Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-773
773. országos ülés 1918 február 21-én, csütörtökön. 363 mondotta: (Olvassa.) »Helyes és igaz az, hogy Magyarország a küzdő hadsereg soraiba több embert küldött, mint Ausztria,« A két minister ur nyilatkozata hivatalosan is megerősiti azt a tényt, hogy Magyarország a pragmatika szankezióból eredő kötelességeinek nemcsak hogy eleget tett, de erején felül áldozta a vért. Ebből a szempontból tekintve a két ministeri nyilatkozatot, mint a tényeknek őszinte beismerését, csak megnyugvással vehette volna tudomásul minden magyar ember. Annál kevésbbé nyugodhatunk azonban bele abba, amit a honvédelmi minister ur a magyar nemzet véráldozatának nagyságáról és amit a két minister ur a véráldozatban mutatkozott aránytalanság okairól a nagy nyilvánosság elé dob. Ami az emberáldozatnak nagyságát illeti, egyedül helyes összehasonlítási alapnak a két állam lakosságát tekinthetem. S mivel az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Ausztriának kereken 28 millió, Magyarországnak kereken 21 millió volt a lakossága, következésképen a véráldozatban is ezt az arányt : 28 millió a 21 millióhoz, illetőleg röviden 28: 21, tarthatom helyes aránynak. A háború alatt ismételten abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a haderő létszámviszonyaiba betekinthettem. A legutolsó az 1916. évi Julius hó 31-iki létszámkimutatás volt, amelyet magam láttam. Mindaz tehát, amit most itt mondok, egyenesen a hadügyminister ur által összeállított 1916. évi Julius hó 31-iki létszámkimutatásból veszem és ennek alapján állítom itt a ház előtt, hogy nemcsak hogy nem a helyes arányban, a 28 :21 arányban áldoztuk a vért, hanem 28: 25 arányban állítottuk a katonát. Ez népiesebben kifejezve annyit jelent, hogy ahelyett hegy 28 osztrák katona után 21 magyar katonát küldtünk volna el a hareztérre, mi 25 magyar katonát küldtünk. Százalékokban kifejezve és kikerekítve : ahelyett hogy 43 : 57% arányban áldoztunk volna, 47 : 53% arányban áldoztunk. Ez a különbség az én számitásom szerint körülbelül 670.000 embert tesz ki. Ábrahám Dezső: A revíziónál is így van. Szilágyi Lajos; Százalékokban kifejezve a különbség 8%. Az én adataim tehát messze felülmúlják a honvédelmi minister ur által itt megemlített 1'67%-ot, amely szerintem csak tévedésen alapulhat. A hadviselés érdekei akadályoznak abban, hogy ezt a kérdést itt, a ház nyilt ülésén tovább fejtegessem; fentartom azonban magamnak a jogot arra, hogy ha a honvédelmi minister ur állításaimat bármi tekintetben kétségbe vonná, az esetben nyilt ülésen, esetleg zárt ülésen készséggel terjeszszem elő mindazon konkrét adatokat, amelyeken alapul az általam bemondott 8%. Amennyire fontosnak tartom, hogy ennek a hazáját szerető és királyhű magyar nemzetnek véráldozata a maga kétségtelen valóságában álljon a nagy nyilvánosság előtt, épen olyan szükségesnek tartom azonban azt is, hogy a keletkezet aránytalanság okairól is a legpontosabban tájékozva legyen minden polgár. (Általános helyeslés.) A hadügyminister ur az aránytalanság okait abban látta, hogy Magyarország és Horvátország lakossága, mint földmivelést üző lakosság, fizikailag erősebb szervezetű és igy kedvezőbb helyzetben van. Viszont a honvédelmi minister ur az aránytalanság okait elsősorban abban látta, hogy a törvényhozás megszavazta az 1915 : III. t.-czikket, amelynek alapján galicziai és bukovinai ezredekbe is lehetett beosztani magyar katonát. A honvédelmi minister ur szerint csak másodsorban oka az aránytalanságnak az, hogy Magyarország lakosságában — mint ő kifejezte magát — hála Istennek, több alkalmas ember van, mint Ausztria lakosságában. Ezek ellen az állitások ellen a leghatározottabban tiltakazom, t. ház ! Abban a tekintetben, azt hiszem, szívesen állhatjuk a vitát, hogy erkölcsi erő, harezos érték, vagy vezetői rátermettség tekintetében Magyarország lakossága áll-e a magasabb színvonalon ; de arról, hogy testileg melyik lakosság az erősebb és melyik a satnyább, most, a mai viszonyok között, a háború negyedik esztendejében, amikor a sorozásoknál igen alacsony követelményeket támasztunk már, erről tárgyilagos nyilatkozatot tenni nézetem szerint nem lehet. (Igaz ! Vgy van ! jobbfelól.) Mert még ha lettek volna is a népek, fajok, nemzetiségek vagy nemzetek között a testi erő tekintetében különbségek, azok ma, a mostani alacsony követelmények mellett teljesen elenyésztek volna már. De az sem lehet mondani, hogy a földmivelést üző lakosságnak fizikailag kedvező a szervezete, mert a mostani viszonyok mellett, a mostani magas munkabérek mellett lehetne vitatkozni azon. vájjon nem az iparosmunkásság van-e kedvezőbb helyzetben, mint a földmivelést üző parasztember. (Vgy van!) De tiltakozni kell a honvédelmi minister ur ez állítása ellen már csak azért is, mert azt, hogy mi harezratermettebb nemzet vagyunk, mint az osztrákok, azt a katonák részéről csak most, a háború alatt halottuk először. Elhoztam ide egy katonai tankönyvet, azt, amelyet a honvédelmi minister ur utasítására, a honvédelmi minister ur ellenőrzése mellett Stromfeld Aurél vezérkari ezredes irt és amely a hadsereg szervezetét tárgyalja. Ebből a könyvből olvastam, hogy a monarchia mindkét államában élő népek mindegyikében a harezratermettség teljes mértékben megvan. (Mozgás.) Ez a testi karezratermettséget illeti. Ez az egy mondat czáfolatul teljesen elég, mert a katonák maguk mondják és tanítják azt, hogy harezratermettség tekintetében egyformák vagyunk. En azt mondom, hogy ennek a könyvnek van igaza. De ha a honvédelmi minister ur más véleményen van, nagyon csodálkozom azon, hogy az ő általa kiadott tankönyvekben a nemzetnek e kiváló voltát mért nem juttatja betűkkel kifejezésre. Alig hiszem, hogy tévedek, ha azt mondom, hogy a két minister ur a sorozások eredményéből titéÜ meg a magyar nemzet harezratermettebb 46*
