Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-756

480 756. országos ülés 1917 no terjed ki, mert ezek nem mozoghatván, nem segíthetnek helyzetükön ; pedig bizonyos vagyok benne : azt, hogy a 2 K 60 fillért hogyan oszszák be, hogyan egyenek, hogyan ruházkodjanak és hogyan tartsanak lakást belőle, azt a minister ur sem tudná megmondani, bármennyire tele van is a bársonyszék ötletekkel. Ezek a munkások bizalmiférfiak rendszerével dolgoznak. Ezek a bizalmiférfiak ujabban mindenütt elismertetnek, sőt legutóbb a király Möllersdorfban igen szép beszédet intézett hozzáj uk és örömét fejezte ki. hogy a munkásokat ők vezetik, szóval az intézményt helyesnek találta. Ugyanezen az alapon a hadügyminister ur is elrendelte, hogy a bizalmiférfiakat egyik vállalatnál se vonultassák be. mert ezzel csak elégedetlenséget keltenének a munkások között és respektálni kell, hogy a munkások ezekbe vetik bizalmukat. Megtörtént azután mégis, hogy ezek a Máv. munkások szabályos módon memorandumot készítettek, amit elvittek még szeptember, október elején az illető osztályfőnökökhöz azzal, hogy azok adják át a Máv. igazgatóságának a megélhetési nehéz viszonyok javítása iránti kérésüket. Egyes osztályfőnökök, akik talán nem birnak olyan modern szocziális szellemmel, mint a minister ur, megharagudtak a bizalmiférfiakra és közülök harminczkettőt bevonultattak. Amikor a munkások ezt megtudták, először felzúdultak, azután vezetőik kérésére elhatározták, hogy kérvényezni fogják ezeknek a bizalmiférfiaknak a hazabocsátását. Az országos szocziáldemokrata párt vezetői közül többen jártak a minister urnái és az államtitkár urnái, ök maguk is elismerték a bevomutatás jogtalanságát és megígérték, hogy ezek azonnal vissza fognak hozatni. Elmúlt két hét, nem történt semmi. Ismét felmentek a minister úrhoz. Megint az volt a válasz, hogy már intézkedtek és valamely közeli napon visszajönnek az illetők. Ekkor már a munkásokat alig lehetett visszatartani. A gyűlésen csak azzal tudták a vezetők megnyugtatni őket, hogy a minister ígérete alapján ők garantálták, hogy a bizalmiférfiak egy hét leforgásán belül visszajönnek. Miután elmúlt egy hét, két hét és még mindig csak a biztatásnál voltak a munkások, — mintegy 40.000-en — sztrájkba állottak. Ugy tudom, öt napig tartott a sztrájk. Gr. Serényi Béla kereskedelemügyi minister: Hol? Fényes László : Az országban! Matta Árpád: Mikor? Fényes László: Hát nem tudja? Matta Árpád: Honnan tudjam? En nem

N állok összeköttetésben a sztrájkolókkal. Fényes László : Ei mindenkivel összeköttetésben állok, aki él és dolgozik. Nem lehet priváttársaságckat csinálni, képviselő ur. Ä sztrájkot végül leszerelték azzal, hogy a minister ur Írásban garantálta, hogy az illetők haza frgnak jönni. Ma délelőtt szerencsés voltam member 30-án, pénteken. a minister unal ebben a kérdésben beszélni. Az ő álláspontja az, hegy ő nem azt garantálta, hogy az illetők hazajönnek, hanem azt. hogy megteszi eziránt a lépéseket. Méltóztassanak megengedni, hogy ne tegyem fel a rnagya*- királyi minister úrról, hogy annyi hatásköre, annyi súlya sincs, hegy az általa is elismerten jogtalanul bevonultatott bizalmiférfiak hazabocsátását ne legyen képes kivinni a hadiigyniinisternél. Méltóztassanak csak elgondolni, milyen szomorú következményei lennének annak, ha a magjar minister szavának ennyi súlya sem lenne a hadügyminister előtt. De hogy azokon a tárgyalásokon csakugyan nem ígéretekről, hanem pozitív intézkedéseiről veit szó, azt bizonyítja az, hogy nincs olyan sztrájkoló munkástömeg, amely azért szerelne le, mert a minister lépéseket tesz. A minister lépéseiből semmi haszna nincs annak a czélnak, amit a munkások elérni akarnak. Csak az számukra eredmény, ha tényleg megtörténik, amit kívánnak. A megegyezés az veit, hogy ezek abbahagyják a sztrájkot, viszont a minister gondoskodik róla, hogy a bizalmiférfiak egy-két héten belül visszajönnek. Háromizben sürgetek azóta ; a minister urnak és az államtitkár urnak mindig az volt a válasza, hogy útban vannak a munkások. Most, két hónap után, még mindig nem jöttek haza. Mivel nem a frontra vitettek ki, hanem valamely osztrák vasúthoz, azt hiszem, jogosan követelhető, hogy a minister ur beváltsa tett igéretét. Meg vagyok győződve jóakaratáról és igyekezetéről, de ez nem elég, hanem kell, hogy a minister urnak legyen elég súlya Bécsben, hogy kívánságát azonnal teljesítsék is. Fájdalom, nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy nem veszik tekintetbe a magyar minister kívánságát és rendeletét sem, amint ezt legközelebb példával leszek bátor illusztrálni. Attól félek, hogy amikor azok, akikben a munkásság megbízott és akik semmiféle törvényellenes cselekedetit nem követtek el és mégis a ministeri rendelet daczára behivatak, a ministeri ígéret ellenére sem térnek haza, telek, hogy újból kitör a tviz. Nagyon kérem tehát a minister urat és kérem általában a hivatal urait, hogy gyaluforgács között a gyufával ne játszszanak. (Mozgás.) Egy hang (a baloldalon): Igen, ne tessék játszani. Fényes László : Ennek az a módja, hogy a ministeri Ígéreteket tartsák be és ha a ministernek kívánságát nem akarják teljesíteni, akkor ő kellő erővel lépjen föl. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel nem folytatom, hanem előterjesztem interpellácziómat a kereskedelemügyi minister úrhoz (olvassa ) : »Interpelláczió a m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz. 1. Való-e az, hogy a cs. és kir. hadügyminis-