Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-758

758. országos ülés 1917 deczember 10-én, hétfőn. 17 között szabályozott és a 67-es törvényhozásban egészen pontosan körülirt közös ügyek vagy közösen elintézendő ügyek, amelyekben egyszer megegyeztünk és amelyek szervezve vannak, egyedül és kizárólagosan az a terrénum, ahol a közös hatóságok a magyar kormány elkerülésével intézkedhetnek. És a közös élelmezési szerv igy is volt kontemplálva, igy is volt megszervezve és igy is működött idáig . . . Polónyi Géza: Ki volt mondva, hogy semmi hatásköre nem lesz. Rakovszky Iván: . . . ugy hogy Landwehr tábornoknak igen helyes és okos közbeléjiése közjogi szempontból legalább is aggályos (Mozgás bal felöl.) Nem őt hibáztatom, mert helyesen és okosan cselekedett, de hibáztatom azokat, akik megengedték, hogy a dolgok odáig fejlődhessenek, hogy ennek a nem egészen alkotmányszerü intézkedésnek be kellett következnie és be kellett következnie olyformán, hogy ezt az ország csak örömmel legyen kénytelen fogadni. Egy másik mellékjelenség a szénbizottság elnökének az a nyilatkozata, amelyben a közönség megnyugtatására tájékoztat bennünket arról, hogy mindent megtesz, hogy az elektromos művek, a székesfőváros villamos művei a gázművekkel egyenlő helyzetbe ne jussanak. Ez a kijelentés gondolkozásra késztet, mert ebből arra vagyunk kénytelenek következtetni, hogy az elektromos müveknél is baj és zavar van s kénytelenek vagyunk attól félni, hogy rövid idő alatt egyszerre sem gáz, sem villany, de — mint tudjuk — sem petróleum nincs a székesfővárosban. S hogy ez mit jelent a közgazdasági életre, mit jelent a közbiztonság és a magánélet szempontjából, azt nem szükséges bővebben fejtegetnem. (Ugy van ! jobbfelöl. Mozgás és

r zaj a baloldalon.) És végül még egy mellékjelenséget vagyok kénytelen említeni, amely szorosan összefügg ezen nyilatkozatokkal: az a czenzura által kiadott rendelet, amely szerint (olvassa): »Minthogy a budapiesti légszeszgyár üzemének szünetelését nem a szénhiány, hanem technikai zavarok okozták, a sajtóbizottság felkéri a szerkesztőségeket, hogy az üzem időleges beszüntetését ne hozzák kapcsolatba a szénhiánynyal, nehogy a közönség körében indokolatlan nyugtalanság álljon be.« (Mozgás jobbfelöl.) Ez valóban feltűnő rendelet. A kereskedelemügyi államtitkár ur kijelenti, hogy a gázhiány a gázgyár részéről elkövetett hiba folytán jött létre; a gázgyár igazgatósága kijelenti, hogy ez nem áll, mert a gázgyárnak nincs szene s azért mert nincs szene, volt kénytelen válogatás nélkül felhasználni a rendelkezésre álló készleteket. Ugyanakkor a czenzura egyszerre utasítva lesz, hogy ebben a szóharczban, ebben a nyilatkozatharczban melyik fél pártjára álljon. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Ezek a tények. Most méltóztassék megengedni, hogy minden animozitás nélkül levonjam azon konzekvencziákat, amelyek ezekből a tényekből önként kínálkoznak. Mindenekelőtt arra szeretném felhívni a t. kormány figyelmét — és azt remélem, hogy ez felesleges, hogy nem lehet ezt a kérdést, a gázhiány ezen kérdését egyszerűen, mint kényelmi kérdést kezelni; nem lehet azt mondani, hogy egy nagy városnak, amely évtizedek hosszú folyamán szokott hozzá a gázfogyasztáshoz, a gázzal való ellátása kényelmet jelent, mert ennek 'a kérdésnek nagyon fontos közgazdasági, nagyon fontos szocziális és nagyon fontos humanitárius következményei vannak a közélet szempontjából is. Hiszen még azok a nagyipari üzemek is, amelyek az üzem folytatására szükséges hőt maguk állítják elő, bizonyos mellékjárásoknál szintén kénytelenek laboratóriumban, vagy mondjuk világítás, egy-egy gép hajtása és hőerővel való ellátása terén a gázt igénybe venni. De a mai áruhiány mellett nemcsak a nagy üzemek tevékenysége lényeges, de a mai áruhiány mellett fontos és a közgazdaság életébe vágó kérdés az, hogy a mellékutczai asztalosnak gázmotor által hajtott maratója ne álljon meg és a mellékutczában dolgozó bádogosmesterek gázerővel hajtott gépe ne szüntesse meg a működését.

/ (Ugy van! a jobboldalon.) És itt van azután a közbiztonság kérdése. Egy gázzal világított nagy város közbiztonságára nézve igen fontos és nagyon lényeges kérdés, — és meg kell vallani, hogy a főkapitány nagyon erélyesen és helyesen intézkedett ebből a szempontból — mondom, a közbiztonságra nagyon fontos és lényeges kérdés, hogy a város világítása meg ne zavartassák. És itt van a sajtó. Tudjuk, hogy a szedőgéj)ek ónját a gáz hőereje olvasztja át betűvé és most az a sajtó, amely a papírhiány, amely a mai czenzura miatt és sok minden egyéb miatt küzködik, az a sajtó most kénytelen a technika legfontosabb vívmányának, a szedőgépnek működését nélkülözni. Hódy Gyula: A czenzurával nem küzd a sajtó annyit, mint az urak alatt. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon; felkiáltások: Nem. arról van szó. Csak tárgyilagosan!) Rakovszky Iván: Ha pedig áttérünk a magánélet terére, bocsánatot kérek, az, aki felhúzhatja a maga bundáját és beülhet a szalonjába, az mosolyoghat a gázhiány felett, de vannak ebben a városban szegény emberek, akik napról-napra abból élnek, amit a maguk Írásbeli munkájával megkeresnek és akiknek, ha fejük felett elalszik a gázláng, akkor a másnapi megélhetésük van veszélyeztetve. Es vannak ebben a városban szegény varrólányok és varrásból élő asszonyok, akik, hogyha a fűtetlen szobában kidermed kezükből a tü, akkor nemcsak ma nem tudnak varrni, de holnap ebédelni sem tudnak. Es vannak ebben a városban betegek és vannak gyermekek, akik nem hálhatnak hideg és fűtetlen szobában és