Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-786

786. országos ülés 1918 május 16-án, csütörtökön. 221 tás, melyből a fogyasztónak vagyoni helyzetére következtetni lehet, differencziáltatik és pl. a pezsgő jobban van megadóztatva, mint a közönséges asztali bor. Ez azonban tulaj donképen már a lukszusadók terére tartozik és ott nyeri a megoldást ; de ez sem progresszió, ez csak differenoziálás az adókulcsnak az adótárgyak szerinti alkalmazásánál. (Helyeslés.) Én tehát nem tennék kifogást Benedek János képviselő ur határozaii javaslatának elfogadása ellen, ha ő oly szives volna kijelenteni, hogy nem értelmezi máskép annak pontozatait, mint ahogy én voltam bátor értelmezni. Benedek János: így értelmezem ! Popovics Sándor pénzügyminister: Készemről most már nem marad más hátra, mint a tisztelt képviselőháznak köszönetet mondanom, hogy szives türelmükkel megajándékoztak és kérném : méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk éljenzés és taps jóbbfelől és a középen.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni ! Barta Ödön előadó: T. képviselőház! Azok után, amiket az igen tisztelt pénzügyminister ur imént elhangzott beszédében hallottunk, (Halljuk ! Halljuk!) azt hiszem, kevés szükség van arra, hogy előadói minőségemben teljesítendő kötelességből kifolyólag szóljak a tárgyhoz. (Halljuk ! Halljuk !) Mégis kénytelen vagyok egy megjegyzést azért megtenni, mert a pénzügyi bizottság jelentésében erre specziálisan allúzió történik. Nevezetesen vonatkozik ez arra a kérdésre, hogy a jövedelmi adó a vagyonadóból levonható legyen. Méltóztatnak emlékezni, hogy a pénzügyi bizottság kiemeli jelentésében, hogy ezt a kívánságot a tárgyalás alkalmával hangoztatta, minthogy azonban ezzel szembeállította a pénzügyminister ur az állami érdeket, mely az államháztartás egyensúlyának biztosításában rejlik, a pénzügyi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem érzi hivatásában állónak, hogy a pénzügyi kormánytól megtagadja azon eszközöket, melyeket a pénzügyminister ur az államháztartás egyensúlyának biztosítása czéljából szükségesnek tart, csak jelzi álláspontját és a plénum számára tartja fenn az elhatározást. Minthogy most a pénzügyminister ur szives volt ezen, a pénzügyi bizottság kebelében felmerült és a jelentésben is kiemelt kérdésnek akként való megoldását kilátásba helyezni, mely az állam érdekeinek szem előtt tartásával ennek a méltányos kérelemnek lehető teljesítését is kilátásba helyezi, azt hiszem : bátran mondhatom a pénzügyi bizottság nevében, hogy ezt a megoldást a bizottság is megnyugvással fogadja. (Helyeslés jobb- és balfelől.) Ha már ebben a kérdésben felszólalni kötelességem volt, méltóztassék megengedni, hogy egy felszólalásnak egy passzusával mégis néhány megjegyzés keretében foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk !) Ábrahám Dezső képviselő ur, kinek távolléte felett én is sajnálatomat fejezem ki, egyébként a tárgygyal foglalkozó felszólalása keretében egy polémia kapcsán azt a megjegyzést koczkáztatta, hogy nekünk kevés közünk van ahhoz, hogy Ausztriában működik-e az alkotmányosság vagy nem. Én azt hiszem, hogy nekünk azon viszonyok közt, melyekben ma élünk, különösebben is fontos az ilyen kijelentéseknek ellenmondás nélkül való elhangzását távoltartanunk. (Igaz! ügy van!) Lehetetlenség ma felelősségünk tudatában azt mondani, vagy kevés közünk van ahhoz, hogy Ausztriában van-e alkotmányosság. Annyi a közösen érdeklő ügyünk és oly élesen vannak kihegyezve bizonyos kérdések, továbbá oly alakulások színhelye ma Ausztria, melyek a magyar állam érdekeit közvetlenül érdeklik, hogy ily körülmények között még akkor sem volna szabad azt mondani, hogy kevés közünk van hozzá, ha egyébként olyan szempontok nem állnának fenn, melyek törvényileg köteleznek bennünket ennek szem előtt tartására. Méltóztatnak ismerni az 1867. évi XIT. törvényczikket, melyben ennek az állitásnak épen az ellenkezője van a leghatározottabban kifejezésre juttatva. (Igaz! ügy van!) Az 1867. évi XII. törvényczikk 25. §-a szerint, mely a minket közösen érdeklő ügyekre vonatkozó rendelkezéseket tárgyalja, a másik alapfeltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ö felsége többi országaiban és tartományaiban életbe lépjen, mert Magyarország ezen országoknak csak alkotmányos képviseletével léphet bármely közös viszonyokra nézve érintkezésbe (Ugy van ! balfelöl.) és Ö felsége maga is azért kívánta az ügyek tárgyalásának eddigi módját megváltoztatni, mert alkotmányos jogokkal ruházta fel többi országait és a közös ügyek kezelésénél ezek alkotmányszerü befolyását nem tartja mellőzhetőnek. Mikor tehát előttünk áll a gazdasági kiegyezés rendezetlensége, mert hiszen az provizórikusan van megoldva ; mikor Ausztriában olyan alkotmányos alakulások vannak készülőben, melyek igen könynyen felboríthatják azt a szerkezetet, melyen az 1867. évi XII. törvényczikk és az azzal kapcsolatos rendezések történtek . . . Matta Árpád : Adjon Isten segítséget hozzá ! Baria Ödön : . . . mikor a tisztelt háznak bölcs tudomása szerint a magyar állam specziális érdekei azt kívánják, hogy fonadalmi alakulások nélkül, a magyar állam teljes integritásának és szuverenitásának megvédésével a magyar állam egész hatalma ugy nyilatkozhassak meg, hogy Ausztriában az alkotmányos tényezők hozzájárulása is biztosittassék, akkor nem lehet közönyös, hogy Ausztriában az alkotmányosság működik-e vagy em, (Helyeslés.) Az a szemrehányás, melyet hallottunk Teleszky képviselő úrtól, aki azért illet bennünket szemrehányással, mert annakidején Ausztriával az alkot-