Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-786
222 786. országos ülés 1918 május 16-án, csütörtökön. mányos élet funkczionálásának sürgetésére lépéseket tettünk, — quorum pars minima fui — nem érinti azt a kérdést, van-e nekünk közünk ahhoz, hogy alkotmányos élet van-e Ausztriában vagy nincs, rneTt ha az nem ugy ftmkczionál, mint kellene, ennek más ellenszere van. Ezt tartottam kötelességemnek elmondani ebben a kérdésben. Egyébként fentartom magamnak kötelességemből kifolyólag is, hogy a minister ur által annak idején előterjesztendő javaslattal szemben a pénzügyi bizottság álláspontját előterjeszthessem. Elnök." A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Benedek János: Elnök ur, kéiem ! Elnök." Sajnálom, nem adhatom meg a szót. Benedek János: Felhívott a pénzügyminister ur nyilatkozatra. Elnök: Sajnálom, a házszabályok szerint senki, sem szólalhat fel. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadinyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról, valamint egynémely adónem után fizetendő hadipótlékról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Most szavazás alá fogom bocsátani a törvényjavaslat kapcsán benyújtott két határozati javaslatot. Kérdem elsősorban a tisztelt házat, méltóztatik-e az Ábrahám Dezső képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A ház a javaslatot nem fogadja el. Kérdem másodszor; méltóztatik-e a Benedek János képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, akik a javaslatot elfogad ják, sziveskedjének felülni. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház a határozati javaslatot nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a törvényjavaslat ezime. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a czimet felolvasni. Almásy László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Gündisch Guidó ! Gündisch Guidó: T. képviselőház! Kérem, méltóztassanak megengedni, hogy rövid néhány szóval reflektálhassak a pénzügyminister ur egy megjegyzésére. Minthogy mondanivalóm nem tartozik a czimhez, kérem a t. ház szives engedélyét. Elnök: Kérdem a t. házat, megengedi-e Gün-" disch Guidó képviselő urnak, hogy a tárgytól eltérhessen ? (Igen!) A ház a kért engedélyt tehát megadja. Gündisch Guidó : T. képviselőház ! Az igen t. minister ur megemlékezett az úgynevezett adódetektivek intézményéről és miután ezt a kifejezést »pénzügyi detektivek« én használtam, kötelességemnek tartom az általam kifogásoltakat helyes világításba állítani. Én mindazt, amit a t. pénzügyminister ur arra vonatkozólag előadott, hogy a bujkáló adófizetőket a hatóságok igyekeznek kikutatni és megtudni, hogy milyen vagyoni viszonyaik vannak, a legnagyobb mértékben elfogadhatónak tartom. A t. pénzügyminister ur biztosítva lehet az egész törvényhozás helyesléséről, ha ezekkel szemben a legnagyobb szigort tanúsítja. Azonban, amint tegnap is mondtam, helytelenítenem kell azt, hogyha titkos utakon bizonyos informácziókra tesznek szert — nem Budapest és Bécs közt utazó emberekre vonatkozólag, hanem rendes adófizető polgárokra vonatkozólag — akkor ezen informácziók tartalmát az adótárgyalásokon nem közlik a felekkel, hanem az adóreferens egyszerűen csak azt mondja : kérem mi ezt másképen halottuk. Ha konkrét kérdést intéznek is hozzá, nem terjeszti elő az informáeziót, ugy hogy a felek nem adhatják elő esetleg ellenkező adataikat. Ezt a kívánságomat most is fentartom és újból kérem a t. pénzügyminister urat, méltóztassék gondoskodni arról, hogy ezeket a tudósításokat, ha a felek az adótárgyalások alkalmával kívánják, teljes szövegükben velők közöljék. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét a bizottság által előterjesztett alakjában elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a czimet a bizottság által előterjesztett alakjában elfogadja. Következik az 1. §. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. és 2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. §-t) : Bródy Ernő ! Bródy Ernő: T. képviselőház ! (Halljuk 1 Halljuk!) Egy izben már előterjesztettem azt a módosítást, amelyet röviden gyermekkedvezménynek nevezhetek. T. i. a módosítás czélja az, hogy a háztartásokban a gyermekek számához képest az adótételek mérséklendők. Azt hiszem, hogy ez a módosítás pártkülönbség nélkül mindenfelé tetszéssel találkozhatik. Hiszen tulaj donképen már az 1916-ik évi jövedelmi adó tárgyalásánál előterjesztettem ezt a módosítást, amelynek akkor két része volt, az egyik vonatkozott a gyermekkedvezményre, a másik pedig az úgynevezett agglegényadóra. Most a törvényjavaslat 3. §-a azt mondja : (Olvassa.) »A jelen szakasz első pontja szerint járó rendes adótételnek A. 15%-át fizeti az az egyén, akinek háztartásához családtag nem tartozik ; B. 10%-át fizeti az az egyén, akinek háztartásához csak egy családtag tartozik.« Tehát népszerű nyelven szólva : az agglegényadó meg van oldva, de a gyermekkedvezmény kérdése megoldva nincs, A gyermekkedvezmény kérdését 1909. évi X. t.-cz. meg akarta oldani. Ennek 25. §-a így szól: (Olvassa.) »Ha oly adózó, akinek a
