Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-750

750. országos ülés 1917 Fényes László: T. ház ! Bátoi vagyok a törvényjavaslat 4. §-ához egy indítványt benyújtani, amely azt czélozza, hogy a XI. fizetési osztály mindhárom fokozatában a 100%-os háborús segély adassék meg. Ezt az inditványt Írásban is vagyok bátor beadni. Azt hiszem, hogy indítványom bővebb indokolásra nem szorul. Az ezen kategóriába tartozó alkalmazottak az államnak valóságos páriái ; nem küzdenek azok a megélhetési viszonyokkal, hanem már-már elmerültek. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy ha valamely osztály rászorult arra, hogy nagyobb mérvben segítsék, akkor ezek az alkalmazottak azok. Elnök 1 Kivan még valaki a szakaszhoz szólni ? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 4. §-hoz Fényes László képviselő ur egy inditványt adott be, amely a következőkép hangzik (olvassa) : »Inditványozom, hogy a törvényjavaslat 4. §-ának b. pontjában javasolt segély a férfi- és nőtisztviselők s női alkalmazottak egyenlő jogának fentartásával a XI. fizetési fokozatban 100%-os háborús segély adassék ki mind a három f okozatban.« A kérdést akként fogom feltenni, hogy elfogadja-e a ház a'tárgyalás alatt lévő szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezése szerint szemben Fényes László képviselő ur indítványával. Amenynyiben a ház elfogadja az eredeti javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, elesik Fényes László képviselő ur indítványa. (Helyeslés.) Ehhez képest kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 4. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Fényes László képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadja el és így mellőzi Fényes László képviselő ur indítványát. Következik az 5. §. Huszár Károly (sárvári) jegyző (Olvassa a törvényjavaslat 5—17. %-ait, amelyek észrevétel nélkül, változatlanul elfogadtatnak.) Elnök : T. ház ! Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és,részleteiben is letárgyaltatott és ezzel elintézettnek jelentem ki a törvényjavaslattal kapcsolatban a ház asztalára letett kérvényeket. A törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt legközelebbi napirendi javaslatom során leszek bátor javaslatot tenni. Miután a napirendet letárgyaltuk, és 7 órakor az összeférhetlenségi itélő-bizottság kisorsolására kell áttérnünk, leszek bátor javaslatomat megtenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnapután, hétfőn, október hó 29-én délután 3 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a közszolgálati alkalmazottak ujabb háborús segélyéről szóló, ma általánosságban és részleteiben letárgyalt és elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori olvasását. ktőber 27-én, szombaton. 341 Napirendi javaslatomhoz néhány szónok ur van feliratkozva. Az első ? Huszár Károly (sárvári) jegyző: Polónyi Géza ! Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk! Halljuk! halfelől.) A kormányt támogató pártok megtisztelő megbízásából szólalok fel és egyúttal jelzem, hogy az a kérelem és indítvány, amelyet előterjesztek, tudomásom szerint a mélyen tisztelt kormány részéről is támogatásban részesül. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelől.) Kötelességem megjegyezni, — mert ennek a dolognak anteeedenoiáihoz tartozik — hogy eddig ebben a parlamentben szabály volt, hogy a képviselőház tárgyalásainak ekonómiáját a kormány mindenesetre jogosítva van irányítani. Azt hiszem, hogy a mostani kormánynyal szemben nem fogunk kivételt cselekedni, ha az ő részéről ez a kérelem előadatik. Engem meglepett, t. ház, hogy az elnök ur ily sovány napirendet terjesztett elő ; meglepett azért, mert az a kérelem, amelyet én a t. házhoz intézek, meggyőződésem szerint a házszabályokkal már el van intézve. Miiről van szó? Azt akarom indítványozni és azt kérem, hogy a tegnapi napon történt szavazás eredménye és folyományaként a házszabályok értelmében Ugron Gábor t. belügyminister ur által adott válasz a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Eltekintve egyelőre minden politikai vonatkozásától a kérdésnek, a dolog tiszta és világos. A t. képviselő ur, gróf Tisza István, a képviselőház elnöke által sürgős iaterpelláczióra kapott engedélyt, és azt mint sürgős interpellácziót az interpellácziókra szánt időn kivül terjesztette a ház elé. Már most mit mond a házszabály? Azt mondja a 198. § — szószerint idézem, hogy ne lehessen köztünk vita a szavak lényegére nézve —: Ha azonban valaki ettől eltérőleg rendkívül sürgős esetekben kíván interpellácziót előterjeszteni stb., azt a ház elnökétől kéri, s az elnök vagy megadja, vagy pedig a házhoz folyamodik. Tehát ilyen az előre meghatározott interpellácziós időtől eltérő interpellácziónak csak akkor van helye, ha rendkívül sürgős esetről van szó. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Juhász-Nagy Sándor: A világháború közepén ez volt a legsürgősebb ! Polónyi Géza: Az elnök ur e kérdést már elintézte akkor, amikor az engedélyt megadta. Ezzel a szankcziót megadta arra, hogy rendkívül sürgős esetről van szó. Mi annak, hogy az interpelláczióra adott válasz tudomásul nem vétetett, a konzekvencziája? Az, hogy a 199. §. értelmében ezt a választ napirendre kell tűzni. Mert hiszen az inerpellácziónak magának az előterjesztése, amint méltóztatnak tudni, oly házszabályszerü korlátozások alá esik, amelyek kizárják azt, hogy érdemleges határozat keletkezhessek egy interpelláczióval kapcsolatban. Ennek folytán a házszabály gondoskodott arról, hogy amennyiben ily válasz tudomásul nem vétetik, annak érdemleges' tárgyalása napirendre tűzessék. Ez tehát a ház-