Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-762

122 762. országos ülés 1917 deczember 21-én, pénteken. Következnek a sürgős interpellácziók. Az első interpelláló Fényes László képviselő ur. (Ralijuk! Halljuk!) Csendet kérek! Fényes László: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Kinos helyzetben vagyok, midőn az általános választói jog kérdésének tárgyalása után . . . (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! Fényes László: ... kénytelen vagyok azokkal a nézetekkel szembe szállani, amelyek ma itt elhangzottak. Tisztelt ház! (Halljuk ! Halljuk!) Mert a választójogi minister ur törvényjavaslata ma ugyancsak beterjesztetett, de a tárgyalása már megkezdődött itt a házban akkor, amikor a túloldalról szóvátétetett egy választási visszaélés és a másik részről visszamondattak a mázsás igazságok. Én hiszem, hogy mindazon törvénytelenségek elkövettetek, amelyek miatt most panaszkodik a t. túloldal; ele az is bizonyos, hogy évtizedeken át szoktatták a népet ahhoz s évtizedeken át ugyanezeket a fegyvereket használták. Itt is elkövették és elkövették ott is. Ez a tény. S mondom, azon súlyos igazságok, amelyeket egymás szemébe méltóztatnak vetni, hü fotográfiái a mai választói törvény alapján létrejött parlamentnek s méltó záróköve ez a mai tárgyalás azon időszaknak, amikor a régi választási törvénv volt érvényben. Remélem és hiszem, hogy az a törvényjavaslat, amely ma a ház asztalára tétetett, jobb időknek lehetőségét készíti elő, amikor majd a házban komolyabb tárgyalások lesznek és nemcsak a hecez, az izgató jelenetek és a személyeskedés iránt lesz érzék, mert hiszen most személyes kérdésekkel több időt töltenek el, mint fontos törvények megalkotásával. (Ugy van! a középen.) Ezt kénytelen voltam megmondani. Áttérek ezután interpelláczióm előterjesztésére. Ama demokrata elvekkel szemben, amelyeket ez a kormány és a megette álló pártok képviselni hivatottak, az élet gyakorlata az ellenkezőjét mutatja. T. ház! A csehek Ausztriában támadást inditottak Magyarország ellen és 13 vármegye feldarabolását követelték. Természetes, hogy felzúdult a magyar közvélemény s épen ugy, mint itt a képviselőházban történt, minden politikai sajtóorgánum is felzúdult és levonta a konzekvencziát, azt t. i.

; hogy ha ilyen merénylet indul meg ellenünk Ausztriában s ez a kormányhatóságok és az osztrák képviselőház részéről türetik, akkor »E1 Ausztriától!« jelszóval kell csatába mennünk. Ez volt minden magyar sajtóban megjelent czikkek témája, tenorja; visszautasították a cseheknek a magyar hősöket meggyalázó és rágalmazó felszólalásait és czikkeit. S ekkor az első eredmény ott következett be, amikor az egyik napilapot nem engedték meg többé, hogy a hareztórre kimenjen, hogy a magyar katonáknak megadja felvilágosításait az osztrák, illetőleg a cseh támadásokkal szemben. Vártam, hogy felszólal egyik képviselőtársam azok közül, akik olyan hosszú időn át a sajtó szabadságáról beszéltek, amikor igenis odaátról százszor megtámadták a sajtószabadságot. Az utolsó pillanatban, amikor ezt senki nem tette meg, tartottam kötelességemnek az ügyet sürgős interpelláczió keretében felhozni, ezt a sajtó szabadsága ellen elkövetett merényletet itt megbélyegezni. Ugyancsak ezen napokban, néhány nappal később, hogy ez a merénylet megtörtént, jött a másik: előzetes cenzúra alá helyeztetett négy lap: az Az Est, a Pesti Hirlap, a Neues Pester Journal és a Népszava. Egy hang (középen): Nem négy! Fényes László: Ugy tudom, hogy négy. Ha ténybelileg tévedtem, ez a dolog elvi jelentőségéből semmit sem von le. Akár négy, akár egy, de tény, hogy sajtó-orgánum előzetes czenzura alá vonatott. Bátor vagyok felolvasni azt, amit a magyar kormány igazságügyministere a kormány programmjáról állított ez évi júniusban, amikor a demokrata irányzat kormányra jutott és amikor a kormány nevében tette ezt a kijelentést (olvassa) : »Már most megtehetem azt a nyilatkozatot, — igy szólt akkor az igazságügyminister ur — bár e kérdésben több faktor véleményét kell meghallgatni, hogy legfőbb gondunk lesz teljes egyetértésben t. barátommal, az államtitkár úrral, — most Grecsák igazságügyminister ur — legközelebb intézkedni arról, hogy a hadviselés érdekének czimletével minden visszaélés megszűnjék s hogy a hadviselés érdekétől elvált belpolitikai kérdéseknek teljes szabad tárgyalása és kritikája biztosittassék.« T. ház! Június 27-én .ez mondatott és ugyanez év deczember havában nemcsak hogy a czenzurát fentartották, de az előzetes czenziirát kiterjesztették oly kormányzati és oly politikai kérdésekre is, amelyekhez a hadviselésnek semmi köze nincs és amelyeket a hadviselés érdeke czimén csak a sajtószabadság teljes elnyomásával lehet a nyilvánosságtól elzárni. Mert hiszen ugyanazok Írattak a sajtóban, amiket itt a képviselőházban elmondtak. Ha jaedig a képviselőházi beszédeket nem tiltják el a lapoktól, akkor ugyebár mégis csak megjelenhetik ez a sajtóban és elolvashatja mindenki. Hogyha pedig a képviselőházi beszédet is czenzurázzák, illetőleg nem engedik a nyilvánosság elé, akkor aztán térjünk át az Oroszországban levetett alkotmányformára, a czézárizmusra, (Mozgás.) Az én interpelláczióm egészen röviden azt kérdi a ministerelnök úrtól, mint a kormány fejétől: mennyiben egyeztethető össze a demokrácziával az, hogy azért, mert egy vagy több újság a cseh támadásokat visszautasította és' kifejtette nézetét a magyar politikai viszonyok-