Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-763

150 763. országos ülés 1918 január 16-án, szerdán. alapján most is demagógot hallott. (Mozgás a jobboldalon.) T. képviselőház ! Újból hangsúlyozom, hogy ha majd a ház asztalán fekvő demokratikus vá­lasztójog remélhetőleg mindent megelőzően, hang­súlyozom, mindent megelőzően meg fog alkottatni, ha majd ennek megalkotása után az igen t. kor­mányelnök UT az t í°gj a tapasztalni illetékes he­lyen, amikor a nemzeti hadsereg felállítására vonatkozó programmjának megvalósítását kéri, hogy azzal elutasittati k, akkor figyelmeztesse az illetékes és legilletékesebb katonai faktorokat, hogy jó lesz ebben az esetben Magyarország ha­tárán felállítani a hazájukba visszatérő szabad­ságolt katonák és a marskompaniban, menet­században a frontra kimenő katonák részére egy vegytisztitó állomást, amely képes lesz vegyileg kiválasztani kimosni a magyar ember, a magyar katona lelkéből azt a sok felgyülemlett elkesere­dést és hazaszeretetet mert csak ugy tudjuk továbbra is a magyar fiukat, a magyar katonákat, az entente gurkáihoz hasonlóan az osztrák ármádia és a német szövetséges hadsereg mellett gondol­kozás nélküli faltörő kosokként felhasználni. Ké­rek választ a benyújtott interpelláczióra. Elnök : A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök : T. ház ! (Hall­juk ! Halljuk!) A t. képviselő ur helyesen téte­lezi fel azt, hogy a katonai kérdést nem azért vettük fel programmunkba, hogy ezáltal a választó­jogot elüssük vagy annak tárgyalását elhalasz­szuk. (Halljuk ! Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) Pro grammunk előterjesztésénél és azóta is I többször kinyilvánítottuk és ezzel a leghatározot­tabb politikai kötelezettséget vállaltuk magunkra, hogy mi tulajdonképen a választójog keresztül­vitelére alakultunk (Ugy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) és ebbeli kötelességünk teljesítésétől semmiképen eltántorittatni magunkat nem fog­juk. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Programmunkban fennáll ez a vállalt politikai kötelezettség. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Igaz, t. képviselőház, amint igen sok életbe­vágó, a jövő kormányzati tevékenységre nézve, azt hiszem, döntő befolyású programmpontot fel­vettünk programmunkba, ugy felvettük az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar had­seregnek nemzeti és gazdasági szempontból való önálló kiépítését is. (Hosszantartó éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldahn.) Bármennyire fontos és életbevágó ez a pro­grammpont nemzetünk egész jövőjére nézve, (Igaz ! Ugy van!) azért bocsánatot kérek, sem ennek, sem más programmpontnak ezidő szerint azonnal való érvényesítése, vagy valamely aka­dályba ütközése, a mi, remélem, nem lesz, előre bocsátom, nem képezhet ránk nézve indokot arra, hogy attól, amire vállalkoztunk : a választó­jog keresztülvitelétől, eltérjünk. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A t. képviselő ur azt a kérdést intézi hozzám, van-e tudomásom, hogy Ausztria részéről táma­dások intéztetnek. Sajnálatomra, nagyon is van tudomásom erről, és arról, hogy egész konczentrált támadás intéztetik e programmpont ellen. Egy­ben azonban megnyugtathatom a t. képviselő urat, arról, hogy a támadók sorába a külügy­miniszter urat sorolni nem lehet. (Mozgás.) Holló Lajos: Csak a lapját! Wekerle Sándor ministerelnök: A külügy­minister ur nagyon is tudomásával bir állásbeli kötelezettségeinek. Legyen meggyőződve, nem lépi tul hatáskörét és sem közvetlenül, sem közvetve ily ügyben állást egyáltalán nem foglal és nem is foglalt. A t. képviselő ur azt kérdi, hogy e támadá­sokkal, állásfoglalásokkal szemben miként kívá­nom én megóvni a magyar állam presztízsét. A magyar állam presztízsének megóvására csak egy mód van és ez az, ha nemcsak felállítjuk, de következetesen ragaszkodunk is ehhez a pro­grammhoz : (Elénlc helyesls.) ahhoz a programm­hoz, amelyről el merem mondani, hogy a mögött az egész nemzet áll (Igaz ! Ugy van ! Általános helyeslés.) és amelyről — anélkül, hogy koronás -királyunk személyét bevonni kívánnám, sőt min­den körülmények közt ezt a két állam közti vitá­ban kötelességszerűen távol fogom tartani — el merem mondani, hogy ezek a törekvések az * ő jóindulatával is határozottan találkoznak. (Alta­lános élénk helyeslés és taps.) T. kéjrviselőház ! Nagy horderejű változások mindig nagy emócziókkal szoktak járni, nagy emó­cziók szokták azokat megelőzni. Ezeket látjuk most megnyilvánulni Ausztriában. Talán meg is van ennek a financziális, szocziális és egyéb politikai oka. De legyünk tisztában, hogy a leg­magasabbra csapó hullámoknak is el kell simul­niok. Mi ezekkel az emócziókkal szemben csak egyre ügyeljünk, arra, hogy határozott és követ­kezetes állást foglaljunk. Midőn ezt teszszük, csupán arra hívom fel a t. ház figyelmét, hogy bár­mennyire is állom azt az álláspontot, melyet a t. képviselő ur felvetett, hogy ezen kérdésnek szabályozása jogilag tulaj donképen csak a ma­gyar nemzetnek és királyának dolga, (Helyeslés jobb- és balfelől.) mindazonáltal magasabb politikái motívumokat is szem előtt kell tartanmik. Epén azon törekszem, hogy ezek a felcsapott hullámok elsimuljanak és ez a nagy emóczió, mely keletkezett előzetesen, ne legyen a kérdés megoldása után ujabb diffej-'encziának, politikai meg nem értéseknek kútforrása. Ebbeli törekvé­seink megvalósítása iránt épen most folynak a tárgyalások és így talán természetesnek fogja találni a képviselő ur, hogy most bővebben nem nyilatkozom. (Elénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Balla Aladár: Az igen t. ministerelnök ur­nak interpellácziómra adott válaszát ä mostani

Next

/
Thumbnails
Contents