Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-762

762. országos ülés 1917 deczember 21-én, pénteken. 12] Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak, mindkét oldalon. • Fráter Emil: Egészen határozottan állítom, hogy ez előttem nem történt meg, én ezt nem láttam, azt pedig, hogy bárkinek is én adtam volna, a leghatározottabban tagadom és vissza­utasítom és az illető jelentésnek reám vonat­kozó részét, a leghatározottabban rágalomnak nyilvánítom. (Mozgás a baloldalon.) * Béla Henrik: Ez a visszautasítás_ nem annyit ér, mint a másik? Elnök: Pál Alfréd képviselő ur személyes megtámadtatás visszautasítása és félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása czimén kér szót. Gondolom, a t. ház erre az engedélyt megadja. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Pál Alfréd: T. képviselőház! Elsősorban legyen szabad csak néhány szóval eloszlatnom azt a félreértést, amely Barta Ödön t. képviselő­társam és közöttem merült fel. Ami Sternberg Izrael esetét illeti, azon tiszteletnél fogva, amelylyel Barta Ödön kép­viselő ur szavahihetősége iránt vagyok, koncze­dálok annyit, hogy lehet, hogy a község vagy a személy nevében tévedtem, de hogy ez a ke­rületben egy községi bíróval megtörtént, a?t fentartom (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) és hajlandó vagyok azt bebizonyítani. Ami a beregmegyei takarékpénztár ügyét illeti, nem értem, hogy a képviselő ur miért érezte magát megtámadva. Én csak annyit mondtam azon közbeszólásra, amely Gulácsy alispán ur elleni gyanúsítás czélzatával hang­zott el, hogy a takarékpénztárral Gulácsy al­ispán ur és Barta Ödön képviselő ur egyfor­mán összeköttetésben áll. Nem átallom kije­lenteni, hogy az én szemeimben, ha valakit Gulácsy alispán úrhoz hasonlitok, az nem sér­tés, de megtiszteltetés. (Ugy van! a jobbolda­lon. Zaj a baloldalon.) Tudtommal sem Barta képviselő urat, sem Gulácsy alispán urat más kötelék nem fűzi a takarékpénztárhoz, mint hogy igen kis számú, 5—6—10 részvény tulaj­donosai. Bátor leszek azonban még egy egész rövid megjegyzést tenni báró Kaas Albert képviselő ur felszólalására is. Ő t. i. azt, amit én állítok, egyszerűen tagadja. Csakhogy az ő tagadása és az én állitásom közt lényeges különbség van. Én ugyanis állitásom megerősítésére két szava­hihető tanút: a vármegye másod főjegyzőjét és egy becsületes beregszászi iparosmestert nevez­tem meg. A t. belügyminister ur felszólalására pont­ról-pontra válaszolni, sajnos, a házszabályok intézkedései folytán nincs módomban, beérem tehát annak kijelentésével, hogy állításaimat teljes terjedelmükben változatlanul fentartom (Helyeslés jobbfelöl, derültség és ellenmondások a baloldalon.) és megismétlem azt az ajánlatomat, hogy arra a bizonyos telefonbeszélgetésre nézve KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVIII. KÖTET. méltóztassék a t. belügyminister urnak a két százados urat a hivatalos titoktartás kötelezett­sége alól felmenteni (Helyeslés jobbfelöl.) ós tiszti becsületszavukra való hivatkozással jelen­létemben kihallgatni. Ha, amit kizártnak tartok, ők nem emlékeznének, akkor módomban lesz az ő emlékező tehetségüket megerősíteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Végül az igen tisztelt belügyminister urnak felszólalásában foglalt azon gyanúsítást, mintha akár én, akár többi munkapárti képviselőtársaim ott vesztegettünk volna ... (Zajos félkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nem ö mondta! Nagy zaj a baloldalon és jobb felől.) Kállay Tamás: Hisz ez valóságos Verne­regény ! (Nagy zaj a ház minden oldalán). Elnök: Csendet kérek! Pál Alfréd: Nem tudtam, hogy a t. belügy­minister ur a képviselőházat oly kevésre becsüli, hogy itt oly jelentéseket olvas fel, amelyeknek hitelt nem ad. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Moz­gás és ellenmondások balfelöl.) Minthogy pedig ő felolvasott itt egy oly jelentést... Ugron Gábor belügyminister: Tanúvallo­másokat ! Pál Alfréd :... amely ellenem és pártombeli képviselőtársam ellen a legsúlyosabb gyanúsí­tásokat tartalmazza: (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon.) Héderváry Lehel: Tessék a bírósághoz menni! Lukács is odament! (Nagy zaj a balol­dalon és jobbfelől.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni! Pál Alfréd: ... én ezt a gyanúsítást azzal a megbotránkozással utasítom vissza, amelyet ilyen rágalom minden becsületes ember lelkében kelt. (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a balolda­lon : Remire!) Elnök: Napirend előtti felszólalás keretében felvetett kérdés vita és házhatározat tárgyát nem képezhetvén, most rátérünk napirendünk tárgya­lására, amely nem egyéb, mint a további teen­dők iránti intézkedés. (Halljuk I Halljuk!) A t. kormány a t. képviselőházat a most bekövetkező karácsonyi és újévi ünnepek előtt már nem kívánja foglalkoztatni, hanem azt óhajtja., hogy a ház csak a következő január havában tartsa legközelebbi ülését. Ennek napját a kor­mány ma még pontosan megállapítani nem tud­ván, azt vagyok bátor javasolni a t. háznak, méltóztassanak engem felhatalmazni, hogy a kormánynyal egyetértésben, akkor, amikor azt a lehetőség megengedi és a szükség megkívánja, én a házat január hóban ülésre hívhassam össze, amely ülésnek egyetlen tárgya a további teendők iránti megállapodás lenne. (Helyeslés. Felkiáltá­sok balfelöl: Éljen a választójogi) Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt hatá­rozatképen mondom ki. 16

Next

/
Thumbnails
Contents