Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-762
762. országos ülés 1917 deczember 21-én, pénteken. 109 választások ellen sem panasz, sem kifogás nem tétetett, ennélfogva nevezett képviselő urakat a ház végleg igazolt képviselőknek jelenti ki s igy ők a házszabályok 114. §-a értelmében a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe iktattatnak. Bemutatom a t. háznak a főrendiház elnökének átiratát, amelyek szerint : a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891 . XXXI. t.-cz. hatályának ujabb meghosszabbítása és egyes rendelkezéseinek módosításáról; a bortermelési adóról; az Osztrák-Magyar Bank által fizetendő hadi nyereségadóról és az Osztrák-Magyar Banknál rendkívüli tartalékok létesítéséről; a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az ö felsége uralkodása alatít álló többi országokkal való ideiglenes szabályozása iránt 1917. évi november hó 18*-án kötött szerződés beozikkelyezéséről ; a külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről szóló 1916. évi XLI. t.-cz. rendelkezéseinek az 1918. évre való kiterjesztéséről ; és az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek ideiglenes meghosszabbításáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslatokat a főrendiház a képviselőház áltál megállapított szerkezetben, módosítás nélkül elfogadta. Mindezek a törvényjavaslatok legfelsőbb szentesítés végett felterjesztettek Ö felségéhez. Bemutatom a t. háznak Csanád vármegye közönségének feliratát a magyar állam területi épsége ellen Ausztriában intézett támadások visszautasítása tárgyában ; Zemplén vármegye közönségének feliratát az iránt, hogy a békekötés alkalmával olyan biztosítékokról történjék gondoskodás, amelyek lehetetlenné tegyék, hogy Magyarország valamelyik későbbi időben Románia részéről ujabb támadásnak lehessen kitéve ; Győr sz. kir. város közönségének feliratát márczius 15-ének nemzeti ünnepként törvénybe iktatása iránt; Debreczen sz. kir. város közönségének feliratát az alsó papság illetményeinek rendezése és a katholikus autonómia megvalósítása iránt; végül Debreczen sz. kir. város közönségének feliratát a városi adók és adópótlékok szedését rendező törvények módosítása iránt. Mindezen feliratok a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, (Halljuk! Halljuk!) hogy három képviselő ur sürgős interpelláczió tételére kért tőlem engedélyt. (Mozgás.) En mind a három képviselő urnak megadtam az engedélyt. (Mozgás.) Fényes László képviselő ur a ministerelnök úrhoz kívánja interpelláezióját intézni az egyes lapok ellen elrendelt előzetes czenzura és egy lapnak a frontokról való kitiltása tárgyában; Antal Géza képviselő ur a kereskedelemügyi minister urat kívánja meginterpellálni a budapesti helyiérdekű vasutak díjszabásának felemelése tárgyában ; és végül Laehne Hugó képviselő ur a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz kívánja intézni interpelláozióját a katona-diákok ügyében. (Mozgás.) Az interpellácziók a napirend letárgyalása után, vagyis a következő ülés napirendjének megállapítása után fognak előterjesztetni. (Helyeslés.) A koronázást leiró bizottság előadója kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Herczeg Ferencz előadó : T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) A koronázás alkalmával régi szokáshoz hiven, mind a t. képviselőház, mind a főrendiház egy-egy bizottságot küldött ki (Halljuk ! Halljuk /), amelynek feladatává tétetett a koronázás szertartásainak leírása. Ez a két bizottság gróf Zichy Géza főrendiházi tag ur elnöklete alatt közös bizottsággá egyesült, s befejezte munkáját, amelyet van szerencsém most a t. ház elé terjeszteni. Ebben a munkálatban rövid, tömör és lehető pontos leírását igyekeztünk adni a koronázás fontosabb mozzatatainak. Kezdtük 1916 deczember 27-óvel, amidőn tudvalevőleg az országgyűlés két házának bizottsága Ö felsége elé terjesztette a királyi hitlevél tervezetét. Végeztük pedig 1917 június 8-ával, amikor megjelent az a királyi kézirat, amelyben rendelkezés történt a koronázási ajándékokról. Most már t. képviselőház, felmerül a kérdés ; mi legyen ezzel a jelentéssel. Bátor vagyok utalni az 1867-i preczedensre. (Halljuk ! Halljuk !) Akkor ugyanis az akkori képviselőház egyszerűen kimondotta, hogy a ház az irományok közt kívánja az utókor számára elhelyezni ezt a jelentést. Ennek alapján tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék minden egyéb intézkedés mellőzésével elrendelni, hogy ez a jelentés a ház irományai közt kinyomassék és a ház tagjai közt szétosztassák. (Élénk helyeslés.) Elnök : T. ház ! A koronázást leiró bizottság előadójának kérelméhez képest bátorkodom azt javasolni a t. háznak : méltóztassék a beadott jelentést felolvasottnak tekinteni, méltóztassék azt kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és örök időkre való emlékezés okából, ugy amint 1867-ben is történt, a képviselőház irományai közt elhelyeztetni. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez a javaslathoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatképen mondom ki. A választójogi minister ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Vázsonyi Vilmos választójogi minister: T. ház 1 (Halljuk ! Halljuk !) Tisztelettel betérj észtem az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot. Minthogy a törvényjavaslat mellékleteivel együtt nyomtatásban rendelkezésre