Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-750

750. országos ülés 1917 ol nekünk tesz? (Igaz! Ugy van! balfélél.) Győzzük meg őt arról, hogy rendkívül nagy lovagiasságot és önmegtartóztatást gyakorolunk, ha ilyen vi­szonyok közt Ausztriának bármit is átengedünk. (Általános helyeslés.) Nézetem szerint nincs fon­tosabb kötelességünk, mint hogy addig, amig az a szegény munkásnép ilyen kenyérre van utalva, addig egy szakajtó lisztet se adjunk át más kül­földnek, legyen az akár Ausztria, akár Német­ország. (Helyeslés jobbfelől.) Hanem, ha már beszéltem erről a dologról, tiszteletteljesen meg akarom mondani ennek az állapotnak okát. (Halljuk! Halljuk!) Azon a vidéken — nagy szárazság lévén — a vízimalmok nem tudtak dolgozni. Motorikus erőre kellett berendezni a malmokat, de nem voltunk képesek a szükséges olajat megkapni, ugy hogy csak kézi gépeken tudtak őrölni. Azt hiszem, t. uraim, szabad nekem ezt a kérdést is lezárnom azzal a kéréssel, hogy a t. kormány legyen olyan szives ügyet vetni arra, hogy ezeken a vidékeken, amelyeken ilyen kivé­teles természeti okok következtében ilyen nagy bajok vannak, tegyék lehetővé annak a szegény népnek, hogy kapjon olajat, hogy igy megőröltet­hesse magának a télire való kis gabonáját. (He­lyeslés.) Felszólalásomban ezeknek elmondását tűz­tem ki magam elé czélul, egyébként a javaslatot magam részéről elfogadom. Elnök: Ki a következő szónok? Pál Alfréd jegyző: Fényes László! (Zaj és mozgás jobbfelől.) Fényes László : T. ház ! Néhány szóval egy indítványt vagyok bátor tenni. Elég érv hangzott már el arra vonatkozólag, hogy a tisztviselők minő nyomorúságban vannak, s azt hiszem, erről Magyarországon valóban senkit sem kell meggyőzni. A baj legfőként az, hogy a törvényjavaslat szerint a XI. fizetési osztályba sorozott tisztviselők csak e fizetés osztály har­madik fokozatában kapják meg a 100%-os hábo­rús segélyt, mig a második és az első fokozatban nem. Az én tiszteletteljes indítványom az — és ezt leszek bátor mindjárt írásban is beadni—, hogy legalább a XI. fizetési osztályba sorozott tiszt­viselők mindhárom fokozatban 100%-os segélyben részesüljenek. Rendesen olyanok vannak az első és második fokozatban, akiknek nagy a családjuk, sok gyer­mekük van, s akiket azért léptettek elő, mert kü­lönben lehetetlenség lett volna megélniük. Ne zár­juk el ezeket a segítségtől. Különben is méltányos, hogy mivel az egyes fizetési fokozatok igen kevés­sel térnek el egymástól, ugyanabban a fizetési osz­tályban mind a három fok 100%-os segítséget kapjon. Ezt vagyok bátor indítványozni. (He­lyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni többé senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. A ministerelnök ur kíván nyilatkozni. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxxyii. KÖTET. 'dóber 27-én, szombaton. 337 Wekerle Sándor ministerelnök: Először is Polónyi képviselő urnak azon javaslatára vonat­kozólag, hogy a katonai altisztek illetményei fel­emeltessenek, azt vagyok bátor megjegyezni, hogy tudtommal a tiszti készültségi illetmények emelé­sével együttesen a hadügyministerium részéről előmunkálatok folynak atekintetben, hogy az al­tiszteknek ez a készültségi illetéke is emeltessék. (Helyeslés.) Bocsánatot kérek, de a kérdésről részletesen nem vagyok tájékozva, annyit azonban mondha­tok a t. képviselő urnak, hogy mivel magam is arról vagyok meggyőződve, hogy a legnehezebb feladat e véres háborúban az altisztekre esett, mert ott találjuk igazán a névtelen hősöket ezen altisztek között és mivel ezek igen nehéz életviszo­nyok között élnek, különösen a családosok, legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy a magyar kormány a legnagyobb jóindulattal járul hozzá illetményeik megjavításához. (Elénk helyeslés.) Ami a szivarka-kérdést illeti, igen szép, hogy t. képviselőtársam ilyen lelkes felhívást intéz a magyar nőkhöz, de azt hiszem, hogy ennek nagyon kevés eredménye lesz arra nézve, hogy a fronton levők szivarkával el legyenek látva. Pedig ez nem lukszusczikk. Akik gyakorlatilag vettek ott részt, akik közelről látták a viszonyokat, azok arról győződ­tek meg, hogy az, aki a lövészárokban tölt napo­kat és lesi a folytonos veszélyt, az olyan izga­tottságon megy keresztül, hogy valóban izgató szerre van szüksége. Ez indította felséges urunkat arra, hogy elrendelte, hogy ezer millió szivarka készíttessék a fronton levő és az árokban küzdő katonaság részére. Ez a munka folyamatban van (Élénk helyeslés.) és igy, azt hiszem, hogy azok, akik az árokban küzdenek, a fronton vannak, megfelelő dohánykészlettel el fognak láttatni, (Elénk helyeslés.) Ami az itt szóban levő háborús segélyekre nézve a végrehajtások korlátozását illeti, ki van mondva, hogy azok végrehajtás alá nem vonhatók. A másik, ami felhozatott, szorosan összefügg a tisztviselők hitelkérdésével és épen most van tanulmányozás alatt, ugy tudom, az igazságügy­ministeriumban, ahol szó van arról, hogy •— a szerzett jogoknak természetesen tiszteletben tar­tása mellett — a végrehajtás alá nem vonható fizetési összeg felemeltessék. Ami a malmokat illeti, bizony nagy küzdelem folyt most a szén és nyersolaj hiányában, de azt hiszem, hogy ezen segítve lesz, mert 25-étől kezdve nagyobb szénszállítmányok vannak biztosítva Ausztriából. Fájdalom, még mindig nem indulha­tott meg a szénszállítmány Németországból, de annyit mindenesetre kapunk, hogy az élelmezési minister ur kívánságához képest elsősorban a malmok láttassanak el a szükséges szénnel és amennyire csak lehet, nyersolajjal is. (Helyeslés.) Fényes képviselő ur indítványt adott be, mely­ben azt javasolja, hogy a XI. fizetési osztályba tartozó összes állami tisztviselők a 100%-os segély­43

Next

/
Thumbnails
Contents