Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-763

763. országos ülés 1918 emiitett: az egyiket nevezzük el osztrák áüáspontnak, a másikat magyar álláspontnak. (Zaj, Halljuk ! Halljuk !) A magyar álláspontnak van több fokozata : a kvóta, a népesség és a valutára gyakorolt befolyása a két állam mindegyikében. Ami a teljesítőképességet illeti, én is azon az állásponton vagyok, amelyet érvényesíteni fogok is a nyersanyag beszerzése terén, hogy a teljesítőképesség elvét honorálni nem lehet, még pedig — hogy tovább ne menjek — egyszerűen azért, mert a teljesítőképességnek épen egyik legfontosabb feltétele maga a nyersanyag, nemcsak a technikai berendezés. Mert hiszen vannak iparágak, amelyeknél a technikai berendezés nem játszik olyan nagy szerepet. Azok a bizonyos osztrák körök abból indultak ki, — s ezt a t. képviselő ur figyelmen kívül hagyta — hogy ezen berendezkedéseket a háború után nem lehet olyan gyorsan kiterjeszteni vagy kibővíteni, mint ahogy azt .a t. képviselő ur alapul vette s azt mondják, hogy nem lesz lehetséges ezeket a berendezéseket javítani, tökéletesbiteni, szaporítani stb. Azért helyezkedik ő a teljesítőképesség álláspontjára. De ez csak bizonyos iparágakra vonatkozólag áll. Vannak más iparágak, amelyeknél nem a technikai berendezés, hanem a munkamennyiség, a tőke mennyisége, a rendelkezésre álló hitel az irányadó, ott tehát nem lehet a telj esitőképességet egyáltalában előbb megállapítani. Hozzájárul, t. ház, még az a körülmény is, hogy a teljesítőképesség alapján csakugyan rendkívül kedvezőtlen helyzetbe jutna Magyarország azáltal, hogy ott ugyebár ez mindig a nagyobb kvóta szerint emelkednék, tehát Magyarország nem érhetné el a fejlődésnek azon fokát, amelyet joggal kívánhat és amely a magyar ipar természetes fejlődésének megfelel. Ami most már a kvótát illeti, itt az osztrákok azt hiszik, hogy könnyű a kvótát mint kulcsot megczáfolni és megtámadni azért, mert hiszen a kvóta pénzügyi viszonyra vonatkozik, a két állam hozzájárulását a közös költségekhez állapítja meg. De nem helyes az, ha abból a felfogásból indulnak ki, hogy ez tulaj donkép csak ebben a viszonylatban érvényesül. Engem igen bő, igen részletes számitások arra vezettek, hogy ez az arány körülbelül ugyanaz, amely egyéb, igen fontos gazdasági reláczióknak megfelel ; kezdve a nemzeti vagyontól, végig más fontos relácziókon át, Magyarország és Ausztria között körülbelül mindenütt az arány az, amely a kvótának megfelel. Itt van pl. egy kimutatás, amelyet a hadvezetőség összeállított a hadfelszerelési iparágaknál alkalmazott munkásokról. (Halljuk ! Halljuk !) Csak a végösszegeket fogom említeni. Ott is látjuk, hogy az arány körülbelül megfelel a kvótának : 32"8. Természetes, hogy nem pontosan, de közel jár hozzá. A kvótát tehát nem szabad olyannak tekinteni, amely csak egy pénzügyi viszonylagból származik, t. i. a két állam pénzügyei terén, az adózás terén január 16-án, szerdán. 143 való viszonylatból, hanem egyáltalán a gazdasági erő hányada. Elfogadom a t. képviselő urnak azt az ervelését is, hogy a kvótát meg kell tartani azért is, mert sok hátrány és veszteség ért minket azáltal, hogy a hadi szolgáltatásokban nem abban az arányban részesültünk, mint kellett volna. Erről különben végleges Ítéletet ma nem lehet mondani, mert azok az adatok, amelyekkel ma operálunk, csak a hadügyministerium által eszközölt megrendelésekre vonatkoznak, nem pedig egyéb megrendelésekre, amelyek hasonlóképen igen jelentékeny tételekkel szerepelnek. Azonkívül a kvótát azért is jogosultnak tartom, mert a kvótának megállapítása és alkalmazása oly természetű, hogy lehetővé teszi a gazdasági életnek olyan beállítását, mely a gazdasági aránynak megfelel. Egészen helyes volt a t. képviselő ur megjegyzése, hogy furcsa, hogy Ausztriában mindig találkozunk oly hanggal, (Halljuk! Halljuk!) amely a kvótát leszállítani óhajtja akkor, amikor előnyök járnak a kvótával, és fölemelni akarja akkor, amikor az hátrányokkal jár. (TJgy van ! a baloldalon. Zaj.) HÓdy Gyula : Kérünk egy kis csendet, elnök ur. nem lehet hallani. Földes Béla átmeneti gazdasági minister: Azonkívül még két dolog van, amely alkalmas volna a nyersanyag szétosztására vonatkozó alapként. Az egyik a népesség. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Földes Béla átmeneti gazdasági minister: A másik, amely kiindul abból a felfogásból, hogy mivel a két államnak pénzrendszere, a valuta, egy, a hátrányok, amelyek a bevásárlásból származnak, egyformán érik Magyarországot és Ausztriát. A t. képviselő ur itt különösen utalt arra, hogy ebben a tekintetben bizonyos óvatosságot kell alkalmaznunk. Figyelmeztetem őt arra, hogy a ministertanács már szeptember 10-én megállapította azt, hogy Ausztria és Magyarország között különösen az importra vonatkozólag egyetértő eljárás van helyén, nehogy az ottan teljesített bevásárlások nagyobb mértékben hassanak kedvezőtlenül vissza valutánkra, mint aminő lenne a visszahatás Magyarország részére történő kevesebb bevásárlás mellett. Ezzel kapcsolatosan ismételten rá akarok utalni arra, amit már gróf Serényi kereskedelemügyi minister ur említett, hog]/ épen most folynak a tárgyalások a kereskedelemügyi minisztériumban aziránt, hogy a hadügyminisztériumnak ezen nagyobb terjeszkedését gazdasági téren a kellő határok közé szorítsuk. A hadügyminisztérium óriási testület, amely, ha jól vagyok informálva, 18.000 emberrel dolgozik és nemcsak a gazdasági életnek, hanem a politikai, sőt a közgazdasági életnek jóformán minden ágával foglalkozik. Természetesen lehetetlen, hogy mindez a kellő szakszerűséggel történhessék. . T. ház ! Ismétlem még egyszer, hogy a nyersanyagbeszerzésére vonatkozólag a jövőre nézve s