Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-777

u 777. országos ülés 1918 április 23-án, kedden. annak, akivel ez nem történt meg. Csak emlékeztetem t. barátomat arra, hogy az a megállapodás, hogy az ellenzék által szabott ezen feltételeket álljuk, a kidobatás után is ismételtetett. Itt van nálam az akta, hogy az ellenzék 1913 — gondolom — márcziusában egy ujabb értekezletet tartott. Ez akkor történt, mikor már azon a mostani igazságügyminister ur is résztvett, mert ő a bizottságban alibit akart igazolni, mondván, hogy az 1912-iki megállapodások nem kötik, mivel ő akkor még nem volt ellenzéki; s erre mondtam, hogy annál rosszabb ! Csakhogy 1913-ban már az ellenzék újra csinált egy ilyen megállapodást s még többet tett a ligával, amelynek tagjai nálam egyenként fel vannak jegyezve. Gróf Károlyi Mihály és több más képviselőtársaim. Justh Gyula elhalt barátunk elnöklete alatt, megállapították, protokollumba vették, hogy igenis ennek az ellenzék által benyújtott javaslatnak alapján szövetkezik a liga a választási harczra. Legalább annyit tegyenek meg nekem, hogy ismerjék el, hogy nekem, aki véletlenül ragaszkodom annak lényegéhez,_ talán ez a jogom mégis meglehet, hogy szabad védelmeznem példának okáért annak a magyarul irni-olvasni tudásnak emlékezett, amelyre nézve 1896-ban Kossuth Ferencz az egész párt nevében előterjesztette itt a képviselőházban azt a határozati j avaslatot, (Igaz ! ügy van l a jobboldalon és a közéfen.) amely azt mondta, hogy a párt áll az általános és egyenlő szavazati jog mellett addig a határig, ameddig a magyarul irni-olvasni tudás igazoltatik. (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon és a középen.) Ez az álláspont tehát múlttal bir. Ezekkel a történelmi előzményekkel szemben mi történt ? Történt az, hogy egyszerre keletkezett az u. n. blokk. Mikor az keletkezett, még nagyon egyhangú volt közöttünk a megállapodás a tekintetben, hogy nem helyeseljük a blokk programra ját. Most azután mi történt ennél a blokknál ? Itt van az aktája, hogy maguk sem egyeztek meg egymás között. Három ablak volt, meg négy is, s a végén annyira egyetértettek, hogy megtagadták az aláírást, csak gróf Károlyi Mihály maga irta alá. (Derültség jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Hogy lehessen az, hogy gróf Károlyi Mihály igen t. barátom aláírása alapján jöjjön létre ilyen megállapodás, mely az egész házat köti? (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Ök tudják, hogy mit csináltak, én csak azt tudom, amit látok és olvastam; ők majd elmondhatják, hogy hogyan történt az a vérszerződés, amelynek az volt a furcsasága, hogy ott nem ugy, mint a magyaroknál szokás volt, mindenki a maga vérét adta, hanem mindig a másiknak ereit vagdosta fel és abból adta a vért. (Élénk derültség és taps a jobboldalon és a középen. Mozgás balfelől.) T. képviselőház! Mindezeket miért mondottam el? Azon egyszerű és a hazafiakhoz intézendő azon tiszteletteljes kérelmem okából, hogy elszenvedek minden vádat, még azt is, hogy Fényes László nekem mert közbeszólni, {Derültség.) de jogom van nemzetemet felhívni arra, — az adatokat rendelkezésre fogom bocsátani minden elfogulatlan embernek, — hogy bár helyes és üdvös annak a javaslatnak az a tendencziája, hogy a korszellemhez illeszkedve a népjogokat a legszélsőbb határig kiterjeszsze, én a legszélsőbb határ alatt mindig azt értettem és sohasem fogok mást érteni, mint hogy a magyar nemzet törvényhozásában sohasem fogok olyan törvényt támogatni, amely a magyar nemzet jövendőjét és a magyar faj hegemóniáját veszélyeztetheti. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) \ Többen vannak, akik ebben a meggyőződésben élnek, sőt én a legnagyobb nyugalommal és feltétlen biztonsággal kiválasztottam magamnak a birámat is arra, hogy adataimat majd ellenőrizze. Ez gróf Apponyi Albert. Ha gróf Apponyi Albert azt fogja nekem mondani, hogy tévedek, nagyon szívesen lemondok minden argumentáczióról. Ha sikerülne neki engem meggyőznie, akkor én elismerem tévedésemet. Nem tagadom, nyíltan állítom, hogy gróf Tisza István érvei rám hatással voltak. Tetszett volna ott lenni a bizottságban és meghallgatni gróf Tisza István érveit és meggyőződni róla, hogy igenis azok között súlyos érvek voltak, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) amelyek engem is megingattak azon meggyőződésemben, hogy az irni-olvasni tudás . . . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Menjen a háta mögé!) megállhat-e mint vezérlő czenzus. Hock János: Tisza nem áll a magyarul irni-olvasni tudás alapján. (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Polónyi Géza: A magyar közéletnek igazi drága gyöngye az, hogy a bizottságokban nem pártállások és érdekek szerint, hanem a szaktudás és egymás meggyőződése alapján tárgyalunk. Hát csak épen ezen végzetes történelmi pillanatokban, amikor nemzetünknek egész jövendője forog e kockán, akkor mondjunk le arról, hogy egymás meggyőzésével igyekezzünk egy kibontakozási utat találni, amely a nemzet jövendőjét nem veszélyezteti? Nem hiszem, hogy ez a korszak már elérkezett volna; sőt meg vagyok róla győződve, hogy igenis ő Eelsége is meg fogja találni azokat a férfiakat, akik hivatva lesznek arra, hogy ne ultimátumokkal álljanak elő, (Élénk tetszés jobbfelöl Mozgás a baloldalon.) hanem a kölcsönös meggyőzés fegyvereivel éljenek. Azután, ha arról győződünk meg, hogy odaát makacsságból vagy nem tudom micsoda konzervativizmusból lehetetlenné akarják tenni a nemzet igazi erejének kibontakozását, akkor forduljunk azon fegyverekhez, amelyeket mint ultima ratiót ismerünk. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldälon.) Én nem tagadom, azzal a biztos reménynyel búcsúzom el a volt kormánytól, hogy daczára annak, hogy mélyen fájlalom hogy