Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-777

u 777. országos ülés 1918 április 23-án, kedden. annak, akivel ez nem történt meg. Csak emlékez­tetem t. barátomat arra, hogy az a megállapodás, hogy az ellenzék által szabott ezen feltételeket álljuk, a kidobatás után is ismételtetett. Itt van nálam az akta, hogy az ellenzék 1913 — gondolom — márcziusában egy ujabb értekezletet tartott. Ez akkor történt, mikor már azon a mostani igaz­ságügyminister ur is résztvett, mert ő a bizottság­ban alibit akart igazolni, mondván, hogy az 1912-iki megállapodások nem kötik, mivel ő akkor még nem volt ellenzéki; s erre mondtam, hogy annál rosszabb ! Csakhogy 1913-ban már az ellenzék újra csi­nált egy ilyen megállapodást s még többet tett a ligával, amelynek tagjai nálam egyenként fel van­nak jegyezve. Gróf Károlyi Mihály és több más képviselőtársaim. Justh Gyula elhalt barátunk elnöklete alatt, megállapították, protokollumba vették, hogy igenis ennek az ellenzék által benyúj­tott javaslatnak alapján szövetkezik a liga a vá­lasztási harczra. Legalább annyit tegyenek meg nekem, hogy ismerjék el, hogy nekem, aki vélet­lenül ragaszkodom annak lényegéhez,_ talán ez a jogom mégis meglehet, hogy szabad védelmeznem példának okáért annak a magyarul irni-olvasni tu­dásnak emlékezett, amelyre nézve 1896-ban Kossuth Ferencz az egész párt nevében előterjesz­tette itt a képviselőházban azt a határozati j avaslatot, (Igaz ! ügy van l a jobboldalon és a közéfen.) amely azt mondta, hogy a párt áll az általános és egyenlő szavazati jog mellett addig a határig, ameddig a magyarul irni-olvasni tudás igazoltatik. (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon és a középen.) Ez az álláspont tehát múlttal bir. Ezekkel a történelmi előzményekkel szemben mi történt ? Történt az, hogy egyszerre keletkezett az u. n. blokk. Mikor az keletkezett, még nagyon egyhangú volt közöttünk a megállapodás a tekin­tetben, hogy nem helyeseljük a blokk programra ját. Most azután mi történt ennél a blokknál ? Itt van az aktája, hogy maguk sem egyeztek meg egymás között. Három ablak volt, meg négy is, s a végén annyira egyetértettek, hogy megtagadták az aláírást, csak gróf Károlyi Mihály maga irta alá. (Derültség jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Hogy lehessen az, hogy gróf Károlyi Mihály igen t. barátom aláírása alapján jöjjön létre ilyen megállapodás, mely az egész házat köti? (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Ök tudják, hogy mit csináltak, én csak azt tudom, amit látok és olvastam; ők majd elmondhatják, hogy hogyan történt az a vérszerződés, amelynek az volt a furcsasága, hogy ott nem ugy, mint a magyaroknál szokás volt, mindenki a maga vérét adta, hanem mindig a másiknak ereit vagdosta fel és abból adta a vért. (Élénk derültség és taps a jobb­oldalon és a középen. Mozgás balfelől.) T. képviselőház! Mindezeket miért mondot­tam el? Azon egyszerű és a hazafiakhoz inté­zendő azon tiszteletteljes kérelmem okából, hogy elszenvedek minden vádat, még azt is, hogy Fényes László nekem mert közbeszólni, {Derült­ség.) de jogom van nemzetemet felhívni arra, — az adatokat rendelkezésre fogom bocsátani minden elfogulatlan embernek, — hogy bár helyes és üdvös annak a javaslatnak az a tendencziája, hogy a korszellemhez illeszkedve a népjogokat a legszélsőbb határig kiterjeszsze, én a legszél­sőbb határ alatt mindig azt értettem és soha­sem fogok mást érteni, mint hogy a magyar nemzet törvényhozásában sohasem fogok olyan törvényt támogatni, amely a magyar nemzet jövendőjét és a magyar faj hegemóniáját veszé­lyeztetheti. (Élénk helyeslés és taps a jobbolda­lon és a középen.) \ Többen vannak, akik ebben a meggyőző­désben élnek, sőt én a legnagyobb nyugalom­mal és feltétlen biztonsággal kiválasztottam magamnak a birámat is arra, hogy adataimat majd ellenőrizze. Ez gróf Apponyi Albert. Ha gróf Apponyi Albert azt fogja nekem mondani, hogy tévedek, nagyon szívesen lemondok minden argumentáczióról. Ha sikerülne neki engem meggyőznie, akkor én elismerem tévedésemet. Nem tagadom, nyíltan állítom, hogy gróf Tisza István érvei rám hatással voltak. Tetszett volna ott lenni a bizottságban és meghallgatni gróf Tisza István érveit és meggyőződni róla, hogy igenis azok között súlyos érvek voltak, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) amelyek engem is megingattak azon meggyőződésemben, hogy az irni-olvasni tudás . . . (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Menjen a háta mögé!) megállhat-e mint vezérlő czenzus. Hock János: Tisza nem áll a magyarul irni-olvasni tudás alapján. (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Polónyi Géza: A magyar közéletnek igazi drága gyöngye az, hogy a bizottságokban nem pártállások és érdekek szerint, hanem a szak­tudás és egymás meggyőződése alapján tárgya­lunk. Hát csak épen ezen végzetes történelmi pillanatokban, amikor nemzetünknek egész jö­vendője forog e kockán, akkor mondjunk le arról, hogy egymás meggyőzésével igyekezzünk egy kibontakozási utat találni, amely a nemzet jövendőjét nem veszélyezteti? Nem hiszem, hogy ez a korszak már elérkezett volna; sőt meg vagyok róla győződve, hogy igenis ő Eelsége is meg fogja találni azokat a férfiakat, akik hi­vatva lesznek arra, hogy ne ultimátumokkal álljanak elő, (Élénk tetszés jobbfelöl Mozgás a baloldalon.) hanem a kölcsönös meggyőzés fegy­vereivel éljenek. Azután, ha arról győződünk meg, hogy odaát makacsságból vagy nem tu­dom micsoda konzervativizmusból lehetetlenné akarják tenni a nemzet igazi erejének kibonta­kozását, akkor forduljunk azon fegyverekhez, amelyeket mint ultima ratiót ismerünk. (He­lyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldälon.) Én nem tagadom, azzal a biztos remény­nyel búcsúzom el a volt kormánytól, hogy daczára annak, hogy mélyen fájlalom hogy

Next

/
Thumbnails
Contents