Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-762

114 762. országos ülés 1917 deczember 21-én, pénteken. azt, hogy a választást követő napon az igen tisz­telt főispán ur jónak látta bizalmi közegeit a szél­rózsa legkülönbözőbb irányaiban szétküldeni . . . Landauer Béla: Hogy vigyázzanak! Hogy vesztegetések ne legyenek ! (Derültség jobbfélől.) Pál Alfréd : ... hogy nyilatkozatokat sze­rezzenek, Írásban, az egyes tisztviselő uraktól arra nézve, hogy ő nem presszionálta őket. (Zaj a jobboldalon.) Nem akarom ezt az eljárást jelle­mezni és megelégszem azzal, hogy utaljak arra, hogy ha valahol, hát itt helyénvaló a franczia mondás, hogy qui s'excuse, s'accuse ! (Helyeslés jobbfélől. Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kitűnő ötlet ! Egészen uj 1) A nagyberegi jegyző esetével kapcsolatosan találkoztunk egy régi kedves szalántai ismerő­síinkkel, aki minden-háborús választásnak, amelyet az igen tisztelt belügyminister ur olyan nagy körültekintéssel vezet, a maga egyéni jellegét, zamatját megadja. Értem a felmentések politikai hasznosításának kérdését. (Zaj balfelől.) Hogy ilyirányu kísérletek tömegesen fordultak elő, azt most, a ház idejének kímélése ezéljából, esak két esette] óhajtom illusztrálni. (Zaj. Halljuk I Hall­juk ! balfelől.) Az első eset, melyet ismertetni kivánok, Pál Mór beregszászi lakos esete. Ez a rokonszenves fiatal ember súlyos csapásokat szenvedett már a háborúban. Édesapja és egyetlen nővére egy hadi­fogoly gyilkos kezétől esett el, fivére a harcztéren a hazáért halt hősi halált, másik fivére, mellén az arany vitézségi éremmel, az első sorokban küzd ma is hazájáért. (Éljenzés a jobb- és a báloldalon.) Mit gondol ez a fiatal hős, mit szól majd ahhoz, ha hazulról megírják neki, hogy az ő testvérét Fedák István, a beregmegyei gazdasági egylet titkára, a főispán ur legbizalmasabb kebelbarátja, jogos felmentésének visszavonásával és bevonul­tatással fenyegetett meg arra az esetre, ha meg­győződéséhez hiven a munkapárt mellett foglal állást ? (Félkiáltások balfelől: Igaz ez ? Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Pá! Alfréd: Pendantja ennek az esetnek Steinberger Izrael nagymuzsalyi bíró esete. Ez az ember ugyanis, aki Nagymuzsaly község bírája volt, hamis tanú szerzésért kriminálisán meg lett büntetve. Ennek folytán állásától felfüggesztetett és az illetékes tényezők által bevonultatott. Eddig rendben volna. (Zaj balfelől.) De közeledett az a tiszta, korrekt felvidéki választás, amelyért önök annyira leükesednek ... Eitner Zsigmond : Amelybe önök annyi pénzt belevertek ! Pál Alfréd : ... és akkor a főispán ur jónak látta, ezt az embert, aki kilátásba helyezte, hogy támogatja báró Kaast — amely igéretét meg is tartotta — táviratilag hazahivatni. (Zaj és de­rültség balfelől. Felkiáltások jobbfélől: Most helye­seljenek !) Gr. Tisza István : Gyönyörű! Pál Alfréd : De méltatlanul meggyanúsítaná. megsértené a főispán urat az, aki azt mondanás hogy ő csak járt nyomon haladt, hogy neki egyéni, önálló invencziója nincs. Mert arra példát nem ismerek, hogy egy főispán a háború negyedik esz­tendejében, válaztás előtt a községekbe kiutazik, összedoboltatja a népet és szónoklatban kritika tárgyává teszi a hatósági közélelmezést. (Igaz! JJgy van ! a jobbóldalon. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) BartOS János : Mert éheztek az emberek ! Szilassy Zoltán : Beliczay izgatott % Ez az izgatás ! (Nagy zaj a baloldalon.) Eitner Zsigmond (közbeszól. Folytonos nagy Elnök : Kérem Eitner Zsigmond képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Pál Alfréd: Feltettem ugyan magamban, hogy közbeszólásokra nem felelek, de Eitner Zsig­mond t. képviselőtársamnak egyet kénytelen va­gyok megmondani, azt, hogy nagyon téves nyo­mon jár akkor, amikor a takarékpénztár miatt csak az alispánt támadja. Ismerek én a túloldali képviselő urak közül egyet, aki ugyanolyan össze­köttetésben áll a takarékpénztárral, mint Gulácsy alispán ur és megjegyzem, hogy sem az ő, sem az alispán ur összeköttetésében semmi, kifogásolni valót nem látok. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Ki az ?) Barta Ödön képviselőtársam. De a főispán ur nem érte be azzal, hogy a hatósági közélelmezés ellen izgasson ; (Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) izgatott ő ugyanekkor a rekviziczió túlságos szigora és a munkabeli hadi­szolgáltatások ellen is, egy szóval, megtámadta azt, amit megtámadni ma egyetlen becsületes magyar embernek sem szabad, megtámadta a háborús közigazgatás érdekeit. (Nagy zaj a bal­oldalon.) Zboray Miklós (közbeszól. Nagy zaj.) Elnök : Kérem Zboray Miklós képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Pál Alfréd : Hogy miért támadta meg a há­borús közigazgatás érdekeit, azt én nem tudom, méltóztassék ő tőle megtudni. BartOS János: Kukoriczacsutkát ettek az emberek ! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Polónyi Dezső: Miért támadta a főispánt ? Elnök : Kérem Polónyi Dezső képviselő urat, szíveskedjék nyugodtan meghallgatni a szónokot. Csendet kérek, képviselő urak. Pál Alfréd : A főispán élelmezési politikájáról beszélve, lehetetlen egész röviden meg nem emlé­keznem arról, hogy a főispán ur a választás napját közvetlenül megelőzőleg csendőri karhatalommal koboztatta el azt a kenyeret, amelyet a Gulácsy­párt választóinak a választás napján való élel­mezése ezéljából készíttetett (Zaj a báloldalon.) s ezen' eljárása által lehetetlenné tette azt, hogy a Gulácsy-párt választói a választás napján törvé­nyes élelmezésüket idejekorán megkaphassák. Hiába tagadta le ezt a főispán ur, mert Fráter Emil és Kiss Ernő t. képviselőtársaim jelenlété­ben az ilosvai csendőrőrmester, Pintye János,

Next

/
Thumbnails
Contents