Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-764
764. országos ülés 1918 január 17-én, csütörtökön. 181 állomány részére, két harmadát pedig felhasználják a közélelmezés ezéljaira, akkor sokkal jobban jár maga az állattenyésztés is és a közélelmezés ügye is. Hiszen, t. ministerelnök ur, ha csak 20— 22%-kal számitom a burgonya keményitőtartalmát, (Ellewmondásoh jóbbfelől.) akkor is sokkal több, de még — mondjuk — ha 17%-ot számitok, akkor is jobb értékesítés a burgonya közvetlen etetése, méltóztassék csak tápérték dtetni a moslrkot. Ep ugy lehet etetni az állatot burgonyával, szecskával és egyébbel, mint moslékkal. Ismétlem, nem az állattenyésztés érdeke elsősorban a moslékoItatás, hanem csak az, hogy a mosléknak megfelelő tápértéket adjunk s ez elérhető, ha nyersanyagban adják oda a burgonyát, a mikor jelentékeny mennyiség marad közélelmezés ezéljaira. Épen igy — nem tartozik ugyan szorosan a témám közé — perhorreszkálom az árpának sörré való kifőzését. Mert 250.000 mm. árpát adnak oda sörfőzésre . . . Mezőssy Béla földmivelésügyi minister: Kevesebbet ! - Fényes László: T..valy 250.000-ről tudtam. De bármily keveset is adnak, azzal az árpával baromfitenyészetet lehet az országban fentartani. A sörrel nem lehet táplálkozni, annak, aki a sört issza, nincs szüksége arra a táplálékra, ami a sörben van, tehát a sörgyártást be kellene szüntetni, épen ugy, mint a szeszgyártást is. Odairányul a pénzügyminister úrhoz intézett kérésem, hogy a nagy burgonyaszükségletere való tekintettel és mert a tavaszi vetőmag is veszedelemben van, pedig nagy baj lesz, ha jövőre nem lesz elég burgonyánk, méltóztassék a szeszgyártást beszüntetni vagy legalább erősen korlátoztatok Azonkivül nem éltóztassék azt megengedni, ami megtörtént egyes gyárakban, hogy megengedték nekik : amennyiben a gyár körzetében, gazdaságában nincs elég burgonya, más gazdaságból is elhozathatják a burgonyát, ami oda vezetett, hogy voltak egyes spekulánsok, akik egyszerűen megvettek, illetőleg bérbe vettek olyan szeszkontingenssel biró gazdaságokat, amelyeknek nem volt burgonyájuk és elhozták más helyről a burgonyát. Még külön sérelem, hogy igen sok helyen, igy épen Szepes és Sárosmegyében, az 1910—11. évi költségvetés alapján kapták meg a 25%-os kifőzési engedelmet, amely megfelel az 1913—14. évi kontingens 70—80%-ának. Sokkal jobb termés volt 1910—11-ben, háromszor akkora termés, mint 1913—14-ben, tehát ha a 11-iki év kontingensének 25%-át vesszük, akkor 1913—14-ben ez 70—80%-nak felel meg. S ekkor, hogy ezt a -nagy mennyiséget kifőzhessék, a még lerekvirált mennyiségeket is feloldatta a pénzügyministerium illetékes ügyosztálya, a közélelmezési ministerruni jóváhagyásával. Ez ellen kell tennünk, s kérem a minister urat, rendelje el, hogy semmi a közélelmezésre, fogyasztásra már lerekvirált burgonyát nem szabad szeszfőzésre felhasználni s a kiadott kontingenseket is redukálja le legalább a felére, mert igy nagymennyiségű burgonya őriztetik meg mint vetőmag, vagy szükségek esetén a közélelmezés ezéljaira. Interpellácziómat a következőkben van szerencsém előterjeszteni (olvassa) : »1. A rossz burgonyatermés daczára mi ok mditotta a pénzügyminister urat-, hogy a mezőgazdasági szeszgyáraknak szeszfőzésre engedelmet adjon ? Hajlandó-e ezt a rendelkezést megváltoztatni ? 2. Mi indította a pénzügyminister urat arra. hogy Szepes és Sáros vármegyék szeszkontingensének megállapítását ne az előbb már megállapított 1913/14. évi idény 25%-ában elégítsék ki, hanem az 1910/11. évi legkedvezőbb termési évet vegyék alapul ? 3. Miért engedte meg a pénzügyminister ur, hogy egyes szeszgyárakban, ahol nem volt a gyárak részére elegendő termés, más gazdaságokból már lerekvirált és a közélelmezés ezéljaira szétosztásba tervbevett burgonyát szállíthassanak el ? 4. Való-e az, hogy Szabolcs vármegye alispánja, épen azért, hogy az ujabban Szabolcs vármegyébe kivetett 3000 vaggon burgonyát a közélelmezés ezéljaira biztosithassa, a vármegye területén a szeszgyárak működését beszüntette, illetve a beszüntetés iránt a minister urnak előterjesztést tett % Hajlandó-e a pénzügyminister ur ez előterjesztést épen a közélelmezés nagy érdekei és a tavaszi vetőmag biztosítása szempontjából honorálni ?« Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Ami a t. képviselő urnak a burgonya keményítőtart3Imára vonatkozó észrevételét illeti, ezek bizony nem állanak meg. A legtöbb burgonya, amely nálunk van, 22% keményitőtartalommal bír ; ha jól emlékszem, a Wolkmanrx-burgönya ilyen. Fényes László : Az bír a legtöbbel. Szabolcsban van ilyen. Wekerle Sándor ministerelnök: Vannak oly fajok, amelyek homokos területen teremnek és nagyobb szárazságot birnak meg. Fényes László : Szerencsére ez volt Szabolcsban. Wolkm-ann-burgonya van ott. (Derültség. Elnök csenget.) Wekerle Sándor ministerelnök : Méltóztassék adataimban megbízni. Fényes László: Elfogadom a ministerelnök urat gazdasági tekintélynek. Wekerle Sándor ministerelnök: Megjegyzem, hogy a később érő burgonya csekély keményitőtartaJommal bír, ugy, hogv az a burgonva, amelv máskor 20—22%-os, az idén 18—16%-kal birt. Másodszor méltóztassék figyelembe venni, hogy épen a termés késedelme folytán az idén igen sok oly burgonya van, amely nem tartható. Hiába tartom megj nem fog megmaradni és ez is indokolja a leifőzést. Ez mind kivételes. Harmadszor pedig van
