Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-768

768. országos ülés 1918 február 7-én, csütörtökön. 265 mégis felveszem a fonalat és szükségesnek tartom annak kijelentését, hogy én semmi esetre nem vagyok — mint ahogy nem is lehetek — egy minden áron való békének a kivé, (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) ellenben igenis hive vagyok egy megegyezéses békének,, hive, lelkes hive vagyok annak a békének, amelyet szavakban gróf Czernin Ottokár hirdet (Helyeslés jobbfélől.) és amely mindenképen paczifista programm. Szükségesnek tartom felvenni a fonalat Vázsonyi Vilmos t. minister ur tegnapi beszédére vonatkozólag is, aki nagy filippikát tartott, őrült kirohanást intézett . . . (Félkiáltások jobbfélől: Örült? Elénk derültség.) . . . bocsánat az imparlamentáris kifejezésért, (Derültség.) nem akartam ezt a szót használni, csak kicsúszott a számon . . . heves támadást intézett a bolsevikizmus ellen. Nem tudom, hogy tulaj donképen kit akart ezzel támadni, mert hiszen a bolsevikieknek megvan a maguk programmja és egészen, más a programm és egészen más az, hogy milyen eszközökkel akarják ezt a programmot megvalósítani. A bolseviki programm tulaj donképen nem más, mint a marxizmusnak, a kollektivista programmnak megvalósítása . . . Nemes Zsigmond : Mi nem kérünk belőle ! Gr. Károlyi Mihály:... a magántulajdonnak kollektív irányban az állam által való kisajátítása. Ez a Marx-teóriának életbeléptetése, minden meggyőződött szoczialistának programmja és a mi szoczialistáink és az osztrák szocziálisták épen olyan bolsevikiek . . . Gr. Andrássy Géza: Dehogy ! Beck Lajos: Ebben a teoretikus értelemben igen. Gr. Károlyi Mihály : Tessék velük vitatkozni, tessék megkérdezni, vájjon ők a tulajdonjogszentségét ugy akarják-e megőrizni, mint mi, akik polgári pártiak vagyunk, vagy nem. Ok igenis, a tulajdonjog szentségét nem ismerik és azon a nézeten, azon az állásponton vannak, hogy az egyéni tulajdonjog helyett lépjen életbe a kollektivizmus. A Marx-féle teóriának életbeléptetése nagyjából a bolseviki programm; nem mondom, hogy egyes részleteiben ezt a bolsevikiek nem értelmezik másképen, de lényegében a Marx-féle teória az ő program mjuk. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Már most, t. képviselőház, amikor az igazságügyminister ur itt a bolsevikiek ellen ezt a kirohanást intézte — nem őrült kirohanást, hanem csak kirohanást . . . Farkas Pál : Heves kirohanást ! Gr. Károlyi Mihály:... akkor ő olyan félgyanusitásokkal élt, a sorok között az ember, abból amit mondott, azt olvashatná ki, mintha bizonyos polgári alapon álló pártok keretében lévő embereket is gyanúsítana azzal, hogy ők tulajdonképen ennek a bolseviki irányzatnak a hivei. Farkas Pál: Egész világosan mondta ! Gr. Károlyi Mihály: Akkor annál jobb. (Felkiáltások jobbfélől: De ki veszi magára ? Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVIII. KÖTET. T. képviselőház ! Én kijelentem ennek a pártnak nevében, hogy mi egyáltalában nem vagyunk Marx hivei. Ha én ezeket ä tanokat vallanám, akkor legyenek a t. képviselő urak egészen nyugodtak afelől, hogy volna annyi bátorságom, hogy megmondanám, igenis, belépek a szocziaüsta pártba és' ezentúl szocziaüsta leszek. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem, tisztelt képviselőház, mi nem valljuk ezeket az elveket, mi a tulajdon szentségét elismerjük, az egyéni tulajdont megakarjuk őrizni, azonban a kor szellemétől át vagyunk hatva és én a magam részéről szükségét látom annak, hogy a magántulajdonnak részben, de csak részben való korlátozása keresztülvitessék. (Igaz ! ügy van ! Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hock János: A virilizmus és a latifundiumok ! De a banklatifundiumok se kellenek ! B. Madarassy-Beck Gyula: Halljuk már egyszer azt a programmot vil Fráter Lóránt: Elég világos ! Gf. Károlyi Mihály : Ez a mi programmunknak alaptétele, de annak következtében, hogy mi nem vagyunk szocziálisták, ennek unos-untalan való hirdetése tulaj donképen felesleges, s most is csak azért tartottam szükségesnek ezt megmondani, mert provokálva lettünk. A másik része a bolseviki programmnak az, hogy ezt a teóriát ők a gyakorlatban miként akarják megvalósítani ? (Halljuk! Halljuk!) Ha a forradalmat vesszük, mint olyant, ha a forradalmi eszközökről beszélünk, hát én ezekre is megmondom a véleményemet. (Halljuk! Halljuk!) Természetes, hogy én a forradalomtól nagyon, de nagyon féltem ezt az országot és féltem az egész világot. Én, igenis, a forradalmat olyan ténynek tartom, amelyet mint paczifista, nem helyeselhetek (Igaz! Úgy van! a szélsőbaloldalon.), mert hiszen a paczifizmus nem a vér, nem a forradalom ás nem a háborús eszközök által akarja a maga elveit meg\alósitani, hanem a lehetőség szerint legalább is békés eszközökkel. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én azonban nemcsak a forradalomtól félek, hanem félek a háborútól is és különösen félek attól, hogy ugy a külföldön, mint esetleg nálunk is, lábra kaphatnak irányzatok, amelyek a háborút nem a háborúért, nem kegyetlenségből, nem vérszomjból, hanem politikai szempontból akarják, j>olitikai szempontból, amelyet meg fogok magyarázni, mondom, igenis, félek ezeknek az irányzatoknak a feléledésétől. Ezért ismét hangsúlyozom, hogy nagyon helyeslem a külügyminister urnak azt a politikáját, hogy mindig a paczifista elveket hirdeti. Én nem mondom, és nem is hiszem, hogy volnának olyanok, akik zsurokon tea helyett vért akarjanak szürcsölgetni, akár legyenek azok jmezifisták, akik forradalmat akarnak előidézni, akár legyenek háboruspártiak. Én nem hiszem, hogy lenne olyan ember szóles e világon, aki csupa szeszélyből vagy kéjből akár a forradalom előidézése, akár a háború húzása által a vér folyását akarná 34