Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-765

18* 765. országos älés 1918 január 31-én, csütörtökön. beszerzését és forgalmát s amelynek mi ma alig vagyunk osztályosai. Pedig a világkereskedelemnek egyik nagy tranzitó-utvonala északról délnek és keletről nyugatnak a mi testünkön vonul keresztül. Kontinentális fekvésünk egyenesen a közvetítő szerepére predesztinál ; nagy vizi utunk, egyéb közvetítő vonalaink egyenesen kezünkbe adják a fonalat, hogy hajózásunknak s egyéb közlekedési vonalainknak fejlesztése és kihasználása által osztályosai legyünk a világgazdaság nagy forgalmának. (ügy van ! ügy van ! balfelől.) Vagy megértjük a kornak ez intő szavát s akkor nagyobbszabásu haladásunk útjaira lépünk, vagy a boldogítónak hitt elzárkózás marad osztályrészünk, amely

T elsikkasztja a nagy világgazdaságba vezető ereinket és az elmaradottság sovány kenyerét s ezzel a politikai helyzet bizonytalanságát tárja fel előttünk jövőnkként. Ne higyje senki, hogy a magyar mezőgazdaság intenzivitására, az ipar fejlődésére vagy épen a kereskedelem fellendülésére lehessen számitani ily elzárkózottságban. A magába zárt remete saját szűk körében kielégítheti korlátolt naturálszükségleteit, kontempláczióban kimerülő szellemi igényeit ; a népek gazdasági és ezzel összefüggő kulturális helyzete azonban konjunkturális jeUegü, melynek a körülmények szabják meg feltételeit a népek nagy versenyében. Ez inditott bennünket arra, hogy az önfentartási küzdelmünkben annyira igazolt szövetséget, mely bennünket Németországhoz és többi szövetségescinkhez füz, a jövőre is fentartsuk. (Élénk helyeslés halfelől és a középen.) Hoiíó Lajos : önállóság kell! Wekerie Sándor mirsisterelnök: Hogy a most folyamatban lévő béketárgyalások eredményre fognak-e vezetni s az általános és tartós békét juttatják-e osztályrészünkül, ezidőszerint határozottan megmondani képes nem vagyok. Egyet azonban tudok s ez az, hogy a mi békekészségünk őszinte és komoly. Nem ezélunk, soha nem is volt ezélunk a hódítás, készek vagyunk méltányos és tisztességes megegyezésre, amely tartós békére vezet s az ennek biztosítására szolgáló nemzetközi megegyezésekhez is szívesen hozzájárulunk. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Egyetlen feltételünk integritásunknak sértetlen megóvása. (Általános élénk helyeslés. Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csak egy tilalomfát ismerünk s ez ennek az integritásnak feltétlen megóvása, belügyeink rendezésének sértetlen szabadsága. (Általános élénk helyeslés.) Mi az államok tartós és tisztessége békéjét óhajtjuk, de a felbomlás csiráit tenyészteni nem engedjük, (Hosszantartó élénk helyeslés a ház minden oldalán. Taps a baloldalon és a középen.) az államok helyett most alakuló népcsoportoknak a béke hamis jelszava alatti bomlasztó érvényesülését meg nem engedhetjük, mert ez annyit tenne, hogy a béke jelszava alatt a népek állandó küzdelme lépne a mai helyzet nyomába. (Általános élénk helyeslés. Taps bal jelöl.) Általában a nép jogok tiszteletbentartása mellett a társadalmi rend szigorú megóvását és minden bomlasztó tünetnek csirájában való elfojtását kötelességünknek tekintjük (Elénk helyeslés a ház minden oldalán. Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) De akár a béke olajágát, akár a kényszerű küzdelmet hozza meg a közel jövő, egy bizonyos, hogy Németországgal való szövetségünket, mint a béke egyik leghathatósabb biztosítékát fenntartani és megerősíteni kívánjuk. (Élénk helyeslés a jobb' és a baloldalon.) Ez vezetett bennünket arra, hogy az előbbi kormány által Ausztriával megkötött megegyezés alapján a Németbirodalomhoz való gazdasági viszonyunk újraszabályozása végett tárgyalásokat folytassunk. Azon fáradozunk, hogy politikai szövetségünknek gazdasági irányban való mélyítésére utakat és módokat találjunk. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi az ? Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) Reméljük, hogy azok a megállapodások, amelyekre Németországgal jutni fogunk és amelyeknek önmagától értődőleg ama határok keretében kell mozogniuk, melyeket saját jogos gazdasági érdekeink védelme és kereskedelmijDolitikai önállóságunknak feltétlenül szem előtt tartandó megóvása kitűz, gazdaságunk részére ama nagyobb cselekvési teret fogják biztosítani, melyre erőteljes kifejlődése végett szüksége van. Törekvésünknek, hogy a Német Birodalomhoz való benső gazdasági vonatkozásaink előfeltételeit megteremtsük, nincsen más államok ellen irányuló éle s czélja egyedül a szorosabb csatlakozás azon a téren, amelyen ez a csatlakozás saját termelésünk feltételeinek megóvása mellett mindkét félnek kölcsönös előnyöket nyújt anélkül, hogy oly más államok érdekeit károsítaná, melyekkel a jövőben is épen ugy, mint a múltban, barátságos kereskedelmi viszonyt akarunk fentartani. (Helyeslés.) Ha ez alapon meginduló tárgj^alásaink eredményre is vezetnek, az Ausztriával kötött kiegyezés tekintetében azt a biztosítékot feltétlenül megóvjuk, hogy lekötöttségünk harmadik államokkal szemben ne vonhasson reánk lekötöttséget Ausztriával szemben (Taps balfelől.) és ne érinthesse sem jogilag, sem tényleges kényszerhelyzet teremtésével a jövő országgyűlésnek fen-i tartandó azt a jogot, hogy az Ausztriával kötött megegyezés iránt teljes szabadsággal határozzon, mert meg nem engedhető, hogy a harmadikkal szemben vállalt lekötöttség az Ausztria irányában való lekötöttséget vonhassa maga után. (Helyeslés balfelől.) Pénzügyi helyzetünk súlyos megterhelést von maga után. Minden kínálkozó bevételi forrást ki kellend használnunk kiadásaink fedezésére. Az államnak fen tartott jogok hasznosítása, monopolszerű jövedelmi források, egyes ipari termeivényeknek a termelők konczentrácziójával való hasznosítása, illetőleg a haszonban való részesedés, a forgalmi adóknak, fogyasztási adóknak kimerítő hasznosítása, a jövedelmeknek nemcsak progresszív, hanem a nyereségtöbbletekre is kiterjedő megadóz-