Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-765
765. országos ülés 1918 január 31-én, csütörtökön. 185 Vermes Zoltán jegyző (olvassa) : Kelt Budapesten, 1918. évi január hó 27-én. Wekerle Sándor s. k. Nagyméltóságú Elnök Ur ! Ö császári és apostoli királyi Felsége íolyó évi január lió 25-én kelt és hiteles másolatban idezárt legfelsőbb kézirattal a magyar összministerium felajánlott lemondását legkegyelercesibben elfogadván engemet magyar ministereinökké újólag legkegyelmesebben kinevezni, illetőleg ezen eddig is viselt állásomban megerősíteni s a ministerium újjáalakítása iránti javaslattétellel megbízni méltóztatott. 0 császári és apostoli királyi Felsége ugyancsak január 25-én kelt legfelsőbb kézirataival gróf Hadik János tárczanélküli, gróf Serényi Béla kereskedelemügyi, Ugron Gábor belügyi, Mezőssy Béla földmivelésügyi, Greosák Károly igazságügyi és gróf Batthyány Tivadar tárczanélküli minister urakat ezen állásuktól saját kérelmükre legkegyelmesebben felmenteni méltóztatván, az ő Felségétől nyert legkegyelmesebb megbízatás alapján az újólag kinevezendő ministerium egyes ministeri tárczáinak betöltésére vonatkozó javaslataimat ő Felsége hiteles másolatban mellékelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott. Midőn ezeket Nagyméltóságodnak nagybecsű tudomására hoznám, van szerencsém megjegyezni, hogy újbóli kinevezésem tárgyában az országgyűléshez intézett legkegyelmesebb királyi leiratot a legközelebb tartandó képviselőházi ülés alkalmából lesz szerencsém Nagyméltóságodnak kihirdetése végett kézbesíteni.« (Olvassa a királyi kézirat másolatát) : »Károly s. k., dr. Wekerle Sándor s. k. Kelt Budapesten, 1918. évi január hó 25-én. Kedves dr. Wekerle ! Midőn magyar ministeriumom felajánlott lemondását elfogadom és tett szolgálataiért köszönetemet nyilvánítom, önt magyar ministerelnökömmé újból kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásában megerősítem s a ministerium újjáalakítása iránti előterjesztéseit elvárom.« A legfelsőbb elhatározás másolata (olvassa) : »Kelt Budapesten, 1918. január 25-én. Károly s. k., dr. Wekerle Sándor s. k. Magyar minister elnököm előterjesztésére gróf Zichy Aladár belső titkos tanácsost, országgyűlési képviselőt személyem körüli, gróf Apponyi Albert belső titkos tanácsost, országgyűlési képviselőt vallás- és közoktatásügyi, báró Szurmay Sándor belső titkos tanácsost, gyalogsági tábornokot honvédelmi, dr. Földes Béla országgyűlési képviselőt tárczanélküli magyar ministeremmé, dr. Unkelhäusser Károly belső titkos tanácsost pedig horvát-szlavon-dalmátországi tárczanélküli ministeremmé újólag kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásaikban megerősítem ; továbbá Tóth János belső titkos tanácsost, országgyűlési képviselőt belügyi, dr. Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselőt igazságügyi, Szterényi József belső titkos tanácsost, országgyűlési képviselőt, kereskedelemügyi volt államtitkárt kereskedelemügyi, gróf Esterházy Móricz belső titkos tanácsost, országgyűlési képviselőt és herczeg Windisch-Graetz Lajos országgyűlési KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxxvm. KÖTET. képviselőt tárczanélküli magyar ministereimmé nevezem ki, végre a pénzügyi és a földmivelésügyi ministeriumok ideiglenes vezetésével pedig ministerelnökömet bizom meg. Az illetőkhöz intézett kézirataimat további intézkedés végett idezárom.« Elnök : A legkegyelmesebb királyi leirat meghirdettetvén, hódoló tisztelettel tudomásul vétetik és hasonló czélból átküldetik a főrendiháznak. A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. (Halljuk ! Halljuk !) Wekerle Sándor ministerelnök : T. ház ! (Haljuk ! Halljuk!) Népek létért való küzdelmének nagy korszakát éljük. Államalakulatok bomlanak fel, ujak keletkeznek. Európa összes államai népöknek egész erejét negyedik éve vetik küzdelembe. A népek e nagy erőfeszítése elmossa a társadalmi osztályoknak, a jogoknak rnegállajDÍtott határait, ki egyenlítőleg hat az egész közéletre, a terhekkel együtt a jogoknak általánossá tételét tolja előtérbe. (Helyeslés a báloldalon.) A mi közéletünkben nem ez a világküzdelem vetette fel a jogkiterjesztésnek nagy kérdését, hanem a történelmi fejlődés rendes folyamata már a háború előtt tolta azt előtérbe, (ügy van !) Ez a nagy küzdelem csak igazolta ezeket a törekvéseket s azt a tanulságot, azt az intelmet állítja elénk, hogy nem szabad a kérdés megoldásával késlekednünk, nyugvópontra kell azt mielőbb juttatnunk, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) és azért törekvésünk az, hogy mindenekelőtt e kérdés megoldását siettessük. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A nagy politikai kiegyenlitő műveletnek első lánczszemét, a választójog általánosítását, történelmi fejlődésünknek megfelelő alapon kószitettük elő ; (Helyeslés balfelol.) általánosítani kívánjuk a jogokat, megóvni nemzeti érdekeinket, biztosítani az erkölcsi, a műveltségi, a kulturális iránynak vezetőszerepét. (Helyeslés.) Csak félmunkát végeznénk, ha a nagy politikai kiegyenlitő műveletnek ennél az első lépésénél megállanánk. Hanyatló irányú népesedési mozgalmunk fejlesztése, munkaerőnk fokozása, értékének, védelmének, biztosítottságának nemzetközi színvonalra való emelése sok és nagy feladatot szabnak elénk. A haladó kornak megfelelő szocziálpolitikát akarunk követni és a szocziális érzést a nemzet szélesebb rétegeibe átültetni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Fokozott gondossággal kell munkálnunk az anya- és gyermekvédelmet, (Elénk helyeslés baljelöl.) a közegészségügyet, a szocziális biztositást, a betegsegélyezést, a balesetek elleni s az aggkori és rokkant biztosítást és a lakásügyet. (Helyeslés a baloldalon.) Az erkölcsi, a műveltségi, a kulturális erők irányvezető szerepének biztosítása érdekében nagy áldozatokat kell hoznunk népnevelési és egyéb oktatási intézményeink általános fejlesztése s ezekkel kapcsolatosan a nemzeti és állami szempontok biztos megóvása érdekében. (Elénk he24
