Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-757

488 f-07, országos illés lü 17 c és 7—18. §-ait. A 2—6. §-ok módosításokat tartalmaznak a régi törvénynyel szemben; a 7., 9. §-ok kiegészítéseket tartalmaznak; a 10., 11. §-ok az életbeléptetéssel kapcsolatos rendelkezésekről beszélnek; ä 12. §. a végrehajtási intézkedéseket tartalmazza, A módosítások magva a 3. §-ban foglaltatik, mert a 3. §. rendezi a székhely kérdését, amennyiben kimondja, hogy a konzuli fötörvényszéknek székhelye ezentúl nem Konstantinápoly lesz, hanem ötévenként váltakozva Budapest ós Bécs. Egyúttal ugyanez a szakasz elintéz egy régen vitás kérdést, amidőn kimondja, hogy a konzuli főtörvényszék egyúttal mint másodfokú bíróság ítél rendőri büntetőügyekben is. A módosításra vonatkozó 4., 5. és 6. §-ok természetes folyományai a 3. §. ezen módosításainak; nevezetesen, ha a 3. §-ban kimondjuk azt, hogy a konzuli ' főtörvényszék székhelye ezentúl váltakozva Bécsben és Budapesten lesz, akkor lehetetlen fentartanunk az alaptörvény 4. §-ának abbeli rendelkezését, hogy az elnök vagy osztrák, vagy magyar állampolgár és az. elnöki szék betöltése akkép történik, hogy az osztrák elnök után jön' a magyar és viszont, hanem csakis az a rendelkezés foglalhat helyet, amely a mostani törvényjavaslatban foglaltatik és amely akként szól, hogy az elnöki állást arra az időre, amikor a konzuli főtörvényszék Budapesten székel, magyar ember, arra az időre pe-~ dig, amikor az Bécsben székel, osztrák ember tölti be. (Helyeslés.) A törvényjavaslat 5. §-a, szembeállítva az alaptörvény 5. §-ával, ötrendbeli módosítást tartalmaz. Először megszünteti a konzuli bíróságoknál alkalmazottaknak beosztását és a beosztás helyébe a kinevezést teszi. Másodszor az elnöknek és a főbírónak kinevezését csakis hivatali alkalmazásuk tartamára korlátozza. Harmadszor a kinevezés idejét fix öt évben állapítja meg. Negyedszer a konzuli birói minősítésre az eddigi tíz évi konzuli bírói működéssel szemben, elegendőnek tart öt évi konzuli működést, És ötödször előírja, hogy a kinevezési okmányban egyúttal rendelkezésnek kell foglaltatnia abban a tekintetben is, vájjon a kinevezéssel kapcsolatban az eddigi szolgálati teendők alól felmentetik-e, igen vagy sem. A 6. §. lényegileg megegyezik az alaptörvény 6. §-ával. Attól eltérés csak annyiban van, amennyiben az alaptörvény rendelkezése szerint, miután a konzuli fötörvényszéknek székhelye Konstantinápolyban volt és így mindenki az eddigi szolgálatból felmentettnek és szabadságoknak tekintetik, a mostani rendelkezések szerint szabadságoknak az a kinevezett magyar tisztviselő és szolga tekintetik, aki egyúttal eddigi hivatali teendői alól fel van mentve. A 7. és 9. §-ban foglalt rendelkezések, mint emiitettem, kiegészítői ' az alaptörvénynek és pedig a 7. §. pótol egy eddig régen nélkülözött hiányt, amennyiben felhatalmazza a ministeeczember 1-én, szombaton, i. riumot, hogy a konzuli bíróságoknál a másik állam min.isteriumának hozzájárulásával és a külügymiriisterrel történt értekezés utján idegen . államoknak rendészeti szabályait is életbe 'lép*

;tetheti.. A 8. §. kimondja, hogy a konzuli bíráskodást a bosznia- és herczegovinai illetőségű egyének is igénybe vehetik. A 9. §. pedig kiterjeszti a konzuli illetékek alóli mentességet a munkás-balesetbiztosítási ügyekre is. Ezek a rendelkezések a törvény értelmében 1918. évi január hó 1-én lépnének életbe, de csak abban az esetben, amennyiben Ausztriában' ugyanebben az időben hasonló intézkedések lépnek majd életbe: A törvény hatálya 10 évre kontempláltatík. 10 évre azért, mert a mai nemzetközi helyzet mellett a közeli jövő nem alkalmas arra a gyökeres reformmunkára, amely kontemplálva volt, és mert a konzuli bíráskodás területének lényeges csorbulása révén az ügy sürgőssége is csökkent. Egy kérdést kell még tisztáznom, és ez az, hogy ha a konzuli bíráskodás joghatálya területileg tényleg annyira csökkent, miért kívánjuk mégis annyira biztosítani jövőre is a konzuli bíráskodást. Azért, t. ház, mert' ennek daczára is a konzuli bíráskodás a Kelet több országában, így Egyiptomban. Khinábah, Berzsiában, Siamban és .Romániában is továbbra is fennmarad. Mindezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, és pedig az igazságügyi bizottság által javasolt módosítással elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Jelentem a t. háznak, hogy az igazságügyminister ur ezen törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a házszabályok 208. íjának második bekezdése értelmében Tőry Ghisz. táv államtitkár urat jelölte ki megbízottul. Ennélfogva az államtitkár urnak joga van itt a házban megjelenni és az esetleg szükséges felvilágosításokat megadni. (Helyeslés.) Szólásra feljegyezve senki sincs. Kérem a t. házat, kíván-e valaki szólni? (SenMsemJJ Ha szólni senkisem kíván, akkor a vitát bezárom. Ha az igazságügyminister ur sem ki. ván nyilatkozni, akkor a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891: XXXI. t.-czikk hatályának ujabb meghosszabbítása és egyes rendelkezéseinek módositása tárgyában beadott törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) •- A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban