Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-756

756. országos ülés 1917 i ter ur elrendelte : a munkások bizalmiíérfiait be ne vonultassák ? 2. Való-c az, hogy a Máv. munkásainak 32 bizalmiférfiát és csakis ezt a harmiiiczkettőt és épen azután, amikor szabályos utón memorandumot adtak át az osztályfőnököknek az igazgatósághoz való továbbítás czéljából, mégis bevonultatták ? 3. Való-e az, hogy a minister ur az országos szooziáldemokrata párt nála megjelent vezetői előtt több izben kötelező Ígéretet tett, hogy a jogtalanul, büntetés jellegével bevonultatott 32 bizalmiférfit haladéktalanul hazalmzatja, illetve hetek multán többszöri sürgetésre jelentette, hogy azok már útban is vannak ? Való-e az. hogy az eziránt való megállapodás a minister ur fogalmazványa szerint Írásba foglaltatott ?• 4. Tudja-e a minister ur, hogy ezek a bizalmiférfiak még most sincsenek idehaza % Mivel magyarázza ezt 1 5. Hajlandó-e a minister ur gondoskodni arról, hogy közjogi személyként tett Ígéreteinek teljesítése elé a hadügyi kormány-akadályokat ne gördítsen ? Hajlandó-e szavatosságot vállalni, hogy a jogtalanul bevonultatott 32 bizalmiférfi 5 napon belül lakóhelyére akadálytalanul megérkezhetik ? Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Gr. Serényi Béla kereskedelemügyi minister: í. ház ! A képviselő ur interpellácziójára a következőkben van szerencsém válaszolni : Én szavam betartására nézve senkitől leczkét el nem fogadok, mert szavamat én nem másnak adom, hanem önmagamnak. Amikor a munkásokkal tárgyaltam, azt a kijelentést tettem, hogy azonnal lépéseket fogok tenni a hadügyminister urnái, hogy azokat a munkásokat, akikről utólag tudtuk . meg, hogy bizalmi férfiak és akiknek behívására semmiféle befolyást nem gyakoroltunk, visszahivassanak. A hadügyministerium a visszabocsátást bizonyos tárgyalások után kilátásba is helyezte, csak egyet kötött ki, tekintette] a nehéz viszonyokra és tekintettel a háború által változott körülményekre. Ezeket a munkásokat nem büntetésből hivta be, hanem egyszerűen, amint mindennap előfordul, a hadügyministernim azzal a kívánsággal jött a vasúthoz, hogy ennyi lakatos, ennyi asztalos és ennyi más munkás szükséges ; s amikor ezeket a munkásokat rendelkezésére bocsátotta a vasút, sem a műkelyfőnöKÖK, sem az államvasutaií igazgatósága, de még sokkal kevésbé a. kereskedelmi minister nem tudta, hogy ezek bizalmi férfiak. Az én hajlamom és természetem olyan — mert direkte is tárgyaltam velük — hogy én a munkásokat soha ne provokáljam, ellenkezőleg : hogy őket lehetőleg megnyugtassam. És ez eddig, hála Istennek, mindig sikerült is nekem. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Az Est daczára !) Fényes László : Hála a munkások természetének ! (Zaj balfelől.) Gr. Serényi Béla kereskedelemügyi minister: KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVII. KÖTET. vember 30-án, pénteken. 481 Ebben az esetben is, amint megígértem, azoimal lépéseket tettem a hadügyminister urnái, aki a munkások visszabocsátását kilátásba is helyezte, egynéhány olyan munkás kivételével, akik egyenesen a fegyelem ellen vétettek azáltal, hogy a hadügyminister által kibocsátott behivási rendeletnek nem tettek eleget. Ezeket kirekesztettük azon munkások sorából, akiket visszaadnak, a többinek visszaadása iránt azonban megtörtént az intézkedés s amint értesülök, egyharmad részük már útban is van. Sajnos, hogy a háborús viszonyok folytán ez a visszabocsátás a katonaság részéről nem történhetik, olyan gyorsan, mint én magam is kívánnám és bizonyára a hadügyminister ur is akarná, de ebből olyan nagy felelősségre vonást csinálni, mint a t, képviselő ur tette, talán mégsem helyes. Ma is telefonon érdeklődtem e munkások sorsa iránt. Hetet jeleztek olyannak, aki már útban van, busz munkás pedig még hátralékos, de ezeknek is a legközelebbi napokban leendő visszabocsátását a hadügyminister kilátásba helyezte és megígérte. Ennél többet nem tehetek. Mindent elkövettem és elkövetek, hogy a munkásoknak tett igéretemet beváltsam. Méltóztassanak válaszomat véglegesnek tekinteni és azt.tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő ur kíván szólni. Fényes László: T. ház ! Sajnálatomra a minister ui válasza megerősít abban a hitben, hogy egy magyar mimstemek nincs meg az az erélye a hadügymiuistérrel szemben, hogy egy ilyen jogos kívánságot teljesíttessen. Szomorú ez és ha nem tapasztaltuk volna már annyiszor, valóban megdöbbentő meglepetés volna. De igy csak egyet vagyok bátor hangsúlyozottan kérdezni a minister úrtól, nevezetesen azt, vájjon való-e az, hogy azt méltóztatott mondani ezelőtt egy hónappal is, amit most, hogy ezek a munkások már utón vannak? Engedelmet kérek, ha a minister ur ígéretet tesz, amely Ígéretnek teljesülése .még máig sem következett be, ez jogosan kelti fel azt a hitet, hogy nincs ereje a minister urnak ahhoz, hogy akaratát érvényesítse. (Zaj.) Gr. Serényi Béla kereskedelemügyi minister: Technikai lehetetlenség ! Fényes László : A minister ur jószándékában sem én nem kételkedem, sem, azt hiszem, a munkásság. De jószándékkal az ő sérelmük nem reparálható, azon csak jószándékkal és erélylyel együttesen lehet segíteni. Én ezt az erélyt nem látom a minister urnak a hadügyminister úrral szemben való fellépésében, ezért nem vehetem a választ tudomásul. (Zaj a baloldalon.) Elnök : Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a kereskedelemügyi minister urnak Fényes László képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen !) A ház a választ tudomásul veszi. Következik Kéler Tibor képviselő ur sürgős fii