Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.
Ülésnapok - 1910-756
756. országos ülés 1917 november 30-án, pénteken. 451 hogy a dókán neki a vizsgálat június 7-én való letehetósére az engedélyt megadta. Erre nézve azt mondta Polónyi Dezső képviselő ur, »hogy valami ajánlat folytán leültek gyorsan pótvizsgát tenni*. De e tekintetben szíveskedjék felvilágosításért Földes Béla minister úrhoz fordulni, aki akkor dékán volt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én részemről mindig azon véleményen voltam, hogy itt valami elnézés történhetett az ügyek nagy sokasága folytán és ennélfogva' erre a jelen esetben különös súlyt nem helyezhetek. (Helyeslés a jobboldalon.) Odescalchi Béla herczeg a vizsgán teljesen megfelelt; az a czenzor, aki őt kérdezte, gratulált is neki, mielőtt eltávozott, de ennek ellenére a bizonyítványt részére mégsem állították ki. A másik esetben, Kiss Lajos esetében, a szabálytalanság már valamivel súlyosaid). Itt tudniillik az történt, hogy ö Budapesten leteendő vizsgálatra kapott engedélyt, (Halljuk! Halljuk!) noha ő Kolozsvárott végezte az egyetemet. Hogy minő alapon kapta ezt az engedélyt, az sem kérvényének indokolása, sem a vizsgálat alapján biztosan megállapítható nem volt, itt azonban az a körülmény hozható fel mentségül, hogy ez a szabály csak az 1911/1912. tanévben hozatott, addig pedig akármely más egyetemen is lehetett vizsgázni, mint amelyen a tanulmányok végeztettek; azonkívül ő korábban kapta meg a végbizonyítványt; sőt mi több, ő már kétizben, 1910-ben és 1911-ben sikertelenül kísérelte meg a budapesti egyetemen az államtudományi szigorlat letételét. Minthogy ez esetben fel nem tehettem azt, hogy ő rosszhiszeműen igyekezett volna ugyanazon az egyetemen vizsgálathoz jutni, amelyen már kétszer elbukott, ennek folytán ez esetben is tekintettel ezen különös körülményekre és arra, hogy már két ízben sikertelenül vizsgázott, azt tartottam, hogy el lehet tekinteni a szabályok alól. Az ügy egyetemi részére nézve igen könnyű az álláspontom, mert itt az épen nem régen megjelent nyilatkozatra utalhatok. Ugyanis a tanácstól a jog- és államtudományi karhoz került az ügy, ahol az letárgyaltatott, az egész tanév folyamán át húzódott az ügy, de tulajdonképen csak a tanév vége felé nyert teljes befejezést és erre nézve a jog- és államtudományi kar a napilapokban a következő nyilatkozatot tette közzé: — amelyre nézve súlyt helyezek arra, hogy ez itt a házban is nyilvánosságra hozassék és a ház naplójába is felvétessék (Helyeslés a jobboldalon.) és azért bátor vagyok azt teljes terjedelmében felolvasni: (Halljuk! Halljuk!, Olvassa) »Ugy herczeg Odescalchi Béla, mint Kiss Lajos annak idején a dékán részéről államtudományi vizsgára bocsáttattak. A vizsgálat velük megtartatott és mindkét jelölt a vizsgáló czenzorok által képesítettnek találtatott. Farkas Pál: Ez a lényeges! Jankovich Béla (Olvassa.) -. »Minthogy azonban csak a vizsgálat befejezése után nyert megi állapítást, hogy Odescalchi Béla herczeg az | előirt hat hét helyett négy hétre lett az államvizsgálatra bocsátva, Kiss Lajos pedig a kolozsvári egyetemen nyert végbizonyítványt és ez okból a budapesti egyetemen államvizsgálatra bocsátható nem lett volna, az államvizsgálati bizottság elnöke a vizsgálat eredményének kihirdetését és a bizonyítványok kiállítását megtagadta.« Hock János: Ez a lényeg! Jankovich Béla (olvassa): »Mind a két jelölt felebbezése folytán . . .« Farkas Pál: Ez a forma. (Zaj a jobb- én a baloldalon.) Jankovich Béla (olvassa): ». . . a jog- és államtudományi kar ugy határozott, (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.)- hogy mivel az állani vizsgálati bizottsági tagok egyhangú nyilatkozata szerint mind a két jelölt a vizsgáló biztosok részéről képesítettnek találtatott és így a vizsgálat kitűzése és megtartása körül csakis alakszerűségekben való elnézés történt, mincl a két jelölt részére az államvizsgálat letételéről a bizonyítvány kiállíttatott. A valóság tehát az, hogy ugy herczeg Odeschalchi Bélának, mint Kiss Lajosnak részükről valóban és sikerrel kiáltott államvizsgálatról lett bizonyítvány kiállítva, ezzel ellenkező minden tényállás s abból vont következtetés pedig valótlan. Kelt a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karának 1914 november 17-én megtartott harmadik rendes közgyűlésében. Szentmiklósy Márton rektor.« (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Ezen felhozott és aktákkal bebizonyított adatok alapján kétségtelenül megállapítható tehát, hogy a Polónyi Dezső képviselő ur által állított dolgok megczáfolást nyertek. Elsősorban nem áll az, hogy a minister rendeletet adott ki az egyetemnek, hogy utólag a be nem fejezett vizsgálatról állítson ki bizonyítványt. Ez nem történt. Másodszor nem áll az, hogy a vizsgálóbizottság megtagadta annak teljesítését s a minister, egy ad hoc bizottságot küldött ki, amely anélkül, hogy újra vizsgáztatott volna, a jelöltnek a bizonyítványt kiállította. Ami a harmadik állítását illeti, amelyben azt mondja, hogy az akkori államvizsgálati bizottsági elnök azon a czimen tagadta meg a bizonyítvány kiállítását, hogy amennyiben ezt megtenné, okirathamisitást követne el, ezen állításra nézve megengedem, hogy ez a nyilatkozat megtörtént; azonban, nézetem szerint ez is Polónyi Dezső képviselő ur ellen bizonyít. T. i. itt a. képviselő ur egyoldalú bemondás alapján elfogadta ezt a nézetet s fel sem tette magának azt a kérdést, vájjon elképzelhető-e az, hogy a minister, avagy pedig a jog- ós államtudományi kar egyik tagjától azt követeli, hogy törvényte57*
