Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-768

768. országos ülés 1918 fel És ha ezek daczára mégis arra határoztuk el magunkat, hogy nem lépünk be az egységes kormánypártba, hanem megmaradunk a régi programmunk mellett, ugyanazon zászló alatt, amelyet választóink kezünkbe adtak, (Elénk helyeslés balfelől.) ennek oka az, hogy misemim elfogadható indokot sem találunk arra, hogy miért kelljen ennek a függetlenségi és 48-as pártnak feloszlania s egy egységes kormánypártba beolvadnia. (Igaz! Ugy van ! halfelől.) A mi meggyőződésünk szerint egy elvi alapon álló komoly politikai pártnak csak három esetben szabad feloszlania. Az egyik eset az, ha programját már teljesen megvalósította. A második eset az, ha a programra megvalósulása lehetetlennek bizonyult. Es a harmadik az, ha arra a meggyőződésre jut, hogy a programra nincs többé a nemzet érdekében. A mi felfogásunk szerint a három eshetőségnek jelenleg egyike sem forog fenn. Először is foglalkozom azzal, hogy a függetlenségi pártnak programmja megvalósult-e vagy sem. Azt hiszem, bátran kimondhatom és nem hiszem, hogy valaki ebben engem megczáfolni csak meg is kísérelne, hogy a függetlenségi és 48-as párt programmja ezidőszerint megvalósulva nincs, (ügy van! halfelől.) sőt ha a kormányprogramra által kilátásba helyezett katonai reform bekövetkezik is, megvalósulva akkor sem lesz. (TJgy van ! halfelől.) A függetlenségi és 48-as párt programmjának mindenesetre igen fontos integráns része az általános választói jog megalkotása. Mindazok a közszabadsági, kulturális és humanitárius intézmények fontosak, amelyek megvalósítását a kormány kilátásba helyezi; de a függetlenségi és 48-as pártnak mégis tulajdonképeni programmja. amely őt a 67-es pártoktól elválasztja : Magyarország teljes állami függetlenségének visszaszerzése. (Ugy van! a baloldalon.) Polónyi Géza : Ez a lényeg ! Bizony Ákos : Ehhez pedig nemcsak a teljesen önálló magyar hadsereg, hanem azonkívül sok más dolog szükséges. Ilyen pl. a közös intézmények megszűnése, a delegácziónak, a közös ministeriumnak eltörlése, az önálló gazdasági berendezkedés, önálló magyar jegybank . . . Hock János : önálló külügyi képviselet ! Polónyi Géza : Perszonáhmió ! Bizony Ákos: Hogy a kormány által beígért katonai reform tulajdonképen milyen lesz, azt azokból a részletekből, amiket itt-ott hallunk és melyek a t". ministerelnök ur programmbeszédében foglaltatnak, tisztán nem láthatjuk, azokból tiszta képet erről nem nyerhetünk. Azt azonban egészen bizonyosan megállapíthatjuk, hogy az a hadsereg semmi esetre sem lesz önálló magyar hadsereg, hanemlesz az 1867 : XII. t.-czikk 11. §-ában emiitett hadsereg, t. i. az egész hadseregnek kiegészítő részét képező magyar hadsereg. (Ugy van ! halfelől.) Az imént már említettem, hogy mi igen nagy vívmánynak, mélyreható következményeket maga után vonó áldásos cselekménynek tartjuk, ha csak bruár 7-én, csütörtökön. 253 ez a magyar hadsereg is megvalósul, inert belátjuk azt, hogy ha a hadsereg magyar részében magyar szolgálati és vezényleti nyelv, magyar czimer, magyar zászló kozatik be, ez rendkívüli nagy fontossággal fog bírni magyar nemzeti és magyarositási szempontból. A mi ideálunk azonban nem ez a magyar hadsereg, hanem az a magyar hadsereg, amely teljesen önálló, amely nemcsak az ezredeken belül, hanem közlegényektől fel egészen a legfőbb parancsnokig magyar (Ugy van! a baloldalon.) s egy önálló hadsereg minden attribútumával, minden szükséges kellékével el van látva, fel van szerelve. Ábrahám Dezső: Vezérkarral is ! Bizony Ákos: Reméljük, hogy a kormány abban a helyzetben lesz, hogy beterjesztheti majd az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Mert én legalább azt hiszem, hogy ez a változás törvényes utón szándékoltatik keresztülvitetni és nem az 1867. évi XII. t.-cz. 15. §-ában emiitett felségjog alapján, rendeletileg. Mert ez ellen tiltakoznom kellene. A rendeletet ugyanis bármikor meg lehet változtatni és amit az egyik perezben adnak, azt a másik perezben visszavehetik. (Ugy van ! halfelől.) Hock János: S ehhez hozzászoktattak bennünket ! Bizony Ákos: Azt hiszem, a kormány programmja nem is rendeleteket kontemplál. Nem tudom, csak következtetem ezt abból, hogy a ministerelnök ur programmbeszédében az a kijelentés foglaltatik, hogy a magyar hadsereg felállítása rendkívül egyszerűvé teszi majd a kvótakérdés elintézését is, mert hiszen akkor már alig marad valami, amit a kvótával kellene fedezni. Ebből az következik, hogy a közös hadsereg mint ilyen, megszűnik. Ezt azonban, minthogy nekünk a közös hadseregről, fájdalom, törvényeink vannak, rendelettel elintézni nem lehet. A hadsereg kérdését én abból a szempontból nézem, vájjon el tudjuk-e érni azt az ideált, melyre 50 esztendő óta törekszünk. El tudjuk-e érni azt, hogy az a magyar hadsereg vér legyen a mi vérünkből, hus legyen a mi húsunkból, hogy abban csak magyar honosok foglalhassanak el tiszti állásokat és ne legyünk kitéve annak, hogy idegenek paczkázhassanak a mi véreinkkel. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Lehet, — óhajtom, hogy így legyen — hogy a kormány is ilyen hadsereget kontemplál. Mint mondtam, ezt is köszönettel elfogadjuk, hálával veszszük, bár ezzel sem érezzük magunkat e téren kielégítve. A hadsereg kérdése mellett itt van a delegáczió intézménye. Nem lehet köztünk nézeteltérés, hogy mindaddig, amíg delegáczió van, addig a magyar parlament szuverén jogai meg vannak csonkítva, mert. addig a legfontosabb ügyekben néni a parlament,., hanem annak csak egy küldöttségeilletékes eljárni és az is megkötött kezekkel. El kell törülni nézetünk szerint a közös ministeriumot is, elsősorban a hadügyministeriumot, amely különben is az 1867 : XII. t.-cz. rendelke-