Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-762

110 762. országos ülés 1917^ áll, csali azt kell kérnem, méltóztassék a javas­lat és mellékleteinek szétosztását elrendelni. A törvényjavaslat további tárgyalására nézve pedig bátor vagyok azt a tiszteletteljes javaslatot tenni, méltóztassék a törvényjavaslat tárgyalására egy külön e czélra választandó 48 tagú bizottságot kiküldeni (Éljenzés a szélsőbahldalon.) és a javas­latot ehhez letárgyalás czéljából utasitani. Legyen szabad végül még azt a kérelmet előterjesztenem, hogy a bizottság tagjainak meg­választását a háznak jelenleg elrendelendő szünete után következő egyik legközelebbi ülésére méltóz­tassék napirendre kitűzni. (Hosszantartó, meg­megújuló élénk éljenzés és taps a bal- és a szélső­baloldalon.) Sümegi Vilmos: Éljen a magyar népuralom! Elnök : A választójogi minister ur által be­nyújtott törvényjavaslat az országgyűlési kép­viselők választásáról ki lévén nyomatva, a ház tagjai közt szét fog osztatni. Az előzetes tárgyalásra vonatkozólag a mi­nister ur azt a javaslatot teszi a háznak, hogy a törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett egy később megválasztandó 48 tagú külön bizottsághoz utasittassék. A házszabályok értelmében a minister ur ezen javaslatához két szónoknak van joga hozzá­szólni. Kérdem a t. házat, kivan-e valaki az előze­tes tárgyalás kérdéséhez hozzászólni ? (Nem!) Ha nem, azt hiszem, mint a ház határozatát kimondhatom, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot a ház elő­zetes tárgyalás és jelentéstétel végett egy később megválasztandó 48 tagú bizottsághoz utasítja. (Helyeslés.) A vallás és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: Tisztelt képviselőház! Van szeren­csém két törvényjavaslatot beterjeszteni. Az egyik szól a katholikus önkormányzatról (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon), a másik az 1848 : XX. törvényczikk fokozatos végrehajtásá­ról. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Kérem mindkét törvényjavaslatot kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni s a katholikus ön­kormányzatról szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás végett a közoktatásügyi és igazságügyi bizottsághoz, az 1848 : XX. törvényczikk végre­hajtásáról szóló törvényjavaslatot pedig a pénz­ügyi és igazságügyi bizottsághoz utasitani. (Éljen­zés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minis­ter ur által benyújtott törvényjavaslat a katho­likus önkormányzatról ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi és igazságügyi bizottsághoz uta­sittatik. Ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi minister U r által beterjesztett törvényjavaslat az 1848 : XX. törvényczikk fokozatos végrehajtásá­iczember 21-én, pénteken. ról ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz utasittatik. A pénzügyministerium ideiglenes vezetésével megbizott ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: Tisztelt ház! A vagyonátruházási illetékekről szóló törvény­javaslatot azzal a kérelemmel vagyok bátor elő­terjeszteni, hogy mivel az ki van nyomatva, mél­tóztassék azt szétosztatni s előzetes tárgyalás végett az igazságügyi és pénzügyi bizottsághoz utasitani. (Helyeslés.) Elnök : A pénzügyministerium ideiglenes ve­zetésével megbizott ministerelnök ur által benyúj­tott törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékek­ről ki lévén nyomatva, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és az igazságügyi bizottságokhoz utasittatik. (Helyeslés.) Jelentem a t. háznak, hogy Zsembery István és Pál Alfréd képviselő urak napirendelőtti fel­szólalásra kértek tőlem engedélyt. Én a képviselő uraknak az engedélyt megadtam, és igy most első­sorban Zsembery István képviselő urat illeti a szó Zsembery István: T. ház! A mai napon, midőn a jogkiterjesztésnek és jogelismerésnek napja van, azt hiszem, nem járok el helytelenül, ha néhány perczet szánunk azoknak, akik távol vannak innen, de a legerősebb jogalapra, a haza védelmére támaszkodva, kiáltó szavukkal fordul­nak hozzánk. Egész légióra szaporodott azok száma, akik igen sok jogtól estek el, mi alatt a hazáért kötelességüket teljesitik. A háború foly­tán ügyvédjelöltek, joggyakornokok, egyetemi és főiskolai hallgatók, érettségizett középiskolai diá­kok számtalan hátrányt szenvedtek jövő pályá­jukra való előkészülésük közben. Elérkezett a tizenkettedik óra, hogy lehetőleg mindent megtegyünk sérelmeik orvoslására. Tisztá­ban kell lennünk azzal, hogy mindaz, ami e tárgy­ban történt, az intézkedések megtétele idején meg­felelő volt, ma azonban már túlhaladott álláspont. (Vgy van!) Az előző vallás- és közoktatásügyi minister urnak az a helyes rendelete, melylyel a katonaságnál eltöltött időből egy félévet a tanul­mányi időbe beszámítani rendelt, ma már nem kielégítő, minthogy igen sokan vannak olyanok, akik hét félesztendős katonai szolgálatra tekint­hetnek vissza. Az itthonmaradt kollégák becsületbeli köteles­ségüknek tartják, hogy a fronton levő társaik érdekeiért sikra szálljanak. Az egyetemi ifjúság arra hivatott egyesületei, illetve azok elnökei egy pillanatra sem szűntek meg ilyen irányban dol­gozni. Már kezükben van egy részletes tervezet is, mely a katonai érdeket és a tanulmányi szükség­letet harmóniába igyekszik hozni a katonai szol­gálatot teljesítő diákok érdekeivel. Minthogy a háború már több mint három esztendeje folyik és az elvesztett tanulmányi időt már alig lehet pó­tolni, a parlamentnek és a kormánynak köteles­sége, hogy megállapítsa azt a maximumot, ame­lyet az elvesztett időből pótolhatónak szán. Saj-

Next

/
Thumbnails
Contents