Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-790

264 790. országos ülés 1918 június 5-én, szerdán. minden körülmények között biztosítják. Ezért csak nemzetközi szerződések jellegével bíró szer­ződést köthetünk. De nemcsak szuverenitásunkat kell biztosítani, hanem önrendelkezési jogunkat is biztosítani kell és harmadszor minden körülmé­nyek között meg kell óvni a mi érdekeinket s azt a szempontot kell szem előtt tartanunk, hogy más irányú viszonyainknak fejlődése, más irányú összeköttetéseinknek fentartása csorbát ne szen­vedjen. Ezek a főbb elvek, amelyekről már többen nyilatkoztak és amelyek, azt hiszem, megfelelnek azon szempontoknak is, amelyeket a t. képviselő ur itt felemlíteni méltóztatott. Én tehát azzal zárom felszólalásomat, hogy akkor, amidőn Né­metországgal egy politikai egyezményt kötünk, ezzel kapcsolatban természetesen védelmi viszo­nyaink egyetértő rendezéséről is gondoskodunk s egy gazdasági egyezményt is kötünk : ennél biz­tosítani kívánjuk egyrészt az általa is felemlített financziális előnyöket, amelyek azonban annyiban fognak csak nyilvánulni, hogy a szorosabb össze­köttetéshez fogják az alapot szolgáltatni, hogy azután a gazdasági tevékenység az egészen közös financziális vonatkozásokat saját szükségleteink és érdekeink kielégítésére is felhasználhassa ; más­részt elősegíteni kívánjuk azokat a gazdasági elő­nyöket, amelyek érdekeinket a termelés feltételei­nek megóvása mellett egy nagy fogyasztási terület és egy szorosabb viszony létesítése által bizto­sithatják. Kérem a t. házat, hogy ezeket tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Napirend előtti felszólalás keretében felvetett kérdés határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk napirendünk tárgyalására, amelynek első pontja: a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadinyereségadóról szóló tör­vény hatályának meghosszabbításáról, valamint egynémely anónem után fizetendő hadipótlékról szóló törvényjavaslatnak a főrendiház által mó­dosítva visszaküldött szakaszai (írom. 1445). Egyenként fogjuk a módosított szakaszokat tár­gyalás alá venni és a ház egyenként fogja azokra vonatkozó határozatát meghozni. Kérem Hoványi Géza jegyző urat, szívesked­jék a főrendiház által átküldött jegyzőkönyvi kivo­natban foglalt, a törvényjavaslat 5. §-ára vonat­kozó módosítást felolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa) .- »Az 5. §. utolsó bekezdésének első sorában a »felszerelések« szó után zárójelben szurassék bele e négy szó: >>élő és holt leltár«. Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Barta Ödön előadó: T. ház ! Azon intézkedés, hogy a törvényjavaslat szakaszonként tárgyaltatik, amint azt a főrendiház módosításai mutatják, meg­nehezítik nekem felszólalásomat. Azt hiszem, he­lyesen tenném, ha mindenekelőtt azt konstatálnám, hogy a t. ház tegnapi határozata folytán ez a javas­lat nem küldetett a pénzügyi bizottsághoz, s igy nincs módomban a pénzügyi bizottságnak ezen ujabb állásfoglalását ismertetni, csupán arra szo­rítkozom, hogy rámutassak arra . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak meghallgatni az előadó urat. Barta Ödön előadó : .. . hogy az adójavaslat­nak a pénzügyi bizottságban történt letárgyalása után eszközöltettek bizonyos módosítások a javas­laton a ház, tárgyalása közben, amelyeket a pénz­ügyminister ur hozott javaslatba. Ezeknek a módo­sításoknak tehát ellenmondás nélküli elfogadása, daczára annak, hogy a pénzügyi bizottság tagjai a ház tanácskozásaiban résztvettek, azt a meggyő­ződést keltik, hogy ezen módosítások ellen a pénz­ügyi bizottság egyes tagjainak nem volt lényeges ellenvetése. A főrendiház által eszközölt módosítások kö­zül kettő voltaképen teljesen lényegtelen. Az 5. §-ra vonatkozólag tett módosítás, amely most tárgyalás alatt áll, voltakép egy olyan kifejezés­nek beillesztése, mely, hogy ugy mondjam, a gyengébbek kedvéért megmagyarázza nem egészen helyes stilizálással és nézetem szerint, nem egészen helyes magyarázattal azt, ami az eredeti szöveg­ben helyesen van megmondva. Az eredeti szöveg­ben az van mondva, hogy a háború előtt már fennállott gazdaságok és üzemek részére beszer­zett felszerelések értéke a háború előtt volt érték szerint veendő számításba. Ez egy méltányossági szakasz, amely a gazdaközönség és az ipari üze­mek mindegyike számára a méltányos, az egyenlő elbánást kívánja követni. A főrendiház ezt elfo­gadta, de a »félszerelések« szó mellé belevetetni óhajtotta és határozta, hogy : »élő és holt leltár«. Az én nyelvérzékem azt diktálja, hogy a lel­tár maga egy okmány. Egy elfogadott és általá­ban dívó kifejezés, hogy egy gazdaságnál a fel­szerelést élő és holt disztinfcczíó szerint felosztva határozzák meg s azt leltárba foglalják. Ezért magát az objektumot nevezik annak, aminek az instrumentumot kellene nevezni. Minthogy a dolog lényegén nem változtat, nézetem szerint a főrendiháznak az 5-ik §-ra vo­natkozólag tett módosítását minden akadály nél­kül el lehet fogadni. Elnök: Kérdem, méltóztatik-e az 5 ik §-ra vonatkozólag a főrendiház által hozott határozat­nak megfelelő módosítást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház elfogadja a főrendiház módo­sítását. Következik a 18. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa) • »18. §. A földadó, a házosztályadó, a III. osztályú kereseti adó (ideértve az 1916. évi XXXIII. t.-cz. 5. §-ában emiitett javadalmak után járó III. osz­tályú kereseti adót is), továbbá a bányaadó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kére seti adója, végül az 1883, évi VII. t.-cz. szerint

Next

/
Thumbnails
Contents