Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-790

264 790. országos ülés 1918 június 5-én, szerdán. minden körülmények között biztosítják. Ezért csak nemzetközi szerződések jellegével bíró szerződést köthetünk. De nemcsak szuverenitásunkat kell biztosítani, hanem önrendelkezési jogunkat is biztosítani kell és harmadszor minden körülmények között meg kell óvni a mi érdekeinket s azt a szempontot kell szem előtt tartanunk, hogy más irányú viszonyainknak fejlődése, más irányú összeköttetéseinknek fentartása csorbát ne szenvedjen. Ezek a főbb elvek, amelyekről már többen nyilatkoztak és amelyek, azt hiszem, megfelelnek azon szempontoknak is, amelyeket a t. képviselő ur itt felemlíteni méltóztatott. Én tehát azzal zárom felszólalásomat, hogy akkor, amidőn Németországgal egy politikai egyezményt kötünk, ezzel kapcsolatban természetesen védelmi viszonyaink egyetértő rendezéséről is gondoskodunk s egy gazdasági egyezményt is kötünk : ennél biztosítani kívánjuk egyrészt az általa is felemlített financziális előnyöket, amelyek azonban annyiban fognak csak nyilvánulni, hogy a szorosabb összeköttetéshez fogják az alapot szolgáltatni, hogy azután a gazdasági tevékenység az egészen közös financziális vonatkozásokat saját szükségleteink és érdekeink kielégítésére is felhasználhassa ; másrészt elősegíteni kívánjuk azokat a gazdasági előnyöket, amelyek érdekeinket a termelés feltételeinek megóvása mellett egy nagy fogyasztási terület és egy szorosabb viszony létesítése által biztosithatják. Kérem a t. házat, hogy ezeket tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Napirend előtti felszólalás keretében felvetett kérdés határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk napirendünk tárgyalására, amelynek első pontja: a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadinyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról, valamint egynémely anónem után fizetendő hadipótlékról szóló törvényjavaslatnak a főrendiház által módosítva visszaküldött szakaszai (írom. 1445). Egyenként fogjuk a módosított szakaszokat tárgyalás alá venni és a ház egyenként fogja azokra vonatkozó határozatát meghozni. Kérem Hoványi Géza jegyző urat, szíveskedjék a főrendiház által átküldött jegyzőkönyvi kivonatban foglalt, a törvényjavaslat 5. §-ára vonatkozó módosítást felolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa) .- »Az 5. §. utolsó bekezdésének első sorában a »felszerelések« szó után zárójelben szurassék bele e négy szó: >>élő és holt leltár«. Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Barta Ödön előadó: T. ház ! Azon intézkedés, hogy a törvényjavaslat szakaszonként tárgyaltatik, amint azt a főrendiház módosításai mutatják, megnehezítik nekem felszólalásomat. Azt hiszem, helyesen tenném, ha mindenekelőtt azt konstatálnám, hogy a t. ház tegnapi határozata folytán ez a javaslat nem küldetett a pénzügyi bizottsághoz, s igy nincs módomban a pénzügyi bizottságnak ezen ujabb állásfoglalását ismertetni, csupán arra szorítkozom, hogy rámutassak arra . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak meghallgatni az előadó urat. Barta Ödön előadó : .. . hogy az adójavaslatnak a pénzügyi bizottságban történt letárgyalása után eszközöltettek bizonyos módosítások a javaslaton a ház, tárgyalása közben, amelyeket a pénzügyminister ur hozott javaslatba. Ezeknek a módosításoknak tehát ellenmondás nélküli elfogadása, daczára annak, hogy a pénzügyi bizottság tagjai a ház tanácskozásaiban résztvettek, azt a meggyőződést keltik, hogy ezen módosítások ellen a pénzügyi bizottság egyes tagjainak nem volt lényeges ellenvetése. A főrendiház által eszközölt módosítások közül kettő voltaképen teljesen lényegtelen. Az 5. §-ra vonatkozólag tett módosítás, amely most tárgyalás alatt áll, voltakép egy olyan kifejezésnek beillesztése, mely, hogy ugy mondjam, a gyengébbek kedvéért megmagyarázza nem egészen helyes stilizálással és nézetem szerint, nem egészen helyes magyarázattal azt, ami az eredeti szövegben helyesen van megmondva. Az eredeti szövegben az van mondva, hogy a háború előtt már fennállott gazdaságok és üzemek részére beszerzett felszerelések értéke a háború előtt volt érték szerint veendő számításba. Ez egy méltányossági szakasz, amely a gazdaközönség és az ipari üzemek mindegyike számára a méltányos, az egyenlő elbánást kívánja követni. A főrendiház ezt elfogadta, de a »félszerelések« szó mellé belevetetni óhajtotta és határozta, hogy : »élő és holt leltár«. Az én nyelvérzékem azt diktálja, hogy a leltár maga egy okmány. Egy elfogadott és általában dívó kifejezés, hogy egy gazdaságnál a felszerelést élő és holt disztinfcczíó szerint felosztva határozzák meg s azt leltárba foglalják. Ezért magát az objektumot nevezik annak, aminek az instrumentumot kellene nevezni. Minthogy a dolog lényegén nem változtat, nézetem szerint a főrendiháznak az 5-ik §-ra vonatkozólag tett módosítását minden akadály nélkül el lehet fogadni. Elnök: Kérdem, méltóztatik-e az 5 ik §-ra vonatkozólag a főrendiház által hozott határozatnak megfelelő módosítást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház elfogadja a főrendiház módosítását. Következik a 18. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa) • »18. §. A földadó, a házosztályadó, a III. osztályú kereseti adó (ideértve az 1916. évi XXXIII. t.-cz. 5. §-ában emiitett javadalmak után járó III. osztályú kereseti adót is), továbbá a bányaadó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kére seti adója, végül az 1883, évi VII. t.-cz. szerint