Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-741

7él. országos ülés 1917 szeptember 12-én, szerdán. I! most folyamatban lévő tevékenységünkről s egyes oly javaslatokról, melyeket közelebb le­szünk bátrak a t. ház elé terjeszteni. A tárczanélküli ministerekre vonatkozó törvényben nyert felhatalmazás alapján egyik minister hatáskörébe utaltuk a választójogi reform előkészítését. Egy más minister hatás­körébe a háborús állapotból a békére való át­meneteire vonatkozó intézkedéseket, jelesül a •nyersanyagkészletek és a szükséglet megállapí­tására, beszerzésére és szétosztására, a demobi­lizáczió folytán szabaddá váló munkaerő igénybe­vételének helyes megállapítására vonatkozó intéz­kedéseket, különös tekintettel az igénybevétel sürgősségének egymásutánjára s másfelől a munkanélküliek foglalkoztatására. (Helyeslés a baloldalon.) Feladata leend az ipari tevékenység folytonosságának biztosítása, a szünetelő iparok működésének felvétele, a hadiiparral foglalkozók rendes tevékenységére való áttérés elősegítése, a közlekedési s különösen a hajójárati és hajó­ürbiztositási és megosztási kérdések irányítása, főleg pedig annak lehető biztosítása, hogy a nagy háborús ipari nyereségek az ipari fejlesz­tés czéljaira használtassanak fel. (Élénk helyes­lés a bál- és a szélsöbaloldálon.) A harmadik tárczanélküli minister tevé­kenysége a népjóléti intézkedések körére terjed ki. (Halljuk! Halljuk!) Sikeres működésének előfeltételét a törvény oly kiegészítése képezi, hogy egyes a rendes igazgatás körébe tartozó intézkedések is hatáskörébe legyenek utalhatók. (Élénk helyeslés a bál- és a szélsöbaloldálon.) Végül a negyedik tárczanélküli minister az élelmezési ügyek gondozását vette át. (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások a bal- és a szélsőbal­oldalon : Mit nevetnek!) Egy hang (jobbfelöl): Erre is engedelmet kérjünk ? Elnök: Csendet kérek képviselő urak a ház mindkét oldalán. Wekerle Sándor ministerelnök: Remélem, hogy hatáskörének megállapítása mellőzhetővé teendi azt a sok iratváltást és kölcsönös tár­gyalást, mely eddig a különböző ministerek közt mellőzhetetlen volt, (Helyeslés.) s ezáltal lehe­tővé teendi az e téren különösen kívánatos .gyors és kellő időben való eljárást. Súlyos megpróbáltatásoknak lesz kitéve la­kosságunk az élelmezés tekintetében ebben az évben is, mert a kenyérterményeknek kell pó­tolniuk azt a hiányt is, melyet egyéb növényi terményekben a mostoha időjárás idézett elő s mely másfelől azáltal áll elő, hogy ez a mostoha időjárás a hus-, zsir- és tejtermékekre is vissza­hat. Mindazonáltal reméljük, hogy a rendszeres és a visszaéléseket erélyesen korlátozó intézke­dések az egyforma elbánás és az idejében való előrelátó intézkedések nemcsak hadseregünk és lakosságunk biztos ellátását teszi lehetővé, hanem abba a helyzetbe juttatnak, hogy Ausztria ellá­tásához is megfelelő mennyiséggel hozzájáru hatunk. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldálon.) E czélra előre meghatározott mennyiségek biz­tosítására nem kötelezhetjük ugyan magunkat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) de mindent el­követünk, hogy intézkedéseink szigorú betartása mellett ^bajtársi kötelezettségünknek megfelel­jünk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az élelmezés és ellátás kérdésével, de az egész ipari és gazdasági termeléssel összefügg a szénellátás kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Nekem erős a meggyőződésem, hogy Magyarország szén­termelése annyira fokozható, hogy talán egyes magas kaloriáju és még inkább a gázfejlesztésre alkalmas magasabb bitumentartalmu szenek kivé­telével összes szénszükségletünk a belföldön elő­állítható, a behozatal a mainak egytizedére apasztható, s hogy szenünk feldolgozása számos más iparág fejlesztésére is fog vezetni. Ma azon­ban számolnunk kell a tényleges viszonyokkal, számolnunk azzal, hogy saját széntermelésünk ez idő szerint jelentékenyen nem fokozható, hogy a szénhiány általános európai kérdéssé lett s ily körülmények között annak Ausztriából vagy a külföldről való beszerzése is majdnem leküzd­hetetlen akadályokkal jár, ugy, hogy ha sikerül is a mellőzhetetlen szükségletnek beszerzése, kénytelenek leszünk a felhasználást korlátozó igen kellemetlen intézkedéseket tenni, hogy a személyes igények rovására legalább a gazdasági igényeket legyünk képesek megóvni. Mert a gaz­dasági tevékenység biztositása és fejlesztése kell hogy legyen elsőrendű feladatunk. Á gazdasági fejlődés és erő jegyében vonul fel ma az egész világpolitika; ez képezi még a védelemnek, a hadviselésnek is egyik döntő tényezőjét. Minden politikai biztosítottság mel­lett attól függ a mi jövőnk is, hogy képesek leszünk e nagyszabású gazdasági fejlődésünket s ebben rejlő erőnket kifejteni, fokozott munka­erőnket ez erőkifejtésnél latbavetni s oly kor­látok közt tartani, hogy a minden gazdasági tevékenység döntő tényezőjét a jövedelmezősé­get meg ne hiúsítsa. Azokat a nagy kereteket, melyeket a népek versenye szab elénk, csak nagyarányú gazda­sági tevékenységgel s ennek legkiadóbb ténye­zőjével, a munkával lehet kitölteni. A mai viszonyok sokban határt szabnak törekvéseinknek, de azért azonnal munkához kell fognunk. Gazdasági fejlődésünk egyik biztositékát azok a szerződések fogják képezni, melyeket más államokkal kötünk. (Halljuk! balfelöl.) Ezért az Ausztriával kötendő s majdnem teljesen elő­készített megegyezésen kivül tárgyalásokat foly­tatunk a német birodalommal, mint amelyre gazdasági és pénzügyi vonatkozásainknak oroszlán­része esik. Azt az álláspontot foglaljuk el e tekintet­ben, melyet hivatali elődeink is elfoglaltak, hogy, hacsak rendkívüli indokok nem követelik, a st a jövő orssággyülésnek kívánjuk fen­2*

Next

/
Thumbnails
Contents