Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-785

785. országos ülés 1918 május 15-en, szerdán. 209 valahogy ne támadjon ilyen ellenkező csoportosulás. , Tisztelt ház! Én nem értem azt és nem értem különösen azokat a különböző 48-as pártokban lévő t. barátaimat, akik ezt a politikát mégis óhajtják és támogatni látszanak. Nem értem azt, hogy azok és mi — mert itt egy gyűjtőnéven össze akarom foglalni az összes 48-asokat — akkor mindnyájan folyton azt mondottuk és én ma is azon az állásponton vagyok, hogy a közös ügyeknek megteremtése milyen hátránynyal bir Magyarországra nézve, hogy ezek az urak, akik látták és tapasztalták s folyton azt mondották, hogy Magyarország azért nem tudott fejlődni, mert 400 éven keresztül itten folyton a közös ügyekkel kellett bajlódni, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy épen ezek az urak nem látják ennek a veszélynek fokozottságát a német viszony mélyítésében. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi lesz a helyzet, hogyha ez bekövetkezik ? A főbérlő lesz Kémetország, ez ki fogja bérelni Ausztria-Magyarországot és Ausztria, mint albérlő ki fogja bérelni Magyarországot. Ez lesz röviden a helyzet. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Béla Henrik: Az ántánt-lapokban lehet ugyanigy elolvasni. Laehne Hugó: Mit csinált Constennél? Jobb lesz, ha hallgat! (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Károlyi Mihály: Egy klasszikus példára akarok hivatkozni, magára Bismarck herczegre, aki azt mondotta az emlékirataiban . . . Béla Henrik (közbeszól). Laehne Hugó: Talán megint akar a főhadiszállásra utazni ? Béla Henrik: Mi kifogása van a képviselő urnak? (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Gr. Károlyi Mihály: ... hogy a hármasszövetség azért tartott olyan sokáig, azért volt olyan tartós, mert, amint ő mondja — talán szabad szórói-szóra németül felolvasnom, hiszen ez is csak egy czitálása az eredetinek, nevezetesen Bülovv könyvéből van czitálva, mag eredetit nem volt időm megszerezni — (olvassa) : »Der Dreibund würde nicht so lange Dauer gewonnen habén, wenn er eine absolute Bindung der verbündeten Mächte in allén ihren TJnternehmungen, auf allén ihren politischen Wegen verlangt hätte.« Azt mondja tehát, hogy a hármasszövetség nem tartott volna olyan sokáig, nem lett volna olyan tartós, ha a szövetségesek minden irányban és minden vállalkozásukban egy lekötöttséget követeltek volna egymástól. A hármasszövetség tartósságát éjien ebben a negatívumban látja, tehát bizonyos mozgási szabadság, bizonyos önállóság a legjobb biztositéka a tartós szövetségnek. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Tisztelt házi Hogy én miért vagyok ezen KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIX. KÖTET. szövetség mélyítésének elvi ellensége, azt egész röviden ki akarom fejteni, mert hiszen ezt már többször elmondtam és itt csak dokumentálni akarom azt, hogy ma is ugyanazon az állásponton vagyok. Először a szövetség mélyítésében, ennek a Mitteleurópának megteremtésében látom egyik nagy akadályát a béke megvalósulásának. (Ügy van! a szélsobaloldalon.) Az ántánt »ä tort ou á raison«, helyesen vagy helytelenül, ugy fogja fel ezt, hogy ellene használják ós utolsó lehelletig fog küzdeni, hogy meg ne valósuljon. Akármilyen kombináczióba hamarább fog belemenni, a békét mindenesetre könnyebben fogja aláírni, ha ettől a veszélytől mentesítve látja magát. Hogy ez helyes-e az ő részéről, vagy helytelen, azt vitatni teljesen felesleges, de tény, hogy ez így van és azt senki kétségbe nem vonja. (TJgy van! a szélsobaloldalon.) De az a czél, hogy ilyen Mitteleurópa megvalósíttassák, az benne van abban, ahogy a lapok most hozzák, hosszú időre, ebben benne van a katonai konvenczió gondolata is. Hiszen a katonai konvenczió természetesen nyugtalanító érzést vált ki az ellentáborból. (Mozgás a jobboldalon.) Természetesen, hogy ameddig birják, azt fogják mondani, hogy meg kell törni, mert ha nem törik meg most, akkor ebben a katonai konvenczióban azt látják, hogy nemhogy a lefegyverkezés felé, de ellenkezőleg, megint csak a paix armée felé vezet, az van feltámasztva. Nem is tudom elképzelni ma, hogy egy katonai konvenczió 10—15 évre, ugy ahogy a lapok is hozzák, milyen alapon csinálható meg. Hiszen csak nem csinálják a régi katonai szervezet alapján, csak nem szónokolt hiába a külügyminister milicziáról és leszerelésről ? Ha ezeket a kérdéseket már most akarjuk katonai konvenczióba belevenni, hiszen az kizárja a leszerelés gondolatát. Hiszen a leszerelés, a miliczia kérdése nem Németország, Ausztria-Magyarország és Bulgária egymásközti, de valóban legalább is egy egész Európára kiterjedő konvenczió alapfeltételét képezi. (TJgy van! a szélsobaloldalon.) De itt van a gazdasági »Vertiefung« gondolata, a gazdasági mélyítés és itt természetesen ugyanaz az aggodalom áll fenn és itt természetesen a gazdasági szövetkezés egy közelebbi kapcsolása, a vámsorompóknak teljes vagy részleges megszüntetése a két állam közt azt fogja előidézni, hogy a másik csoportosulás szintén az önmaga körében preferencziális vámokat fog létesíteni. (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások : Az ántánt megelőzött. Folyton ezt csinálja.) Tudjuk, hogy a legtöbb háborúnak alapját gazdasági okok képezik. A legtöbb háborút gazdasági háború idézte elő. Mindenesetre minél élesebbek a gazdasági ellentétek két állam közt vagy államcsoportosulások közt, annál valószínűbb a háború és akkor igazán szükséges a fegyverkezésre támaszkodni. Mert gazdasági há27