Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-756

756. országos ülés 1917 m alapelvet tart a törvényjavaslat szem előtt. Először magának a bortermelésnek fentartását és az ehhez fűződő nagyfontosságú közgazdasági érdekekből lehet fokozását, másodszor a közfogyasztás ellátásával egybekötött nagyfontosságú érdekeket, végül harmadszor a kivitellel kapcsolatos és a mai helyzetben igazán óriási fontossággal biró valutáris érdekeket. Ezen szempontok figyelembevételével a törvényjavaslat hektoliterenként 14 koronában kívánja az adótételt megállapítani. Az adóköteles fél maga a termelő. Az adó fizetésének kötelezettsége a törvényjavaslat szerint belföldi termelvényeknél azoknak forgalomba hozatalával áll be és az elszállításkor esedékes, ami a törvényjavaslat indokolása szerint a termelő érdekeivel is megegyezik, mert ebben az időpontban az értékesítés ..már biztosítva van. A hozandó törvény hatálya alá nem eső helyekről behozott bor után a bortermelési adó akkor válik esedékessé, amikor azt a czimzett átveszi. A törvényjavaslat, mint már említettem, különös tekintettel kivan lenni a városok és községek szükségleteire, azok emelkedő pótadóterhére. S minthogy a bortermelési adó beszedését és kezelését a közigazgatási hatóságokra, a városokra és községekre kívánja bízni : az ekörül végzett munkának és felmerülő költségeknek ellenértékéül ezeknek a községeknek hektoliterenként a 14 koronából 2 koronát kíván juttatni és további két koronát juttat azon községek részére is, amelyek, minthogy nem bortermő vidéken feküsznek, boritaladót nem kezelnek. A tervezett 14 korona bortermelési adóból tehát 2, illetve 4 korona a két kategóriába eső városoknak és községeknek jut, az államkincstárnak pedig hektoliterenként 10 korona marad. Az adóköteles mennyiségek bejelentésének felvételét, ellenőrzését, beszedését és kezelését, mint már emiitettem, a törvényjavaslat a községekre és városokra kívánja bízni, eltérően egyéb termelési és fogyasztási adóknak az ellenőrzésétől, beszedésétől és kezelésétől, amelyeknél ez a pénzügyi közegeknek a feladata. A törvényjavaslat azért rendelkezik igy, mert a bortermelési adó értékesítésénél sem kívánja nélkülözni a boritaladó kezelése körül a közigazgatási hatóságok által szerzett tapasztalatokat, azok közegeinek és személyzetének jártasságát és az ezen adónál különösen tekintetbe jövő helyi ismereteket. A törvényjavaslat 19. §-a széleskörű felhatalmazást ad a pénzügyminis térnek a törvény hatálya alá nem eső területre kiszállított bor adójának elengedése és a tényleg már befizetett adónak esetleges visszatérítése kőiül, továbbá a termelőknek nyújtandó hitel és szabadraktáraknak a felállítása tekintetében, végül nagyobb, szélesebb kiterjedésű elemi károk esetén az adónak részben vagy egészben való elengedése körül, amely utóbbi esetben a törvényjavaslat kötelezi a pénzügyovember 30-án, pénteken, 455 ministert, hogy erről az országgyűlésnek jelentést tegyen. Végül, t. képviselőház, rá kell még mutatnom arra a pénzügyi eredményre, amelyet a kormány ezen törvényjavaslat törvényerőre emelésétől vár, amely már kifejezést nyer az előterjesztett költségvetési javaslatban, amely szerint ezen adónemből 15 millió korona bevétel van előirányozva. Ezeknek az ismertető adatoknak előrebocsátása után kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Ki a következő szónok? Almásy László jegyző: Szilassy Zoltán! Szilassy Zoltán: T. képviselőház ! El kell ismerni azt, amit az előadó ur beszéde bevezetésében mondott : az állami kiadások folytonosan emelkedő mértéke a kormánynak kötelességévé teszi, hogy gondoskodjék azoknak a kiadásoknak "fedezetéről, amelyek az általános drágulás folytán magát az adminisztrácziót is megdrágítják, de amelyek különösen az állami adósságok és a hadikölesönök kamatainak és törlesztési részleleteinek fedezésére szükségesek. A kormánynak kötelessége erről gondoskodni és mi a magmik részéről minden intézkedést, mely a kormányt ezen irányú gondoskodásában vezérli, támogatunk, megakadályozni nem akarunk, sőt a magunk részéről lehetőleg előmozdítani is kívánunk. Azoíban méltóztassanak megengedni, annak a kormányzati intézkedésnek, amely ebben az irányban az állam eszközeinek megszerzésére irányul, olyannak kell lennie, hogy az egyrészt igazságos és méltányos legyen, ne sújtson egyetlenegy termelő vagy kereseti ágat se túlságosan, másrészt pedig ennek a kereseti forrásnak, ennek az adónak olyannak kell lennie, hogy alapja állandó legyen. T. képviselőház ! Nem lehet tagadni, hogy a bor jelenlegi magas ára elbírja a most kontemplált adótételt, bár bizonyos tekintetben ehhez is szó fér. Hiszen ki garantálja azt, hogy a bor mai ára hosszabb ideig megmarad % Ki látja előre, hogy a bor ára a mai nivón, vagy csak a mait megközelítő nivón is megmarad ? Holott a törvényjavaslat, ha törvénynyé válik, érvényességében továbbra is fennáll és nagyon jól tudjuk, hogy egy adótételt leszállítani mily rendkívül nehéz. De nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, t. képviselőház, hogy bár a borárak most rendkívül magasak, ezzel szemben a termelési költségek is rendkívüliek. Hiszen a munkabér, a fuvarok, a termelési segédanyagok, rézgáliez, szénkéneg, raffia stb. mind csak igen magas áron szerezhetők be, ha egyáltalán beszerezhetők. Ezeknek a termelési költségeknek levonása után. ha számítjuk, azon magas árakból olyan jelentékeny összeg nem marad fenn, amely túlságosan meg lenne adóztatható. Nem diffikultálom azt, hogy ezen magas áru terményt a kormány az állam anyagi szükségleteinek fedezésére ki akarja