Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-754

YSi. országos ülés 1917 november 22-én, csütörtökön. 133 rozván egyúttal azon sorrendet, mely szerint a póttagok a megürült állásokra a bizottság elnöke által meghívandók: amidőn bejelentem, hogy a póttagok közül a már felsorolt képviselő urak választattak meg, javaslom, hogy ezen képviselő uraknak a bizottságba történendő meghívása, amennyiben annak szüksége felmerülne, a nyert szavazatok arányában történjék. (Általános helyeslés.) Ha ehhez méltóztatnak hozzájárulni, akkor a határozatot ilyen értelemben mondom ki. A három egyenlő szavazatot nyert képviselő úrra nézve pedig sorshúzás utján kell eldöntenem, hogy milyen sorrendben lesznek tagjai a delegácziónak. Megejtem tehát a sorshúzást az egyenlő szavazatot kapott Antal Géza, Sipeky Sándor és Zakó Milán képviselő urak között, a hatodik, hetedik és nyolczadik pőttagsági helyre. (Megtörténik.) Zakó Milán a hatodik helyre, Sipeky Sándor a hetedik helyre és Antal Géza a nyolczadik helyre kerül ezek szerint. így az előbb nevezett képviselő urakat a közösügyek' tárgyalására kiküldött országos bizottság póttagjaiul megválasztottaknak jelentem ki. Ezen kivül a póttagságra Ráth Endre 19, Springer Ferencz 1 ós Ballá Aladár 1 szavazatot nyert. Most meg fogom tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozó javaslatomat. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, 1917. évi november 23-án délután 3 órakor tartsuk és annak napirendjére a czukoradóről szóló, ma általánosságban és részleteiben elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori olvasása tűzessék ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen, napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik báró Radvánszky Antal képviselő ur sürgős interpellácziója. B. Radvánszky Antal: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Sürgős interpellácziő előterjesztésére kértem és kaptam engedélyt a t. elnökségtől. Bár nem szívesen veszem igénybe a t. ház idejét sürgős interpellácziók megtételével, engedélyt kértem erre azon egyszerű oknál fogva, mert az esetben, ha ezt talán csak később terjeszthetném elő, a megteendő intézkedések már esetleg illuzóriusakká válhatnak. Visszatérek arra az interpelláczióra, amelyet voltam bátor a t. földmivelésügyi minister úrhoz f. é. október 26-án intézni ugyané kérdésben. Bizonyos talajmivelő gépek jjótalkatrészeinek Németországból való behozatala tárgyában intéztem 'akkor kérdést a minister úrhoz és ezzel kapcsolatban felemlítettem azt a körülményt, hogy milyen súlyosan érinti különösen a mezőgazdasággal foglalkozókat a hadvezetőség azon intézkedése, hogy a hadifoglyok nagy részét máris bevonni szándékozik. A t. minister ur akkor arra az álláspontra helyezkedett és azt helyezte kilátásba, hogy ezen KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVU. KÖTET. foglyok bevonása- csakis a létszám egyharmadának erejéig fog megtörténni. A t. minister urnak ezt a válaszát örömmel vettem tudomásul, mert ha ezáltal nem is láttuk egészen ós minden téren biztosítva érdekeinket, de mindenesetre átmeneti állapotnak megfelelő volt az a megoldás, hogy a meglevő hadifoglyoknak kétharmad része rendelkezésére fog állni a munkaadóknak és csak egyharmad rész kicseréléséről, teljes ellátásáról, felruházásáról és a munkába való begyakorlásáról kell gondoskodniok. Ettől eltérően azonban olyan intézkedések történtok a katonai parancsnokságok részéről, hogy az egyes vármegyékben levő foglyok létszámának egyharmadát messze túlhaladó mértékben, tömegesen vonják be a hadifoglyokat. Épen a múlt napokban történt, hogy Zólyom vármegyében a pozsonyi katonai parancsnokság 900.700. szám alatt, hivatkozva a földmivelésügyi minister ur rendeletére, a megyében levő 520 hadifogoly közül 420-at másfelé irányított. Meg kívánom még jegyezni, hogy a múlt hónapokban már 200 foglyot elszállítottak. Gondolom, bár biztosan nem tudom, hogy ez a 200 olyan fogoly volt; aki csak nyári munkára adatott és ez esetben ezeknek bevonására feltétlen joga volt a hadvezetőségnek, azonban valóságos képtelenség elrendelni azt, hogy olyan vármegyének kontingenséből, ahonnan 20.000 ember vonult eddigelé fegyveres hadiszolgálatra s ahol ezen munkaerőnek pótlására csak 520 hadifogoly áll rendelkezésre, 420 hadifogoly bevonassák más szolgálatra. E tekintetben a vármegye sürgős felterjesztéssel fordult a t. földmivelésügyi minister úrhoz és reméljük, hogy az orvoslás előbb fog megtörténni, mielőtt ezen hadifoglyok tényleges elszállítása végrehajtatik. Ugy hiszem, hogy ilyen kérdésekben, bármilyen kényes természetűek legyenek is, a teljes őszinteség irányelvétől nem térhetünk el. Legyen szabad itt hivatkoznom az ántánt-nak egyik vezető államférfi ára, Lloyd Georgera, aki múltkor tartott beszédében azt mondotta, hogy szemébe kell nézni a valóságoknak s ha azok kellemetlenek is, meg kell azt mondani, mert csakis igy lehet reményünk arra, hogy a helyes útra térjünk. A háború negyedik esztendejében elsőrendű fontossággal bír a termelés és fogyasztás szabályozásának kérdése. Es bár nem hiszem, hogy akármeddig is tartson a háború, a középponti hatalmak olyan szomorú helyzetbe jutnának, hogy az ántánt kiéheztesse őket és olyan viszonyok között, amelyek mellett négy évig kibírtuk ezt a küzdelmet, kilátásunk lehet arra, hogy a jövőben is bármily nehéz viszonyok között ki fogjuk tudni birni: mégis strucczpolitikát nem folytathatunk, bevallhatjuk őszintén, hogy nehézségek vannak. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdésére alakították a különféle központokat, ezek leküzdésére tárgyalunk szövetségeseinkkel, hogy a fogyasztás és termelés lehetőleg a had55