Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.
Ülésnapok - 1910-741
7él. országos ülés 1917 szeptember 12-én, szerdán. I! most folyamatban lévő tevékenységünkről s egyes oly javaslatokról, melyeket közelebb leszünk bátrak a t. ház elé terjeszteni. A tárczanélküli ministerekre vonatkozó törvényben nyert felhatalmazás alapján egyik minister hatáskörébe utaltuk a választójogi reform előkészítését. Egy más minister hatáskörébe a háborús állapotból a békére való átmeneteire vonatkozó intézkedéseket, jelesül a •nyersanyagkészletek és a szükséglet megállapítására, beszerzésére és szétosztására, a demobilizáczió folytán szabaddá váló munkaerő igénybevételének helyes megállapítására vonatkozó intézkedéseket, különös tekintettel az igénybevétel sürgősségének egymásutánjára s másfelől a munkanélküliek foglalkoztatására. (Helyeslés a baloldalon.) Feladata leend az ipari tevékenység folytonosságának biztosítása, a szünetelő iparok működésének felvétele, a hadiiparral foglalkozók rendes tevékenységére való áttérés elősegítése, a közlekedési s különösen a hajójárati és hajóürbiztositási és megosztási kérdések irányítása, főleg pedig annak lehető biztosítása, hogy a nagy háborús ipari nyereségek az ipari fejlesztés czéljaira használtassanak fel. (Élénk helyeslés a bál- és a szélsöbaloldálon.) A harmadik tárczanélküli minister tevékenysége a népjóléti intézkedések körére terjed ki. (Halljuk! Halljuk!) Sikeres működésének előfeltételét a törvény oly kiegészítése képezi, hogy egyes a rendes igazgatás körébe tartozó intézkedések is hatáskörébe legyenek utalhatók. (Élénk helyeslés a bál- és a szélsöbaloldálon.) Végül a negyedik tárczanélküli minister az élelmezési ügyek gondozását vette át. (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Mit nevetnek!) Egy hang (jobbfelöl): Erre is engedelmet kérjünk ? Elnök: Csendet kérek képviselő urak a ház mindkét oldalán. Wekerle Sándor ministerelnök: Remélem, hogy hatáskörének megállapítása mellőzhetővé teendi azt a sok iratváltást és kölcsönös tárgyalást, mely eddig a különböző ministerek közt mellőzhetetlen volt, (Helyeslés.) s ezáltal lehetővé teendi az e téren különösen kívánatos .gyors és kellő időben való eljárást. Súlyos megpróbáltatásoknak lesz kitéve lakosságunk az élelmezés tekintetében ebben az évben is, mert a kenyérterményeknek kell pótolniuk azt a hiányt is, melyet egyéb növényi terményekben a mostoha időjárás idézett elő s mely másfelől azáltal áll elő, hogy ez a mostoha időjárás a hus-, zsir- és tejtermékekre is visszahat. Mindazonáltal reméljük, hogy a rendszeres és a visszaéléseket erélyesen korlátozó intézkedések az egyforma elbánás és az idejében való előrelátó intézkedések nemcsak hadseregünk és lakosságunk biztos ellátását teszi lehetővé, hanem abba a helyzetbe juttatnak, hogy Ausztria ellátásához is megfelelő mennyiséggel hozzájáru hatunk. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldálon.) E czélra előre meghatározott mennyiségek biztosítására nem kötelezhetjük ugyan magunkat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) de mindent elkövetünk, hogy intézkedéseink szigorú betartása mellett ^bajtársi kötelezettségünknek megfeleljünk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az élelmezés és ellátás kérdésével, de az egész ipari és gazdasági termeléssel összefügg a szénellátás kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Nekem erős a meggyőződésem, hogy Magyarország széntermelése annyira fokozható, hogy talán egyes magas kaloriáju és még inkább a gázfejlesztésre alkalmas magasabb bitumentartalmu szenek kivételével összes szénszükségletünk a belföldön előállítható, a behozatal a mainak egytizedére apasztható, s hogy szenünk feldolgozása számos más iparág fejlesztésére is fog vezetni. Ma azonban számolnunk kell a tényleges viszonyokkal, számolnunk azzal, hogy saját széntermelésünk ez idő szerint jelentékenyen nem fokozható, hogy a szénhiány általános európai kérdéssé lett s ily körülmények között annak Ausztriából vagy a külföldről való beszerzése is majdnem leküzdhetetlen akadályokkal jár, ugy, hogy ha sikerül is a mellőzhetetlen szükségletnek beszerzése, kénytelenek leszünk a felhasználást korlátozó igen kellemetlen intézkedéseket tenni, hogy a személyes igények rovására legalább a gazdasági igényeket legyünk képesek megóvni. Mert a gazdasági tevékenység biztositása és fejlesztése kell hogy legyen elsőrendű feladatunk. Á gazdasági fejlődés és erő jegyében vonul fel ma az egész világpolitika; ez képezi még a védelemnek, a hadviselésnek is egyik döntő tényezőjét. Minden politikai biztosítottság mellett attól függ a mi jövőnk is, hogy képesek leszünk e nagyszabású gazdasági fejlődésünket s ebben rejlő erőnket kifejteni, fokozott munkaerőnket ez erőkifejtésnél latbavetni s oly korlátok közt tartani, hogy a minden gazdasági tevékenység döntő tényezőjét a jövedelmezőséget meg ne hiúsítsa. Azokat a nagy kereteket, melyeket a népek versenye szab elénk, csak nagyarányú gazdasági tevékenységgel s ennek legkiadóbb tényezőjével, a munkával lehet kitölteni. A mai viszonyok sokban határt szabnak törekvéseinknek, de azért azonnal munkához kell fognunk. Gazdasági fejlődésünk egyik biztositékát azok a szerződések fogják képezni, melyeket más államokkal kötünk. (Halljuk! balfelöl.) Ezért az Ausztriával kötendő s majdnem teljesen előkészített megegyezésen kivül tárgyalásokat folytatunk a német birodalommal, mint amelyre gazdasági és pénzügyi vonatkozásainknak oroszlánrésze esik. Azt az álláspontot foglaljuk el e tekintetben, melyet hivatali elődeink is elfoglaltak, hogy, hacsak rendkívüli indokok nem követelik, a st a jövő orssággyülésnek kívánjuk fen2*
