Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-758
12 758. országos ülés 1917 deczember 10-én, hétfőn feldúlni és embereket, akik kibékülhetnek egymással és ki is fognak békülni, egymással szembeállitani; de itt vannak azok a röpiratok, a melyek az ő ellenzéki mi" ködésüket a legjobban tanúsítják. Itt van egy olyan röpirat, amelyben gróf Tisza Istvánt olyan módon támadják, olyan cpithetonokkal illetik, amelyekkel mi magunk, akik annak idején az ö vezetésük alatt állottunk a törvényhatóságban, gróf Tisza Istvánt nem illettük. Látjuk tehát, hogy ezek az urak megfordultak és azoknak a megfordulása ugyebár természetes. Azt mondta gróf Tisza István 1910-ben, hogy a nemzet kijózanodott a részeg illúziókból. S azután bebizonyosodott, bogy azok az illúziók nem is voltak olyan nagyon részegek . . . Polónyi Géza: Inkább sósak voltak! Csermák Ernő: ... és bebizonyosodott az is, hogy nem is voltak azok illúziók. Hát most a nemzetnek miért nem szabad kijózanodni ? Miért szabad épen azon uraknak, akik valamikor gróf Tisza István ellen vezettek bennünket a törvényhatóságban hirdetni, hogy mi erőszakkal dolgozunk ? Polónyi Géza: Káró uraknak hívják őket azóta! Csermák Ernő: Ki fenyegette meg azokat az urakat akkor, hogy be fogja vonultatni, hogy megszüntetik a felmentésüket? És ugye mégis áttértek a munkapárthoz. Az egyiket bevonultatták képviselőnek, a másikat főispánnak. Mi csinálunk ilyen dolgokat? (TJgy van! Ugy van! bal felől. Mozgás a jobboldalon. Zaj bal felöl. Halljuk! Halljuk!) Nem akarok ezzel a kérdéssel tovább foglalkozni. Jankovich Béla (közbeszól) {Felkiáltások a bal- és szeísöbaloldalon: Az önálló bankról adott véleményt! Bankszakértő!) Jankovich Béla: De nem követték a tanácsomat ! Béla Henrik: Most itt van a pillanat, meg kell szavazni az önálló vámteiületet! (Mozgás és zaj a jobboldalon és balfelöl.) Csermák Ernő: Még csak arra az egyetlen ténykörülményre akarok rámutatni, hogy most, amikor már a közgyűlés napja ki van tűzve, ugyanazokkal az urakkal, akik a munkapártnak ólén állanak, tisztázni is lehetett azt a kérdést, hogy ők is beleegyeznek abba, hogy a kormányt támogató pártok az összes bizottságokban többséget nyerjenek, kivéve a közigazgatási bizottságot, ahol respektáltunk bizonyos egyéni szempontokat is, azt, hogy érdemes régi emberek vannak benne. Kétségtelen, t. ház, hogy ha mi olyan erőszakosan, olyan jogtalanul eljárók lettünk volna, mint ahogy itt feltüntetett bennünket gróf Tisza István képviselő ur és mint ahogy feltüntette a főispán szereplését, akkor bizonyára ez ^a barátságos megoldás nem sikerült volna. Én arra hivatkozom, méltóztassék annak az illető informáló urnak nyíltan előállani vádjaival (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és ne vigyenek bele a dologba pártvezéreket, akik, megengedem, megrostálás nélkül, de jóhiszeműen mennek bele ilyen dolgoknak vádakként odavetésébe, annyival inkább, mert az ellenzéki szereplésbe még nem élték bele magukat, nem tudják még annyira megítélni, hogy nekik is kötelességük megrostálni az ilyen vádakat. Azt mondom, hogy az illető ur, aki ilyen vádakkal áll elő, nemcsak ott, álarcz alatt, a sötétségben hozakodjék elő vádjaival, hanem álljon elő azokkal itt, az ország szine előtt és itt adja elő bizonyítékait, majd meg fogunk rajok felelni. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: T. ház! Napirendelőtti felszólalás keretében felvetett kérdés vita és határozathozatal tárgyát nem képezvén, most áttérünk napirendünk tárgyalására, amely nem egyéb, mint a további teendők iránti intézkedés. (Halljuk! Halljuk!) Ehhez képest leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, kedden, 1917 deczember 11-én délután három órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki: 1. A konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1894 : XXXI. t.-czikk hatályának ujabb meghosszabbítására és egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó, a folyó évi deczember 1-iki ülésben már általánosságban és icszleteiben is elfogadott törvényjavaslatnak harmadszor olvasását; 2. a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az 0 felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való ideiglenes szabályozása iránt 1917 november 18-án kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot; 3. az Osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme- és jiénzrendszerre vonatkozó szerződésnek ideiglenes meghosszabbításáról, valamint az ezzel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslatot és 4. a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló 1916. évi XLI. t.-czikk rendelkezéseinek az 1918. évre való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, mind a három javaslatot természetesen a kapcsolatos bizottsági jelentésekkel együtt. (Helyeslés.) Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. Most méltóztassanak meghallgatni a sürgős interpellácziókat, elsősorban Polónyi Dezső képviselő ur interpelláczióját. Polónyi Dezső : T. ház! (Halljak! Halljuk !) Stöger-Steiner Eezső közös hadügyminister ur a delegáczióban kijelentette, hogy ebben a világháborúban a magyar nemzet aránylag több katonát állított, mint Ausztria. Megtudtuk tehát ebből a kijelentésből vilá-