Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-765

180 765. országos ülés 1918 január 31-én, csütörtökön. lyeslés a baloldalon.) Nemcsak tanítani, hanem nevelni is óhajtunk s ezért az erkölcsi szempontok fokozottabb érvényesülését kívánjuk elősegíteni azokkal az interkonfesszionális viszonyokat is megerősítő javaslatokkal, amelyeket a katholikus autonómiára s az 1848 : XX. t.-cz. fokozatos végrehajtására vonatkozólag előterjesztettünk. A nép lelkületéhez és felfogásához közelebb kell hoznunk közigazgatásunknak és igazságszolgáltatásunknak számos intézményét. Megérthetővé és hozzáférhetővé kell azokat tennünk széles rétegek részére. Vezérelvünk az egyszerűsítés lesz. Ezt követeli nemcsak a jelzett irány, hanem emellett teherviselési képességünk is, mert azokat a nagy kiadásokat, amelyekkel a közalkalmazottak díjazása jár, elviselni csak ugy leszünk képesek, ha egyszerűsítünk szervezetet és eljárást. A közigazgatás égetően szükséges reformjánál a súlyt a községekre kell fektetnünk ; materiális erőben jól megalapozott, megfelelő kulturális és erkölcsi színvonalon álló községek, vagy körzetek biztosithatják csak a jó közigazgatást. (Igazi Ugy van! balfelől.) Irányelvünk az lesz. hogy a vezetés s a községi hatalom végrehajtása a magasabb színvonalon álló jegyzőre, vagy más elnevezés alatt annak helyét betöltő tisztviselőre bizassék. E magasabb színvonal biztosítása végett ezen községi elöljárói állások betöltésénél fölös számú ügyvédi karunknak kívánunk elsőbbséget biztosítani, s ezúton oly intézkedéseket is létesíteni, melyek igazságszolgáltatásunk teendőinek megkönnyítésére is vezetnek. A közigazgatás különböző ágazatainak szerves egyesítése, az eljárás egyszerűsítése s gyorsítása és a szakszerű adminisztráczió jóságánakmegóvása, az önkormányzat és a jogvédelem hatályosabb érvényesítése mellett a középfokú hatóságok hatáskörének és döntőbb jellegének kialakítását teszi szükségessé. Mellőzhetetlen leend evégből az állandó jellegű, jól dotált és megfelelő szolgálati pragmatikával védett tisztviselői kar, melyet egyelőre ugy óhajtunk biztosítani, hegy a megyei törvényhatósági választott tisztviselők élethossziglan választassanak. (Helyeslés a baloldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Mind nemzeti, mind kulturális és gazdasági haladásunk leghatékonyabb tényezőiként a városokat s elsősorban fővárosunkat kell tekintenünk. Arra kell törekednünk, hogy hármas feladatunknak valóban meg is feleljenek,, gazdasági tevékenységünk emeltyűi legyenek. Autonómiájuk megerősítése, tevékenységük támogatása és elősegítése, anyagi segédeszközeik növelése utján igyekszünk czéljaiknak elérését valóra váltani. Igazságszolgáltatásunk körében az egyes birói intézménynek a felsőbb fórumokon való bevezetése s különösen a büntető igazságszolgáltatás körében a bírónak a törvény rendelkezésének merev alkalmazása helyett a felelős arbiter jogkörével való felruházása lesznek az egyszerűsítésnek és gyorsabb eljárásnak módozatai. Az egyszerűsítés és gyorsabb eljárás biztosítása mellett az érdekeltek bevonásával alakítandó szakbiróságok gazdasági érdekeink megóvásának lesznek mellőzhetetlen tényezőivé. Különös gondot kívánunk fordítani a birói szervezet végleges szabályozására s a birói függetlenség intézményes megerősítésére. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Erősbiteni kívánjuk az önkormányzatot az ügyvédség szervezetében is. Szükségesnek tartjuk, hogy a közigazgatási bíráskodás keretei kiterjesztessenek. Alkotmányunk egyik főbiztositéka a szabad sajtó lévén, mihelyt a normális viszonyok helyreállanak, a sajtó szabadsága érdekében revízió alá kívánjuk venni a sajtótörvényt s helyre akarjuk állítani az esküdtszék! bíráskodást (Helyeslés és tapsok a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Fényes László : Látjuk a tényeket ! Wekerie Sándor ministerelnök : Gazdasági érdekeinknek ápolása, a közélet egész terén való érvényre jutása képezi kulcsát jövő boldogulásunknak. A háború tanulságai kétségtelenül beigazolták, hogy a gazdasági erő egyenértékű tényezője a védelemnek, a biztosítottságnak s a népek versenyében való sikeres részvételnek. Ettől a gazdasági erőtől függ : képesek leszünk-e és mennyiben, nemzetünk erejét művelni, a korszerű igényeket kielégíteni, kultúránkat szinten tartani s minden gazdasági fejlődésnek mellőzhetetlen feltételét, pénzünk értékének helyreállítását, állami pénzügyeink rendben tartását megvalósítani. A különböző gazdasági ágazatok szét nem választható egymásra utaltsága, szerves összefüggése megköveteli, hogy helyzetüket egyaránt biztosítsuk, fejlődésüket egyenlően elősegítsük. Különös nyomatékkal tolul itt előtérbe a földbirtok-politika. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nemzeti érdekeink első követelménye e politikánál, hogy a földbirtok kezünkön maradjon. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Taps a szélsőbaloldalon.) Erőnk fokozása annak kimerítőbb hasznosítását teszi feladatunkká s e szempontok megóvása mellett szocziális érdekek azt követelik, hogy széles rétegeknek nyissuk meg a fejlődés útját azáltal, hogy a kisebb birtokok megszerzését lehetővé tegyük. (Helyeslés a baloldalon.) E czél elérését a tulajdon szentségének feltétlen megóvása mellett kell megvalósítanunk, de másfelől a kisajátítás jogát nemcsak a kötött birtok, hanem a községek, társulatok, sőt egyesek kezén levő nagyobb birtokokra nézve is fenn kell tartanunk mindenütt (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.), ahol a telepítési, földarabolási, vagy különösen a hadirokkantak elhelyezési akcziója ezt mellőzhetetlenné teszi. A magántevékenységet sem kívánjuk mellőzni, csak ellenőrzés alá helyezni, hogy ne lehessen ellenakcziónak, nyerészkedésnek, vagy nem életképes gazdasági alanyok beállításának kútforrása. (Helyeslés a baloldalon.) A kisajátítás jogán 1ÚJ a hitbizományokat is annyiban kívánjuk korlátozni, (Halljuk ! Halljuk l