Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-766
18 február 5-én, hétfőn. 219 766. országos ülés l9j nemcsak az a czélja, hogy egy kérdést megoldjon, hanem czélja az is, hogy a lelkek harmóniáját Magyarországon ma fenntartani segítsen", (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Gróf Tisza István képviselő ur azt mondta, hogy a választójog tárgyalásánál törekedni kell közmegnyugvást teremteni és kompromisszumot létesíteni. (Halljuk I Halljuk ! balfelől.) Én a magam részéről természetesnek tartom ezt a kijelentést, mert tényleg ugy van, hogy ilyen nagyfontosságú kérdés megoldásánál a legjobb az, ha közmegnyugvás létesül. De ennél a törekvésnél nem szabad figyelmen kivül hagyni azokat a nagy czélokat, amelyeket ép az előbb érintettem. Olyan tárgyalás, amely azt a hitet ébresztheti, hogy ennek a javaslatnak fő alapelvei koozkán forognak ; tárgyalás olyan kérdésekben, melyek azt a hitet kelthetik, hogy ez a mostani javaslat elveszíti azt a jelleget, amelylyel bir : ilyen tárgyalás már önmagában véve veszélyes, hátrányos és káros volna. (Igaz 1 Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Olyan izgalmat keltene . . . Kállay Tamás; Hol '? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Gr. Andrássy Gyula: Az egész ország széles néprétegeiben. Kállay Tamás : Szabolcsmegyében nem [(Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Szabolcsban is I) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Andrássy Gyula: Az összes városokban mindenesetre igen, ezt talán Kállay Tamás képviselő ur is el fogja ismerni és ezeket sem lehet csak ugy semmibe venni, máskor sem, de legkevésbbé most, a világháborúban. (Igaz! Ugy van I a balés szélsőbalodalon. Zaj jobbfelöl.) Emellett az akczió mellett szükséges az is, hogy a kormány politikai tényeiben és nyilatkozataiban látható legyen az, hogy a háború tanulságait abban az irányban is levonjuk, hogy a nemzeti fejlődés utjai megnyilnak, hogy a tilalomfák ezen az utón is letöretnek. Ebből a szempontból tartom olyan rendkivül fontosnak, amire különben még vissza fogok térni, azt, hogy ebben a programúiban olyan hatályosan van hangsúlyozva a hadsereg magyar lábra állítása. Szükséges ez azon harczosok érdekében is, akik künn küzdenek. Legyenek ők megnyugtatva : tudjákmeg, hogy hősiességük nemcsak azt a gyümölcsöt fogja megteremni, hogy hazájukat megvédték, ami mindenesetre legelső kötelességük és ami a legnagyobb elismerést és hálaérzetet keltheti fel bennünk, hanem azon gyümölcsöt is, hogy magában a hadseregben a magyarság helyzete meg fog javulni, hogy a hadsereg és a nemzet közötti harmónia biztosabb és teljesebb lesz. (Ugy van ! Ugy van! balfelől.) Ez irányzat mellett azorban szükség van a legnagyobb erélyre, a legkérlelhetetlenebb szigorra ott, ahol tendeneziózus izgatással állunk szemben. (Helyeslés.) A kormánynak kötelessége — és ez elől, tudom, nem tér ki — a legmesszebbmenő eszközökkel küzdeni az ellen, hogy az anarchisztikus szellem a háború folytatását lehetetlenné ne tegye. (Élénk helyeslés.) Nekünk ebben is támogatnunk kell a kormányt. Mindezen nehéz feladatok megoldása czéljából szükséges, hogy egy összetartó, tömör, harmonikus párt álljon mögötte. Nem lehet, nagy küzdelmeket folytatni olyan pengével, amely darabokból áll és amely, mihelyt keménybe ütközik, darabokra esik széjjel. (Mérik tetszés balfelöl.) Aczélból kel! annak a pengének lennie, egységesnek, olyannak kell lennie, hogy jobbra és balra is használható, harczrakész legyen a nagy nemzeti érdekek védelmében, (Helyeslés balfelől.) nem pedig olyannak, hogy kisebb frakcziók, pártok érdekei háttérbe szorítsák azokat a nagy nemzeti érdekeket, amelyek védelmére ma sürgős szükség van. (Mozgás és zaj a baloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl és a középen.) Valóban nehéz feladat előtt áll ebben a parlamentben a t. kormájiy, amikor azt látjuk, hogy a Vázsonyi t. barátom által kidolgozott 'választójogi javaslatot abban a parlamentben kell keresztülvinnie, amely megszavazta a választójogi törvényjavaslatot 1913-ban, tehát amelynek felfogása mindenesetre lényegesen eltér a ma uralkodó felfogástól; és amikor másrészt azt látjuk, hogy ámbár a kormány ezt a javaslatot időveszteség nélkül kidolgozta akként, hogy jóval többet nyújtott, mint amennyit ígért, kidolgozta egy kitűnő munkálat keretében ; ennek ellenére azon elemek igazi támogatásában sem részesül, akik ezt a reformot kívánták, sürgették és akik talán elsősorban fogják annak hasznát is élvezni. Minthogy ezen kormánynak valóban nehéz a helyzete, annál szükségesebb az, hogy egy szilárd, biztos támaszra találjon. Most, mielőtt még befejezném-beszédemet, rátérek Polónyi t. képviselő ur felszólalására s rövid pár megjegyzést kívánok reá tenni. (Halljuk I Halljuk!) . Polónyi t. képviselő ur — megszoktuk — egy kissé szubjektív szemüvegen keresztül nézi a világot. Most ez a szemüveg egy kissé homályos volt : mindent feketén látott és ő maga nagyon desperátusan adta elő a maga elvei szempontjából ezt a megoldást. Polónyi Géza : Desperátusan ? Gr. Andrássy Gyula: ügy gondolom, hogy Apponyi t. barátom, aki már megjegyezte, hogy kéjelgett t. képviselőtársam a nehézségekben, a maga álláspontjából erre valószínűleg még fog válaszolni, ennélfogva nem kívánok minden kérdésre kiterjeszkedni. Csak egy-két észrevételére kívánok válaszolni. Az egyik az, midőn azt mondja, hogy a nemzeti ellenállás alkalmával a felségjogok tekintetében eltérő felfogás volt ennek a küzdelemnek az oka. De ebben csalódik a t. képviselő ur. Mi volt a nemzeti ellenállásnak nevezett küzdelemnek az oka % Az, hogy akkor a többség feliratot intézett a királyhoz, amelyet el nem fogadtak, arra választ sem adtak, és amely felirat szellemével homlok28*
