Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-785

785. országos ülés 1918 május 15-én, szerdán. 207 veszteni. Bécsnek ma is megvan a jogosult igénye arra, hogy havonkint 10.000 darab álla­tot számára felszállítsunk, de egészen más kva­litás az, amelyet a katonaság vesz. A katonaság által vásárolt állat, amelyért makszimum 5 K 80 fillért fizet és a magánforgalomba kerülő állat között — hiszen mi szerzünk be a ma­gánforgalomban is —, legfeljebb 60—80 fillér differenczia van. Méltóztassék ezekbe az intézkedésekbe bele­nyugodni. (Helyeslés.) Magától értetődik, hogy nem lehet a dolgokat egyszerre s azonnal olyan mederbe terelni, aminőbe ; szeretnők, de méltóz­tassék elhinni, hogy az Állat- ós Takarmány­forgalmi Részvénytársaság semmiféle nyereségre nem dolgozik, hanem csak a hadügyminister ur által bizonyos százalékkal dotált költségmeg­téritéseket kapja. Ami pedig ebben feleslegként mutatkozik, azt is állattenyésztési, vagy egyéb közczólokra fordítják. A központoknál, vala­mennyi központnál, egy dolgot lehet kifogásolni, azt, hogy az alkalmazottakat túlságosan fizetik. (Ugy van! Ugy van! jobb- és balfelöl.) E tekintetben akarok most intézkedéseket tenni ministertársaimmal együtt, mert ehhez össz­kormányzati intézkedés szükséges, hogy az e központoknál rendszeresített fizetések az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetéseivel megfelelő arányba hozassanak. (Helyeslés.) Huszár Károly: Razziát kellene ott tartani! Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni, megjegyezvén, hogy bár abszolút igazságszolgál­tatásról a háború negyedik esztendejében bajo­san lehet szó, amennyire az igazságos és jogos érdekek kielégíthetők, iparkodni fogok azoknak eleget tenni, azonban annyi bizonyos, hogy ál­dozatok nélkül hadseregünket hússal nem fogjuk elláthatni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan szólni. Matta Árpád: T. ház! Hogy a hadsereg ellátása elsőrendű érdek, az természetes és feles­leges bővebben bizonyitani. Talán azt is el méltóztatik hinni, hogy én korántsem akarom azt, hogy a hadsereget ne lássuk el hússal. De azt is elhiszik, hogy amint mondottam, semmi kifogásunk az ellen, sőt örömmel üdvözöljük, ha a kormány vagy bármiféle hatóság vagy város igyekszik a maga közületeinek — akár a városi tisztviselőket, akár a birói kart, vagy más kö­zületet veszszük — olcsó árakat lehetővé tenni. Semmi kifogásom ellene, de már az ellen a leg­határozottabban tiltakoznom kell, hogy az tisz­tán az én kontómra, az én bőrömre történjék. Azt mondja a minister ur, hogy ő arra igyek­szik, hogy az ekszorbitánsan felszökött marha­árakat leszállítsa. Nem tudom, hogy épen a földmivelésügyi minister urnak kötelessége-e e tekintetben eljárni, ... Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: Persze! Matta Árpád: ... de ha megteszi, ón még azt sem bánom, ámde csakis akkor, t. minister ur, de csakis akkor, — engedje meg, ha ezt megmondom — hogyha garantálja azt is, hogy minden egyéb, amire a gazdának szüksége van, a czipőtalptől egészen az utolsó szegig, szintén le, fog szállíttatni. Akkor semmi kifogásom nincs ellene. De a gazda jövedelmét lefokozni, ellenben terheit megtartani: ez nem felel meg semmiféle igazságnak. Én az Adatforgalmi Részvénytársaság elnö­két személyesen ismerem, nagyrabecsülöm, mint tiszteletreméltó úriembert. Az ott működő urak közül néhányat szintén ismerek, régi barátom is van köztük, semmiféle személyes kifogásom nincs közülök senki ellen. Ellenem nem követ­tek el semmi hibát, ellenkezőleg: kétszer jár­tam ott, mindig a legnagyobb előzékenységgel fogadtak. Nem tudom, mennyi a fizetésük, sok-e kevés-e, állítólag sok, de nem rajtam áll meg­bírálni, megérdemlik-e vagy sem. Azonban a ministerelnök ur válaszát sajnálatomra csak akkor vehetnem tudomásul, ha megadná a gaz­dának a forgalmi árakat ugy, mind eddig. Hogy én így adtam el a marháimat, azt letagadni nem lehet, arról a számlák tanúskodnak. (He­lyeslés balfelöl.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a földmivelésügyi minister urnak Mattá Árpád képviselő urnak interpellácziójára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség: a ház a választ tudomásul veszi. Jelentem a t. háznak, hogy Juhász-Nagy Sándor képviselő ur az elnökség utján interpel­lácziójának elhalasztását kéri, illetve más alka­lommal való elmondására kér engedélyt. (He­lyeslés.) G-ondolom, a t. ház az engedélyt meg­adja. Hasonlókép Porkoláb Mihály képviselő ur szintén interpellácziójának más alkalommal való elmondására kér engedélyt. (Helyeslés.) A t. ház hozzájárul. Következik Nóvák János kép­viselő ur interpellácziója a honvédelmi minister úrhoz. (Felkiáltások : Nincs jelen!) Nincs jelen, tehát interpellácziója töröltetik. Eckhardt Vilmos képviselő ur szintén az elnökság utján interpel­lácziója elhalasztására kéri a ház engedélyét. Gondolom, a ház megadja az engedélyt. Hasonló­képen Juhász-Nagy Sándor képviselő ur máso­dik interpellácziója elhalasztásának megengedé­sét kéri. Gondolom, a ház az engedélyt meg­adja. (Helyeslés.) Következik gróf Károlyi Mihály interpel­lácziója. Gr. Károlyi Mihály: ház! (Halljuk Halljuk!) En is szerettem volna interpelláczió­mat elhalasztani, azonban nem várhatok ezzel egy hétig, csak abban az esetben halaszthatnám el, ha a holnapi ülésre szives volna az elnökség

Next

/
Thumbnails
Contents