Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-784
166 784. országos ülés 1918 május lé-én, kedden. dinasztia jogara alatt perszonális unióban egyesülten igyekezzenek megvívni politikai és gazdasági önállóságunkat a német, valamiként a későbbi időben ismét veszélyessé válkató muszka terjeszkedésekkel szemben. T. ház! A német terjeszkedés alatt Németország gazdasági túlsúlyát értem, amely — akár akarja derék szövetségesünk, akár nem — a benne rejlő óriási ekszpanziv erő következtében, minden téren ránk fog nehezedni. Ezzel szemben mindenesetre csak előnyös volna, hogyha Magyarország és Ausztriának 45 millió lakossága 20 millió lengyellel erősödve ,folytatná gazdasági küzdelmét. (Mozgás.) Tisztelt ház ! Igaz tisztelettel adózom a német szellemnek. Meghajlok tudományos képzettségük előtt. Különösen irigylem a közszellem egységességét, amely minden egyest arra kötelez, hogy egyéni érdekeit a köz javának — zúgolódás nélkül — alárendelje. Hiszen kiválóan annak az áldozatkészségnek és fegyelmezettségnek köszöni Németország nagyságát. Ismerem erőszakosságnak látszó ezéltudatos munkásságukat is. Berlinben a zöld asztalnál folytatott tanácskozások közben láttam, hogy a porosz Geheirner. Oberregierungsrat javaslatávalszemben a württembergi, a szász és bajor megbízottak még csak véleményt sem mertek nyilvánítani, hanem nézeteik tolmácsolására engem használtak fel szócsőnek. Az is igaz azonban, hogy a porosz urak javaslataikat az utolsó betűig átgondolva terjesztették elő. Bőven volt alkalmam a német kereskedővilág realitását is megfigyelni. Kétszer is végigutaztam Németországot abból a czélból — és hangsúlyozom, díjtalanul, merő szívességből, — hogy kereskedelmi összeköttetést hozzak létre a német vevők és a magyar termelők között. Végül jellemzésül rámutatok arra, hogy Amerikában a gyárosok többször említették nekem, hogy az angol ipartól nem félnek, azt már megemésztették, de alig bírják a versenyt a német elmek precziz munkája és SZÍVÓS kitartásával szemben, S ugyancsak a német mérnökök szerkesztik a tengeralattjárókat, a biztosan haladó, a nagy terhet szállító légi jármüveket, s messzehordó ágyukat. Vegyészeik pedig termésre kényszeritik a sivár pusztákat, hogy ne lehessen őket kiéheztetni ! (Igaz! JJgy van!) Es, t. ház, a ezéltudatos német munka gyümölcsei most érlelődnek. Ez a világháború megalapította a németek világuralmát. Nyugaton nem annektálják Belgiumot, de a flamandok révén hatalmi szférájukhoz csatolják. Keleten Kurland, Esztland és Livland hódol a németségnek. Ukránia mérhetet'en gabonatermése tejesen német kézre kerü't. Ami fö'ött annyit gunyo^dtak, a német császár keleti utazása a 1 liahnábó 1 , a berün—-bagdadi gazdasági összeköttetés va'óságos ténynyé vá't. Az évtizedeken át Bulgáriában, Ruméliában, KisAzsiában szétszórtan keletkezett és nagy csöndben termeléssel foglalkozó elszórt kis német kolóniák, most egy egységes lánczolattá kapcsolódtak. Mezopotámiának jelenleg sivár területeit pedig német szorgalom fogja nemsokára gabonatermő Kánaánná átalakítani. A nagy német imperiumnak ez a hatalmas és mindent lenyűgöző, szédítő fejlődése gondolkodóvá kell hogy tegyen bennünket is. Es aggodalommal kell kérdeznünk, vájjon mi lesz a mi gazdasági jövőnk ? Eltipornak-e az óriási gazdasági versenyben, avagy marad számunkra is értékesítő piacz ? Annyi bizonyos, hogy nem vagyunk elég erősek arra. hogy a világ piaczán kellő sulylyal lépjünk föl. Nekünk tehát a kisebb piaezokat kell fölkeresnünk. Ezt kutatva, utalok Lengyelországra. Vizsgáljuk tehát tisztán gazdasági nézőpontból, birna-e egyáltalban előnynyel ránk nézve a lengyel gazdasági közeledés ? Tisztelt ház ! A lengyelség négy részre oszlik. Egyik tömb a német uralom alatt van. Ezt a több mint 3 millió lengyelt a német erő nemhogy meggyöngítette volna, hanem ránehezedésével egységes, szilárd alakulattá tömöritette. A lengyel ifjúság sem a hadseregben, sem a hivatalnoki karban nem alapit hatván magának jövőt, a szabad kereseti pályákon helyezkedett el. Posenben a mezőgazdaság terén szervezkedtek és ma a lengyelek — az észszerű gazdálkodás tekintetében — legyűrték a legszívósabb német gazdákat is. Minden politikai társulás tiltott dolog lévén, gazdasági szövetkezetekben tömörültek, nemcsak vágyuk és reményük kicserélése végett, de anyagi jólétük emelése érdekében is. Ennek fényes eredménye, hogy ma Posenben a lengyeleké minden talpalatnyi jó föld és a vele járó vagyon. A lengyelség második tömbjét az orosz uralmat nyögő és szenvedő Lengyelországban találjuk meg. A muszka elnj^omatás ideje alatt az emberiség Golgotájának csak a legelvadultabb fantáziával is alig elképzelhető minden kínját, gyötrődését százszorosan szenvedte át a lengyelség. Borzongással olvasgatjuk az inkviziczió történetének lapjait, de mindezek a vérfagyasztó kínzások és kegyetlenségek eltörpülnek, szembeállítva azokkal a tömeggyilkosságokkal, melynek végrehajtásában egymással versenyeztek Muravieff és hóhértársai, hogy a föld színéről kiirtsák a lengyel fajt. így csak 186é-ben több mint 80 ezer intelligens embert hurczoltak el Szibériába. Lehet-e csodálkozni, hogy ilyen irtózatos viszonyok között a hősök és a hazafias önfeláldozás magasztos alakjai * mellett, ott találjuk a megélhetés ösztönétől meghunyászkodásra kényszeritett élősdieket is. Hogyha azonban a lengyel királyság közgazdasági viszonyait alaposabban megismerjük, csakhamar meggyőződünk arról, hogy az élősdiek kisded csoportja felett óriási magasságban emelkednek ki a reális alapokon dolgozó munkáselemek és az értelmiségnek milliói. A folytonos üldözés daczára, lengyel kézen maradt a földbirtok és a lengyel értelmiség foglalja el a vezető állásokat a gyárakban,' a tudományos pályákon. Az orvosi, ügyvédi és mérnöki szakmában egyaránt raczionálisan fejlődött, dol.
