Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-760

760. országos ülés 19l7 deezember l2-én, szerdán. 93 tak ezt a kérdést kezelni. (FelMáltásoh bal felöl : Ohó!) Wekerle Sándor ministerelnök: Kérem! Kérem! Fényes Lászlő: A lelkiismeretesség és energia csak akkor ér valamit a nép szempontjából, ha annak eredményéből krumplilevest tud főzni és a hideg tűzhelyen be tud fűteni. Ha nem, akkor a lelkiismeretesség, melyet szóval hangoztatunk és az energia, melyet papirra irunk, nem ér semmit. A hadisegélyekkel együtt kell a hadiözvegyek ügyét szóbahozni. Mikor a múltkor szóbakerült a hadiözvegyek ügye, mindannyian el méltóztattak ismerni, hogy csakugyan igazságtalanság és nem járja, hogy a cseh katona családja a háború végéig és azut ín hat hónapig kap hadisegélyt, mert hiszen a cseh katonát nem lehet a frontra küldeni, tehát életben marad, mig a magj^ar katonának a családja, akit minduntalan rohamra küldenek és golyót kap a gyomrába és elesik, ettől számított hat hónapig nem a hadisegélyt kapja, hanem annál sokkal kisebb összeget. Ezen a bajon egy igazán generális és minden gordiusi csomót keresztülvágó rendezéssel lehetett volna segíteni. Én nagyon jól tudom, hogy mi az akadály. A katonai özvegyek, árvák és rokkantak ellátása közös kiadás .és a hadügyministerium tárczája keretében történik annak kiutalása, a • hadisegélyeket pedig a magyar államkincstár a pénzügyministeri tárcza keretében utalványozza. A közösügyi kiadás és a magyar állami kiadás között lévő bürokratikus különbség akadályozza meg, hogy a hadi-, özvegyeket is hadisegélyben részesítsék. Ámde én azt hiszem, hogy mi sem könynyebb annál, mint hogy a hadügyministerrel megállapodás történjék aziránt . . . Wekerle Sándor ministerelnök: Már rég történt! Fényes Lászlő: ... hogy minden állandó katonai ellátás, legyen az akár özvegyi, akár rokkant-, akár ár vádi j, felfüggesztessék a háború végéig ós ahelyett a rendes hadisegély adassék a hadiárváknak, özvegyeknek és a rokkantaknak, ha rokkanttá nyilváníttattak és ennek fejében akár egy rekompenzácziós öszszeget utaljon át a hadügyi kormány a magyar államnak, akár esetenként felszámítva illesztessék be ez a hadügyi tárcza budgetjének keretébe. Van még azonkívül egy másik módja a megoldásnak, hogy t. i. azt a különbözetet. — ez ugyan bonyolultabb és büi*okratikus mód •— mely a felemelt hadisegély és a katonai ellátási díj közt van, a magyar állam előlegezze ezeknek az özvegyeknek és árváknak. A hadisegélyek körébe szigorúan nem tartozik, de ugyanezen témához csatlakozik az Amerikába vándorolt magyar munkások családjának sorsa. Tudvalévő, hogy Magyarországból egyrészt a kereseti viszonyok, másrészt a nagy földinség igen sok ezer embert vittek Amerikába és más külföldi államokba. A kivándorlottak a külföldről évenként hazajöttek, Amerikából 2—3 esztendőben, de családjuknak rendszeresen küldtek segítséget. A háború óta a pénzküldés nehéz volt, amióta azonban hivatalosan is háborúban vagyunk Amerikával, egyáltalán megszűnt annak lehetősége, hogy az itthonhagyott család pénzt kapjon. Ezekre is gondolnia kell a magyar államnak, mert egyrészt kétségtelen, hogy ezek az emberek azért vándoroltak ki, mert itt nem találták meg a kellő munkaalkalmat és nem találtak földet, melyhez hozzánőttek, másrészt pedig ők most épugy szenvednek a magyarságukért odakünn, mint idebenn, harmadszor pedig azért, mert akik élnek, itt bent elhagyottan maradtak, azok a magyar nemzet erőtartalékai, melyeket veszni hagyni nem szabad. Kell tehát, hogy a magyar állam ezen önhibájukon kívül nyomorú sorsba jutottakról gondoskodjék. Bátor vagyok kérdezni a t. ministerelnök úrtól, miképen történt róluk gondoskodás? Ezek után interpellácziómat a következőkben vagyok bátor előterjeszteni: (Olvassa.) »Interpellácziő a magyar királyi ministerelnök úrhoz, egyúttal pénzügyministerhez: 1. Az erkölcstelenül elfajult drágasággal szemben a hadisegély fölemelésének és rendezésének ügye miért késik? 2. Hajlandó-e a ministerelnök ur a mai kormány bemutatkozása alkalmával e tárgyban tett igéretét záros határidő alatt a gyakorlatban megvalósítani? Mikorra kaphatják kézhez a hadbavonultak családjai a fölemelt hadisegélyeket és e fölemelés mikortól kezdődik? 3. ..Kérem a ministerelnök urat, hogy nyilatkozzék aziránt, vájjon hajlandó-e a hadiözvegyek és hadiárvák, valamint hadirokkantak még amúgy is legtöbb esetben kiszámítás alatt álló katonai ellátási dijait, valamint az ideiglenes állami segélyt beszüntetve, részükre a hadisegélyt a háború végéig és azután hat hónapig épen ugy megadni, mint hogyha a családfentartók nem estek volna el, vagy nem rokkantak volna meg ? Amennyiben az állandó katonai ellátás a közös költségvetés keretében adatik ki, ha a hadügyminister ur nem lenne hajlandó az állam részére az eddigi keretekben való visszatérítésre, hajlandó-e a ministerelnök ur a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak részére az állandó katonai ellátást és az ideiglenes állemi segélynek a fölemelendő hadisegélylyel szemben való különbségét a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak részére kiutalni? 4. Kérem a ministerelnök urat, nyilatkozzék az iránt, hogy tervezett rendeletében a tényleges állományú katonák segélyre szoruló családjai részesülni fognak-e épen ugy hadisegélyben, mint az egyéb hadbavonultak családjai ?