Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-784

784. országos ülés 1918 május lé-én, kedden. 165 részeket kell megoltalmaznunk. Egyik oltalmat ezeknek a részeknek indusztriálásában találhatnék meg, mert a magyar kartura felsőbbsége rendkívül vonzóan hat a munkásosztály értelmiségére, különösen az iparban foglalkozókra. Hogy pedig a földgáz czélszerü kihasználása mellett minő gyorsan teremt ipart, elegendő Torda város fejlődésére utalnom. A földgáz kérdésének hosszas vajúdása közben, csak ezt az egy vezetéket biiták megépítem. Ez a vezeték 80 kilométer távolságból Tordára hozta a földgázt, és ime, az állam legkisebb támogatása nélkül, immár kilencz gyártelep rendezkedett be földgázzal való tüzelésre. Torda város pedig lakóházaiba vezette be és fűtési czélokra használja a földgázt, ami fölötte gazdaságos és higiénikus intézkedés. Ujabban Dicsőszentmárton és Medgyes városa épített vezetéket. Diesőszentmártonban a már gazdaságaink részére nélkülözhetetlenné vált műtrágyagyár alakult meg, Medgyesen pedig 2 millió befektetéssel üveggyárat építenek. Ugyancsak a földgáztól várja Kolozsvárvalarnint Marosvásárhely ipari föllendülését. En, nek a két tősgyökeres magyar városnak fejlődése már magában is megérdemli a legmesszebbmenő figyelembevételt és már csak ezek érdekében is tiltakoznunk kell a földgáz árának fölemelése ellen. {Helyeslés a jobboldalon.) Tiltakozunk azonban főleg azért, mert miként emlitém, csak az ipari téren való fejlődéssel menthető meg Erdély e szörnyszülött választójog rombolásaitól. T. ház ! Nekünk, az erdélyi részek lakóinak 1867 óta az a panaszunk, hogy még mindig fennállanak köztünk és az anyaország között bizonyos választófalak. Külön elbírálást nem kérünk. Mi csak azt kívánjuk, hogy kezelje az erdélyi részek ügyeit minden ministerium olyan szeretettel, mint azt az ország többi részének érdekeivel teszi. A közigazgatást, törvénykezést, iskolaügyünket, birtokpolitikánkat hassa át a magyar szellem, hogy a szeretet szálai a nagy magyar Alföld és mondjuk, a székelység között még szorosabbra fűződjenek és kapcsolatunk bensőségesebbé váljék. Ne csináljanak azonban belőlünk egy separatum corpust, hanem olvaszszanak igenis bele a nagy magyar összességbe, hogy ezzel nyerjünk súlyt és bátorságot abban a küzdelemben, amelyet a hamis czégérek alatt felburjánzó bomlasztó törekvésekkel szemben kell kifejtenünk. Hock János: Azért neveznek ki királyi biztost Erdélybe. Ábrahám Dezső: Még erdélyi ministert is! (Zaj. Elnök csenget.) Dobieczki Sándor: Az erdélyi részeknek külön kezelése mintegy jelezné Erdély különállását és birtoklásának elválaszthatóságát és ez az entente bomlasztó törekvéseinek nyújtana tápot. Minden szeparáezió ellen tiltakoznunk kell tehát és ebben a telántetben a legmesszebbmenő óvatosságot kell megkövetelnünk. (Ugy van ! a jobboldalon.) T. ház ! A választójoggal sutba dobtuk történelmi alapokon való fejlődésünket. Nekünk pedig ehhez kell ragaszkodnunk, hogyha hazánkat kötelességszerűen mint magyar földet akarjuk utódainkra hátrahagyni. Mi magyarok vagyunk és azok akarunk maradni. Mi nem akarunk a nemzetköziség pcsványában elmerülni. (Helyeslés.) Az etnográfiai alapokon való fejlődés pedig odavezet. Ennek vészes pusztulásait látjuk a szomszédos Ausztriában, de ugyancsak ezen az alapon veszítettük el magunk is Szlavóniát és az etnográfiai áramlattal szemben — a horvát területeken — még csak szavazati jogot sem bírtunk biztosítani a magyarságnak. Ujabban a csehek által fölizgatott lutheránus egyházak közül is több mint 80, a régi szabályok megvetésével, csak tót nyelven akar egyházi fclsőbbségével levelezni; ezért nem tűrhetők meg az egyházak nemzetiségi szervezetei. (Mozgás.) Hazánknak nagy nemzeti múltja tiltakozik a történelmi alapok elhagyása ellen. Csak bomlási proczesszusok szülője az entente-barátok áldemokrácziája ! Jogot a népnek ! Ez az a hamis jelszó, melylyel ipari munkásainkat lelketlenül izgatják. Szerencsére, a földmivesek ismerik ennek a frázisnak értéktelenségét. Tudják, hogy az emberi legfőbb jogok : a fejlődés szabadsága, az egyéni érvényesülés, végül a törvény előtt való egyenlőség mindenki részérc biztosítva van ! Tudják azt is, hogy a jog kötelességekkel jár és aki nem bír annak n. egfelélni, az bizza az értelmesebbre a vezetést. Ezt az elvet követi a föld népe, a családi és községi életben egyaránt. A történelmi alapokról való lesiklás, tisztelt ház. ugyanazon veszedelembe sodor bennünket, mint ahová az újonnan alakuló Lengyelországot sodorta a bolsevikiek által hirdetett önrendelkezésnek tana. A kisebb egységek elszakadásával ugyanis egyik csapás után a másik sújtja Lengyelországot. A diplomáczia előrelátásának teljes hiányát kell ebben is látnunk. Érthetetlen ugyanis pí., hogy miként merték a oholmi kormányzóságot Ukrániának átengedni. írott bizonyítékok vannak ugyanis arról, hogy még a lengyelséget tüzzel-vassalirtó muszka kormány is csak a hetvenes évekbe

n merte — és akkor is a muszka vezető eleinek ellen_j zése mellett — a pravoslav propagandát a cholm kerületben megkezdeni. A terv ugyanis az vol

t! hogy ha a cholmi kerületben sikerül a ruthén elemet túlsúlyba emelni, akkor szoros etnográfiai kapcsolatot birnak teremteni Ukránia, Kelet-Galiczia és Magyarország ruthénjei között. Ilyen módon egy mesterségesen alakított ruthén zónával szakították volna el a galícziai lengyelséget a régi lengyel királyságtól,továbbá közvetlenül éleszthették volna a magyarországi ruthén felbujtóknak államellenes aknamunkáját. És most ahelyett hogy az osztrák diplomáczia a lengyelség megerősítésével, a mi ruthénjeink és az ukránok közé egy válaszfalat emelt volna, lerombolta a még meglévőt és teszi ezt akkor, ami kor arról is szó van, hogy esetleg Magyarország Ausztria és az ujabb lengyel királyság a Habsburg-