Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-773
773. országos ülés 1918 február 2l-én, csütörtökön. 897 ságának felhasználásával, amelyek nemzeti veszedelmet jelentenek. (Élénk helyeslés.) Én tényeket elferdíteni nem vagyok hajlandó és ha egyszer megneveztem a tényt, akkor azt összes attribútumaival együtt feltárom. Méltóztassék meggondolni, milyen hatással van egy nem tisztán magyarok által lakott vidéken a magyar érzelmű lakosságra, akkor, amikor az ottani rutén nép magyar érzelmének honorálásául igen nagy áldozatokat hozott a kormány . . . Pál Alfréd: Gróf Schönborn is hozott áldozatokat! Egy korona 80 fillérért holdankint adta oda legelőit bérbe. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Elhiszszük!) Bartos János: Mi van Teitelbaummal ? Pál Alfréd: Kekem semmi közöm hozzá! Bartos János: Majd megmondom! Cserny Károly: Bakovszky miért dolgozik a Zsivnostenska Bankával a papírgyárával ? Elnök (csenget) : Csendet kérek! Ke méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Barta Ödön: A t. képviselő ur ugy akar engem tájékoztatni, mintha a rutén akczióban közreműködött tényezők között ő lett volna az' első. Pedig én azt hiszem, ő a végére érkezett. Pál Alfréd: Miután később születtem, mint ön! Barta Ödön: Azt látom, hogy később született, mert különben már előbb előretörtetett volna. (Élénk derültség.) Nagyon sajnálom, hogy erre rá kellett térnem egy rokon tárgy felemlitésével kapcsolatban, egy bennem fájdalmasan élő érzésnek kifejezést adva. Én nem neveztem meg senkit, de ha azt kiáltják közbe, hogy ki volt az, meg kellett neveznem. Meg is mondtam, hogy gróf SckönbornBuchheim Károly saját szemétében nem fordul elő a Zsivnostenska Banka vezetőségében, de Sehönborn-Buchheim Ervin neve előfordul és előfordul gróf Sehönborn-Buchheim Károly teljhatalmú jószágigazgatója, még .pedig a munkácsi is, a bécsi is, de előfordul Ereyseysen Oszkár neve is, aki kettős kapcsolatban áll az ügygyei, mert Nedeczeynek az unokabátyja, a grófnak pedig a jószágigazgatója. Ezt érfnem azért említem fel, mintha azt akarnám mondani, hogy ez gróf Schönborn akcziója. De hogy az ő nevéhez fűződő és az ő pénzével folytatott akeziő, az tény. (Ugy van! a baloldalon.) Az ő pénzével és az ő uradalmi székhelyének felhasználásával vált lehetővé, hogy azon a helyen, ahol mindenre szükség volt, csak egy pánszláv czélokkal bíró pénzintézeti fiókra nem, ilyen alapítás történt. (Ugy van! balról.) Ezt hibának tartom és nagyon nagy hibának tartanám, ha ilyen dolgok ki nem küszöböltetnének a magyar közéletből. (Helyeslés a baloldalon.) Ami a rután akcziót illeti, ha a t. képviselő ur tárgyilagosan vissza tudna emlékezni, megállapíthatná, — igazán nem dicsekszem vele, bár talán dicsekedhetnem is — hogy az akczió megindításánál pars non minima fui. Én éltem együtt azzal a néppel hosszú időn keresztül, én láttam azt a nyomort, én láttam az agyontagositott községek egész sorát, én láttam, hogyan tagositottak ott, hogy a pap udvarára benyúlt a gróf erdeje, ugy, hogyha kiment a lakásából, már grófi területen volt. Meg is nevezhetem pl. Holubina községet: ezt ugy tagositottak, hogy olyan ördögárok választotta el a parasztok szomszédos birtokait, mint ennek a háznak az átmérője s ezért öt kilométert kellett kerülnie a parasztnak, hogy a termését behozhassa. Ezeket én közvetlenül láttam. Tudtam, hogy miért volt szükség akezióraj és boldog emlékű Eirczák püspököt nekem volt szerencsém informálni, és méltóztassék t. képviselőtársamnak, ha érdekli, megnézni, a benyújtott öt memorandum közül négyet én voltam szerencsés megszerkeszteni. Büszke vagyok rá, hogy részese voltam annak a munkának. (Éljenzés a baloldalon.) Azt, hogy gróf SehönbornBuchheim Károly i;r hozzájárult ehhez az akczitíhoz, a legnagyobb készséggel elismerem, mindig készséggel is honoráltam. Kern niotu proprio tette, a kezdeményezés nem tőle származott, de a kormánytól, mindazon tényezőktől, melyek az ügy iránt a legmelegebb érdeklődést tanúsították. A kormányt is meggyőztem arról, hogy ezt meg keli tenni, hogy azokat a földeket, melyek a nép birtokába ékelődnek be, bérletre kell kiadni a parasztoknak, és becsüle ére legyen " mondva annak a népnek, évtizedeken keresztül soha egy fillér bérhátrálékja nem volt. Ezt báró Tallián Béla volt minister ur igen jól tudja, személyesen is meggyőződött róla. Ezzel a- kérdéssel azért is foglalkoztam, mert nekem is fájt az a rettenetes agitáczió, melyet a délszláv propaganda czimén idegen tőkékkel folytattak a mi délszlávjaink megron. fására és a vékony hajszálon függő harmóniának megbontására és amelylyel szemben én kérve-kérem a kormányt, hasson oda, még pedig kíméletlenül, az államhatalom teljes erejével, hogy ez a szláv projnaganda csirájában elfojtassék. (Helyeslés a baloldalon.) Ami a Karodna Obrana tevékenységét illeti, Szmrecsányi György volt képviselőtársunk épen a szerb háború kitörése előtt feltárta itt az adatokat, melyek végeredményben egy világháborúra vezettek, ezek az itt fojyó agitácziónális dolgok pedig végeredményben a magyar fajnak teljes tönkretételére és a magyar állam hitelének, reputácziojának és tekintélyének aláásására vezetnek. Az indemnitást elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások balfelöl: Szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) .
