi adóztatás alkalmával. Ezekre nézve a kedvezmény abban állt, hogy ha az ezen szakasz szerint jogerősen megállajíitott adóalapba a a háború folytán emelkedett olyan kereset is foglaltatik, mely a hadinyereségadóról szóló törvény alapján jogerősen szintén meg lett adóztatva és ha ezt az adóköteles fél elfogadhatóläg igazolja, a fél kérelmére a jelen szakasz alapján kivetett adó fele, de csak a hadinyereségadó erejéig törlendő. A szakasznak utolsó bekezdése pedig azt mondja, hogy a törlésre irányuló kérvények a kir. pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) az 1919. év végéig bármikor beadhatók. Az érdekelt körök felszólalása következtében utánszámitás alapján megállapítást nyert, hogy ennek a mérséklési kedvezménynek eltörlése, szembeállítva azzal a kedvezménynyel, hogy a többadóztatás után nem fizetik a hadipótlékot, rájuk nézve ujabb megterhelést jelent ; tehát ahelyett, hogy mérséklés történt volna, reájuk nézve ennek ellenkezője következett be. Ezért járult hozzá az igen tisztelt pénzügyminister ur a főrendiházban ezen szakasznak akként való módositásához, hogy ezen intézkedés, mely szerint ez a többlet-adó a pótlékolás alól mentesitt essék, töröltetik és egyúttal meghagyatik érvényében az 1916. évi XXXIII. törvényezikk 4. §-ának két utolsó bekezdésével megállapitott és általam ismertetett kedvezmény. Minthogy ez a kérdésnek olyan megoldását tartalmazza, melyet a pénzügyminister ur eredetileg is kontemplált és így a pénzügyminister ur intencziójának megvalósítását tartalmazza, javaslom, hogy azt változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Miután a 18. §-ra vonatkozólag a főrendiház egészen uj szövegezést állapított meg, azt teszem fel szavazásra a képviselőház által megállapitott szöveggel szemben. Kérdem a t. házat : Méitóztatik-e a törvényjavaslat 18. §-át a főrendiház által megállapitott szövegezésben elfogadni, szemben a képviselőház által megállapitott szöveggel, igen vagy nem ? (Igen!) A ház elfogadja a 18. §-ra vonatkozólag a főrendiház által megállapitott szöveget. Következik a 23. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa): »A 23. §-t a főrendiház a pénzügyi bizottság által javasolt azon kiigazítással fogadta el, hogy az első bekezdés b) pontjának második sorában »31. §-a« helyett: »32-. §-a« teendő.« Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Barta Ödön előadó : T. ház ! Amint a főrendiház üzenetéből látszik, itt egy egyszerű sajtóhibának felfedezéséről van szó. Minthogy a sajtóhiba tényleg fenforog, mert a 32. §. helyett 31. §. 34