Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-785

785. országos ülés 1918 a külön bírói státus keretében intézményesen kiépíteni ? Végül: 3. Hajlandó-e a ruhasegélyeket azonnal folyósittatni és gondoskodni arról, hogy termé­szetbeni járandóságokat élvezhessenek? (Élénk helyeslés balfelöl. A szónokot számosan üdvöslik.) Elnök: A ministerelnök ur válaszolni kíván. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselő­ház ! Igen szomorú volna, ha nem bírnék köz­vetlenül tudomással arról az igazán súlyos hely­zetről, amelyben az állami alkalmazottak vannak. Nehéz időket élünk általában, bármely foglal­kozási ághoz tartozzunk, (ügy van!) De, na­gyon természetes, inkább sújtják e nehéz viszo­nyok azokat, akik tisztán készpénzfizetésekre és illetményekre vannak utalva. (Ugy van!) Nem­csak tudomásunk van erről, de foglalkozunk is vele. Igen könnyű az, itt felhívást intézni a kormányhoz, hogy ne tűrjön ilyen állapotokat. A kérdés az, hogy gyakorlatilag hogyan lehet ezeket a bajokat legalább is kalmirozni, mert tökéletesen megszüntetni, bocsánatot kérek, kép­telenség. (Sálijuk! Halljuk!) Maguk azok a számadatok, amelyeket a t. képviselő ur felho­zott, mutatják, hogy ha a fizikai és kulturális szükségleteket a mai nehéz viszonyok között csak valamennyire ki akarnók elégíteni, oly óriási mértékben kellene a fizetéseket emelni, hogy lehetetlen, hogy az állam ezeket elbirja. Itt milliárdokról volna szó és még sem érnénk czélt. Mert tapasztalati igazság, amelyről a leg­utóbbi időkben is fokról-fokra meggyőződtünk, hogy minél jobban emeljük az illetményeket, annál inkább karöltve jár ezekkel magának a drágaságnak a fokozódása. Fényes László: Ki kell végezni a drági­tókat! Elnök: Csendet kérek. Wekerle Sándor ministerelnök: Azt gondolja a t. képviselő ur, hogy én a drágítok pártján állok? Amit emberileg lehet a drágítok fékezé­sére megtenni, azt az imént voltam bátor emlí­teni. Hiszen mi ezeket az ár megállapító bizott­ságokat újra szervezzük és hatósági jogkörrel ruházzuk fel, hogy az intézkedések necsak pa­píron maradjanak. Fényes László: Csak egy pár láncz kel­lene . . . Elnök: Kérem Fényes László képviselő urat, méltóztassék a folytonos közbeszólásoktól tar­tózkodni. (Helyeslés.) Wekerle Sándor ministerelnök: . . . de azt is megmondottam, hogy hiába tervezünk ármeg­állapitó bizottságokat, ha maga a társadalom segítségünkre nincs, ezek sem fognak eredmé­nyeket felmutatni; hanem igenis, méltóztassék ott, ahol visszaélések vannak, azokat a konkrét visszaéléseket nem itt szellőztetni, mert hiszen ennek, engedelmet kérek, igen kevés a foga­natja, hanem épen az egészből felállított ár­KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIX. KÖTET. május 15-én, szerdán. 201 megállapító bizottság közreműködését kikérni és akkor, igenis czélt érhetünk. A t. képviselő ur felemiitette, hogy a ter­mészetbeni ellátásra kell súlyt helyezni. Régi idea az, sőt nemcsak idea, hanem annak a bi­zonyságát is vagyok bátor nyújtani, hogy ezzel a kérdéssel igen komolyan foglalkozom és annak megoldására törekszem. Ráth Endre: Addig pedig több nap mint kolbász! Wekerle Sándor ministerelnök: Kérem, ne méltóztassék itt figurázni ! (Zaj balfelöl.) Sokkal komolyabb a dolog (Felkiáltások jobb felől és a középen: Igaza van!) és igy azt hiszem, meg­követelhetem azt, hogy komoly munkámhoz meg­felelő, illő komolysággal szóljanak hozzá. (Fel­kiáltások balfelöl: Joga van kritizálni!) T. képviselőház ! Epén a természetbeni el­látás végrehajtása érdekében először is beszerzési csoportokat állítottunk fel. Nagyon természetes, hogy ha ezek felállíttatnak akkor, amikor még az élelmiszerekről, vagy más szükségleti, tárgyak­ról elegendő mérvben gondoskodva nincs, ezek valami teljes eredménynyel nem működhetnek; hanem igenis, a beszerzési csoportoknak először is engedélyeztük a szükséges hiteleket, még pedig jelentékeny hiteleket ; mert méltóztassanak el­hinni, hogy vannak beszerzési csoportok, amelyek százezreket kaptak épen azért, hogy olcsó pé zen tudják a szükségleteiket kielégíteni. Másodszor ezeket a beszerzési csoportokat nem hagytuk magukra. A pénzügyministerium kebelében egy központot állítottam fel egy ministeri tanácsossal az élén, aki tisztán azzal foglalkozik, hogy bizo­nyos szervezeti összefüggést létesítsen a beszerzési csoportok között és a szükségletek kölcsönösen kontrolliroztassanak. kicseréltessenek, kielégít­tessenek. Ezeket a beszerzési csoportokat elsősorban élelmiczikkekkel kell ellátni. Nagyon természetes, hogy az élelmezési hivat il és a Hadi Termény részé­ről, ahol ezek az élelmezési czikkek vannak, ezek a lehetőségig kiutaltatnak ; de másodszor épen leg­újabban gondoskodás történt arról, — és a föld­mivelésügyi minister ur intézkedett is e tekintetben — hogy az állami birtokok elsősorban a tisztviselők természetbeni szükségleteinek kielégítésére hasz­náltassanak fel, (Élénk helyeslés.) hogy onnan elő­ször a tej- és zsirsziikséglet elégíttessék Id, másod­szor, hogy amennyiben lehetséges — hiszen az előrehaladott szezonban nagyon keveset fogunk elérhetni a természetbeni termeléssé] — teremtes­senek elő azok az élelmiszükségletek és czikkek, amelyek a mindennapi élethez okvetlenül szük­ségesek. Az állambirtokoi-: külön rendeltetéséül tehát felvettük ezt és foganato-ítjuk is, hogy ők lássák el az állami alkalmazottak természetben'' szükségleteit. Sokkal kisebb a teriilet erre, bár­mennyire nagy országról van is itt szó ; hiszen az állami birtokok e czélra felhasználható része va­lami 80.000 katasztrális hold. De ezeknek külön rendeltetésük van, igenis, hanem gondoskodnunk 26

Next

/
Thumbnails
Contents