Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-760
760. országos ülés 1917 deczcmber 12-én, szerdán. 91 tálytalanitása és uj választási törvény elfogadása tárgyában. (Helyeslés.) Méltóztatnak a napirendi javaslatomat elfogadni ? (Igen !) A napirendi javaslat elfogadtatott. Áttérünk az interpellácziókra. Következik Zábráczky József képviselő ur interpellácziója a belügyministerhez az abaujtornamegyei és Kassa sz. kir. városi közállapotokról. (Felkiáltások: Nincs itt I) A képviselő ur nincs jelen, ennélfogva interpellácziója töröltetik. Következik Jakabffy Elemér képviselő ur interpellácziója a földmivelésügyi ministerbez az ingatlanok elidegenitésébez szükséges hatósági hozzájárulás tárgyában kiadott ministeri rendeletről. (Felkiáltások : Nincs itt!) A képviselő ur nincs itt, interpellácziója tehát töröltetik. Következik. Kovács Dénes képviselő ur interpellácziója a ministerelnökböz, a kereskedelemügyi és földmivelésügyi ministerekhez az ujságpapirhiány ügyében. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő ur nem lévén jelen, interpellácziója töröltetik. Következik Fényes László képviselő ur interpellácziója a ministerelnökhöz, úgyis mint pénzügyministerhez a hadisegély rendezése ügyeben. (Halljuk!) Fényes László : T. ház ! (Halljuk! Halljak!) Épen három hónapja, hogy a kormány bemutatkozásakor a hadisegély ügyét szóvátettem. A kormány képviseletében a t. pénzügyminister ur akkor azt válaszolta, hogy nyitott ajtókat döngetek, mert hisz a kormány is első és sürgős feladatának tekinti, hogy a hadisegély ügyében tényleg fennforgó súlyos viszonyokon enyhítsen és javítson, ügy látszik, hogy a nyitott ajtók, amelyeket a mai kormány tárt ki, hogy azokon a segítés a nép közé juthasson, még mindig csak üres térre vezetnek, mert azokon az ajtókon a segítésnek egyetlenegy fillérje és egyetlenegy szem magja sem jutott el a néphez. T. ház! Három hónap hosszú idő, különö' sen, ha kétszerte számitódik ez a nyomorúság esztendejében és a háború idejében. Hároni hónap épen elég idő lett volna arra, hogy a kormány tett igéretét beváltsa. Kezdetben a sajtó azt a hírt hozta, — és ez meg nem czáfoltatott — hogy a felemelt hadisegélyek november 1-én lépnek életbe. Elmúlt a november, de a hadisegélyek még nemcsak hogy életbe nem léptek, de a kérdés igen fontos részleteit és az azokra vonatkozó intézkedéseket sem tudjuk ; a segélyezés mikéntjéről tájékozva nem vagyunk. Tekintettel arra, hogy a drágaság egyre nő, a hideg beállott, azok, akik hadisegélyre szorulnak, nem várhatnak tovább, mert, hiszen végszükségük kényszeritette arra az ország minden részében lakó hadisegélyeseket, hogy panaszuknak egy vagy más módon kifejezést adjanak, ezeket a*panaszokat ilyen kényszerítő körülmények között hoztam ide,, szemrehányást téve, hogy há-" rom esztendő volt arra, hogy a népet, amelynek családfenntartója künn a hareztéren megteszi kötelességét, idebenn elpusztulni ne engedjük. De nem • tették, — most sem segítettek rettenetes helyzetén, midőn ez az uj demokrata éra van és ez lett volna hivatva sürgősen, első kormányzati ténykedésül ezen az állapoton változtatni és a segítést megadni. Mondom, három hónap óta nem tudunk semmi pozitivet, csak azt, amit annak idején a pénzügyi bizottság előadója terjesztett itt elő. Nem tudjuk, vájjon a hadisegélyek mikor emeltetnek fel, milyen visszaható erővel, vagy pedig csak a rendelet kiadásának idejétől ? Nem tudójuk, hogy a hadiözvegyek hadisegélye újbóli életbe lép-e, mert hiszen azok a pártok, amelyekmost a kormányt támogatják, épen a múlt kormányzati irányzattal szemben, ahányszor a hadisegély ügyében felszólaltak, mindig szóvá tették azt az anomáliát, hogy a hadiözvegyek nem> kapnak hadisegélyt. Erre későbben részletesebben leszek bátor kitérni. Most csak megemlítem, hogy a gyermekhalálozás egyre nő az országban, az árak. csak mióta itt a hadisegélyekről beszéltünk, igen jelentékeny mértékben emelkedtek. Azok a szegény emberek makszimális áron, amint nagyon jól méltóztatnak tudni, semmit beszerezni nem tudnak, czipőanyag nincs, ruhájuk elkopott, és azoknak, akik künn dideregve állanak őrt a haza épsége felett, azoknak családja itt benn dideregve ül a kunyhóban, kihalt tűzhely mellett. Ezt tovább tűrni nem lehet. És ha az Isonzó folyót három óra alatt át tudták hidalni, hogy hadseregek mehessenek át rajta, a bürokratikus eljárások széles folyó' ját is át lehetett volna három hónapnál még rövidebb idő alatt hidalni, hogy végre az igéret testté legyen. Felszólalásommal semmi mást nem akarok elérni, mint azt, hogy újból hangot adjak a nép kívánságának és megkérjem a ministerelnök urat úgyis mint jDénzügyministert, hogy a hadisegély-tervezetet ismertesse meg velünk, a hadisegély-renclelet életbelépésének tiksz idejét mondja meg nekünk, hogy számot tudjunk adni a népnek arról, hogy mikor fog tényleg a felemelt hadisegélyhez jutni. De nemcsak a hadisegély felemelése, hanem annak rendezése is sürgőssé vált, mert hiszen nagyon sok helyen, mióta a hadisegély rendezésének híre felmerült, a közigazgatás abszolúte nem is tesz egy lépést sem az ujabb bejelentések tekintetében, mert azt mondja, hogy a hadisegély úgyis javítva és rendezve lesz uj alapokon, tehát megvárjuk azt az időt. így a segítés helyett kétszeresen nehéz helyzetben vannak azok, akiknek legsúlyosabb a helyzetük, t. i. azok, akik vagyontalanok és akiknek semmiféle családfentartójuk nincs, nemcsak az apa, a fiu és a férj, aki a fronton van, 12*
