Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-763

763. országos ülés 1918 január 16-án, szerdán. 149 Balla Aladár : Nem nyelvbotlás volt, hanem azt akartam ezzel kijelenteni, hogy itt e házban való felszólalásra magam jelentkeztem. De tartozom azon párt presztízsének, amely gróf Károlyi Mihály t. képviselőtársam vezetése alatt áll, azzal a kijelentéssel, (Halljuk! Halljuk!) hogy amennyire gróf Károlyi Mihályt és mindazokat ismerem, akik őt követik, hogy ha most a választójognak, mint priusznak minden áron való érvényesítését követelik is, a nemzeti követelések radikális formában való megvalósítása tekintetében senki által magukat megelőztetni nem engedik. (Nagy zaj a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kun Béla: A mi programmunk az önálló magyar nemzeti hadsereg. Az önöké nem ez! Balla Aladár: T. ház! Csodálom, hogy amikor a minden felelősség nélkül handabandázó cseh pimaszkodással álltunk szemben, akkor nagy volt itt a harczi kedv. Ezt megállapítom. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Polónyi Dezső (közbeszól. Zaj). Elnök". Polónyi Dezső képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Balla Aladár: Nagy volt itt a harczi kedv, különösen a munkapárti oldalon. Belátom, hogy a mai helyzetben nem igy van. Különösen azoknál, akik minden áron a kormányrajutást ambiczionálják, nem látjuk azt, hogy épen az osztrák támadások kérdésében a kuruczkodó kirohanás szerepére vállalkoznának. Épen ez teszi azonban gyanússá az osztrák Keichsrathban tapasztalt cseh támadásokat és az innen való lövöldözést. Egészen ugy néz ki a dolog, mintha direkte azért rendezték volna a cseh támadást, hogy a nemzet figyelmét a most már mindenki előtt nyilvánvalóvá vált jogos nemzeti aspiráczióitól eltérítsék. Egy hang (jobbfelöl): Milyen mély államférfiúi bölcsesség! (Mozgás a baloldalon.) Balla Aladár: Szent meggyőződésem, hogy Ausztria tervszerűen rendezi ezeket a cseh támadásokat, hogy a régi reczipe szerint érje el azt a czélját . . . (Zaj a jobboldalon és balfélöl.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Í3# Balla Aladár: . . . amelynek elérésében méltóztatnak talán az osztrák köröket ezen a téren támogatni vagy védeni? Nem tudom, (Zaj a jobboldalon és a középen.) de szent meggyőződésein, hogy a centralista Ausztria, tervszerűen rendezte és rendezi ezen cseh támadásokat, hogy a régi reczipe szerint azon czélját érje el, amelylyel a falhoz tudja szorítani a magyart, hogy odamondhassa neki : örülj magyar, hogy területi integritásodat megtarthatod, még a nemzeti szuverenitás kiépítése is jut eszedbe? (Folytonos zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Egy hang (jóbbfelól) : Ezt Komáromban lehet elmondani ! Balla Aladár: Oda elmehetnek, Komáromba el lehet menni hazafiságot tanulni. Mert Komárom helytállt a történelmi időkben és helytáll most is s ott nem lehet pénzeszsákkal és zsandár segítségével képviselőket választatni. (Mozgás jóbbfelól.) T. képviselőház! Az osztrákok részéről tapasztalt ezen mesterkedések már akkor nyilvánultak meg, amikor a Bach-korszak idejében, azokat a czivilizátorokat küldték ide, hogy meggyűlölje a magyar a csehet és a cseh a magyartKét szabadságszerető nemzetet egymástól évtizedek óta elidegenített, hogy elérje azt a czélt ; divide et impera, amelynek következtében gyűlöljenek minket a csehek és ha kell, a most különböző magyar vidékeken elhelyezett cseh ezredeket keltsék gyűlöletre a magyar ellen. Azért naiv álmodozóknak mondom mindazokat (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) — nem tudom, hogy mi lehet abban kellemetlen magyar emberek fülének, amit elmondok — akik holmi organizatórius és adminisztráczionális szempontból a magyar hadsereg felállításának kérdését, amidőn természetesen a választójog már meg lesz valósítva, a háború utáni időre kívánják halásztam. Es itt direkte a képviselőházhoz intézem a kérdést, különösen azokhoz, kik az osztrák katonai körök lelkivilágát jól ismerik : (Mozgás a jobboldalon.) vájjon hiszik-e az urak, hogy mikor majd az esetleg dicsőségesen befejezett háború után a nemzetnek a hadseregre vonatkozó kívánságai teljesülni fognak, 0 felsége katona-tanácsadói azt fogják javasolni, hogy akkor mindjárt adja meg a magyar nemzetnek a magyar hadsereg felállítására vonatkozó jogait, vagy pedig most, mikor a magyarra szükség van, hogy Albánia maláriás mocsarait, a Piave lagunás deltáit megvédje, vagy, ami legközelebb valószínűleg be fog állani, midőn a magyar katonaságot a pragmatica sanctióban foglalt kötelezettségén tűlmenőleg fel fogják használni a mi hü szövetségesünk oldalán arra, hogy Ázsia sivatagjait és Flandria síkságait segítse meghódítani ? Nekem egy kérésem volna az igen tisztelt kormányelnök úrhoz. Abban az esetben, ha a ház asztalán fekvő demokratikus választói jognak . . . B. Radvánszky Antal: Demagóg ! (Derültség jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Balla Aladár: Nem demagóg, hanem demokratikus. Radvánszky Antal t. képviselőtársam ezen közbeszólásaival azt mutatja, — azt hiszem, hogy én egészen világosan mondtam, hogy demokratikus — hogy önök annyira beleélték magukat abba, hogy mindaz, ami demokratikus, csak demagóg lehet, hogy ő halluczináczió