Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.
Ülésnapok - 1910-755
755. országos ülés 1917 november 23-án, pénteken. 439 Most tartok tőle, hogy az elnök ur nem adná meg a módot arra, hogy ebben a kérdésben j hosszas fejtegetésekbe bocsátkozzam. De el fog j jönni az ideje, hogy rámutassunk, mennyire volt ő is. üldözésnek kitéve. T. ház! Először is konstatálni kívánom, hogy gróf Tisza István volt ministerelnök úrhoz illetéktelen helyről érkeztek adatok és panaszok. Az ottani választások ugyanis majdnem mind egyhangúlag folytak le. A t. képviselő ur panaszt emelt itt a volt helyettes árvaszéki elnök érdekében. Ez a helyettes árvaszéki elnök ur az én tudomásom szerint mindig függetlenségi párti volt és ma is az. Kozma Balázsnak hívják és amikor Kossuth Ferencz leutazott, ő üdvözölte a függetlenségi párt nevében. Ha tehát sérelemről van szó, semmi szin alatt sem lehet politikai sérelemről szó. Másodszór, aki az árvaszéki elnök székébe kerül, i Ütő Károly, nem egy olyan máról-holnapra hirtelen levizsgáztatott fiatal tisztviselő. Az én tudomásom szerint 15, de legalább tiz esztendős tisztviselője a vármegyének, régebbi tisztviselője, mint a volt helyettes elnök ur. Gróf Tisza István anélkül, hogy a vádnak alaposságát megvizsgálta volna, a főispánnak, egy köztiszteletben álló dignitáriusnak becsületét érinti és megtámadja. Azt mondja, hogy Kolozsvárott gyorsvonata sebességgel ugy, ahogy hirtelen levizsgáztatta jelöltjét. En nem tudom, hogy vájjon ez ott Kolozsvárott az egyetemen lehetséges-e vagy nem. Egy hang (jobbfelöl) : Lehetséges. (Zaj) Beck Lajos: Hogy lehet a tudományegyetem egy karát megvádolni. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! Bakonyi Samu : Ez minden határon túl megy. Polónyi Dezső: A kolozsvári egyetem karának megvédése nem az én feladatom; az illető urak majd megtalálják a módját, hogy magukat ezzel a váddal szemben tisztázzák. En csak azt tudom, hogy gróf Tisza István minduntalan hangoztatja, hogy ilyen jelenségek a munkapárti uralom alatt nem történtek. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ez is tévedés, mert sokkal súlyosabb dolgok történtek. Ha pl. vizsgázásról beszélünk, méltóztassék megengedni, hogy röviden egy esetet elmondhassak. Herczeg Odescalchi Béla, aki, ugy tudom, a gróf Tisza István képviselő úrral közeli rokonságban van és valami Kiss Lajos nevű fiatal ember, megbuktak Budapesten a vizsgán. Valami ajánlat folytán leültek gyorsan pótvizsgát tenni, a pótvizsga befejezése előtt azonban, az államvizsga vizsgáló-bizottságának elnöke hivatalból konstatálta, hogy a szabály szerint előirt határidő még nem telt. el; felfüggesztette erre a vizsgálati eljárást és az aktákat a dékánnak adta be. Mi történt? Jankovich t. volt minister ur rendeletet adott ki az egyetemnek, hogy utólag a be nem fejezett vizsgálatról állítson ki bizonyítványt. (Taps balfelöl.) A vizsgáló-bizottság négy izben tett felterjesztést a minister úrhoz és kiemelte, hogy ez merő lehetetlenség, mert ezáltal okirathamisitást követne el. Megtagadták ennek teljesítését és a minister ur egy ad hoc bizottságot jelölt ki és anélkül hogy újra vizsgázott volna a herczeg ur, a bizonyítványt kiállíttatta. (Mozgás a baloldalon és felkiáltások : Szép dolog!) Ez történt herczeg Odescalchi Béla érdekében. De a dolognak folytatása is van. Előállott később az a Kiss Lajos, aki társ volt s azt mondta: Hogy jövök ahhoz, hogy a herczeg urnak egy ajánlatra és meleg érdeklődésre utólag bizonyítványt állítanak ki, nekem jjedig nem? Tessék nekem is a bizonyítványt kiadni. Erre a dékán, mint a bizottság elnöke, újból hivatalos felterjesztést intézett a ministerhez, hogy ezt megtagadja. Az ad hoc bizottság a minister rendeletére ennek az urnak is kiállította a bizonyítványt. (Mozgás a baloldalon.) Ha valaki érdeklődik a részletek iránt,'hivatalos aktákkal szolgálhatok neki és szívesen betekintést engedek ezekbe a felterjesztésekbe is, amelyek megmondják, hogy a budapesti tudományegyetem vizsgáló-bizottságának elnökétől egyenesen okirathamisitás követeltetett. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Mozgása jobboldalon.) Sümegi Vilmos: Apponyitól próbáljanak meg ilyesmit kérni. (Zaj.) Beck Lajos: Béla Henrik int megvetőleg a kezével! Ne integessen! Maga Andrássy mögött ült. (Nagy zaj.) Béla Henrik (közbeszól;.szavai elvesznek a zajban). Elnök (csenget) : Kérem Beck Lajos képviselő urat, maradjon csendben. (Folytonos zaj.) Kérem Kovácsy Kálmán képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj.) Beck Lajos: Ha valaki politikailag ilyen erkölcstelen, az ne legyen erkölcsbiró! (Folgtonos zaj. Élénk felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre!) Béla Henrik (közbeszól; szavai elvesznek a zajban). Elnök (csenget): Kovácsy Kálmán képviselő urat ismételve kérem, szíveskedjék csendben maradni! (Folytonos közbeszólások a jobb- és a baloldalon.) Eiiner Zsigmond: A renegátok ne beszéljenek politikai erkölcsről! Beck Lajos: Itt nem ülnek renegátok! Elnök: Kérem Beck Lajos képviselő urat harmadszor, szíveskedjék csendben maradni! Beck Lajos (közbeszól). Elnök: Beck Lajos képviselő urat, aki az elnöki figyelmeztetésnek háromszor egymásután ellenszegült, rendre utasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! Polónyi Dezső: Nem kívánom ezeket a tényeket czifrázni és ezirkalmazni. Egyszerűen rámutatok arra, hogy teljesen helytelen takti-