Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-773

396 773. országos ülés 1918 február 21-én, csütörtökön. tálom, hogy t. képviselőtársam bírálata közben olyan tényeket emiitett fel, amelyek arra vonatkoznak, hogy a délszláv agitáczió eszközeiként beállanak a cseh bankok a különböző czimeken létesitett alajntásaikkal, tőkéikkel és gazdaságpolitikai tevékenység czime alatt politikai tevékenységet fejtenek ki a magyar állani érdekeinek rovására. (Igaz! ügy van! a szélsőbáloldalon.) Hiszen én is'elmondhatnám, hogy pl. cseh pénzen vásárolták meg a Horvát-Szlavon-Dalmátországokban megjelenő talán egyetlen lapot, amely ha nem is magyar érzelmű, de legalább tárgyilagos. Nyíltan beszélnek róla, hogy ez a lap egy cseh bank birtokába jutott. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Minek neki a lap ?) Ennek a cseh banknak. bizonyára nem a lap kellett, hanem az &z irány, amelyet egy lapban folytatni lehet. Én is mondhatnék tehát ilyeneket, hiszen szívesen osztozom e törekvések elítélésében. Ezért t. képviselőtársamnak a délszláv agitáczióval kapcsolatos erre az adatmegállapitására közbeszóltam, hogy a Zsivnostenska Banka-nak négy milliót mégsem adtunk. Közbekiáltások voltak, hogy ki adta ? Hát most megmondom, hogy igenis, adta egy magyar főúr. *(Zaj és mozgás jobbfelöl. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Jó magyar lehetett! Ki az ?) Én azt a főurat, aki ezúttal a parlamentnek is tagja (Zaj és mozgás.) saját személyében a legtávolabb állónak tartom minden olyan törekvéstől, amely nemzetellenes. (Halljuk! Halljuk!) Kizártnak tartom, hogy ő tudja, hogy ilyen czélokra használtatik fel az ő vagyonának valamelyes része, amelyet felajánlott. Tény azonban' az, hogy ily dolog hatását ő sem képes ellensúlyozni, ha egyszer megtörtént és a hatás beállt. Méltóztassanak megnézni az 1911-iki Compasst. Az 1917-es is ép olyan jó lesz, de az 1911-ikiben fordul elő először az Országos Iparbank. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Gr. Serényi Béla föídmivelésiigyi minister: Az az öcscse, nem Károly! Barta Ödön: Bocsánatot kérek, méltóztassék .nekem elhinni, hogy semmi kedvein senkit a világon gyanúsítani. (Felkiáltások jobbfelöl: Hát akkor minek hozta fel?) Kérem, én egy tényt emiitettem és ennek folytán kötelezettnek érzem magamat arra, hogy mindenki tisztán lásson a tekintetben, hogy mire akartam czélozni. Egyébként nagyon jól ismerem a neveket és nem tévedek el (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Az kétségtelen dolog, hogy gróf SchönbornBuchheim Károly nem saját személyében szerepel az Országos Iparbank igazgatóságában. Kétségtelen dolog, hogy az igazgatóság elnöke az alakuláskor gróf Schönborn-Buchheim Ervin volt. De méltóztassanak engem teljesen mentesíteni az alól, hogy magyarázatokat adjak. Felolvasom a Kompasszt és ahhoz aztán majd adok magyarázatot. (Halljuk! Halljuk! balfelöl. Olvassa): Országos Iparbank EészvényI társaság, 1910. V., Ferencz József-tér 6. ISTéI metül, francziául, angolul is be van jegyezve: »A Zsivnovstenka Banka alapítása.« Tehát tényleg a Zsivnovstenska Banka alapításáról van szó és én nem azt mondtam, amit valaki bele akart magyarázni közbeszólásomba, hogy az a Zsivnovstenska Banka prágai főintézetének az alapítása, hanem csak azt, hogy a Zsivnovstenska Banka alapítása ez, még pedig nem az egyetlen, amely Magyarországon történt. (Olvassa) »Alaptőke 5 millió korona. Igazgatóság: Gróf Schönborn-Buchheim Ervin, alelnökök: Nedeczey János uradalmi tanácsos, Munkács*, ez gróf Schönborn-Buchheim Károly ezidő»zerint is teljhatalmú jószágigazgatója. Sümegi Vilmos: A Rákóczi-birtokok hová jutottak! Barta Ödön : (tovább olvassa) : »Ottó János, I a Zsivnovenska Banka elnöke Prága. Igazgató | sági tagok: Spitalsky József, a Zsivnovenska I Banka első igazgatója Prága, Weiszmayer j Oszkár, a Horvát Országos Bank alelnöke Eszék. | Felügyelő-bizottság: Felsner Ernő, a Zsivnovj stenska Banka czégvezetője Bécs, Példa Miklós, i a Zsivnostenska Banka aligazgatója Bécs, | dr. Preiss Jaroslaw, a Zsivnovstenska Banka | vezérigazgatóhelyettese Prága, Bubner Adolf, a I gróf Schönborn-Buchheim uradalmainak főfelügyelője, Sehonborn Mallebern. Igazgató Szegő | Lajos. Igazgatóhelyettes Yalis Lipót. Czégvezető | Jervis Srbislav. Az intézet működését 1910 szeptember i 1-én kezdte meg. A későbbi Compassokban | már benne van az is, hogy ennek az alapitás! nak egyik fiókja Munkácson van. A munkácsi | fiók működésével én semmit a világon nem i hozok kapcsolatba, csak azt, hogy azon a vidé; ken egy tőkeerős uradalom részéről mindenféle | alapításra szükség volt, csak éjjen arra nem, | hogy a Zivnostenska Banka prágai cseh intézetnek cseh aspiráczióit elősegítő olyan fiók aka/pittassék . . . (ügy van! ügy van! a baloldalon.) Fráter Loránd: Gyalázat! Barta Ödön: . . . ahol a tőszomszédságban, Lucskán van a központja a skizmatikus törekvéseknek és azoknak az üzelmeknek, melyek késebb Bobrinszki pöréhez vezettek, mely Mármarosszigeten folyt le. Meg vagyok róla győződve, hogy gróf Schönborn-Buchheim Károly ezektől a törekvésektől teljesen távol állott. Pál Alfréd: Akkor miért gyanúsít? (Nagy zaj és közbeszólások a baloldalon: Teitelbaum!) Fáj, hogy Munkácson megbuktatta a fiát Schönborn!__ Barta Ödön : Én nem szoktam gyanúsítani. »Tessék nyugodt lenni, én meg merem mondani, ha gyanúm van. Én kizártnak tartom, hogy gróf Schönborn azonosítja magát a cseh intézet törekvéseivel, de igenis bűnnek tartom, ha magyar tőke olyan czélok szolgálatába állíttatik egy főúr jóhiszeműségének vagy tájékozatlan-