Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.
Ülésnapok - 1910-741
10 7il. országos ülés 1917 < ott az ellenakczió kötelessége áll előttünk, mégis készséggel és hálával ismerjük el, hogy a most folyó küzdelemben minden más anyanyelvű nemzetiségünk közösen viselte szenvedéseinket, önfeláldozó odaadással osztozott e haza védelmében, hőseivel vett részt nemzeti dicsőségünk megalapozásában. De épen ennek a közösen megvédett hazának érdeke teszi szükségessé, hogy az annak biztositására teendő további intézkedéseket ne fogadjuk idegenkedéssel, ne kifogásoljuk, hanem megnyugvással kövessük. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbáloldalon.) Nagy elveket és igazságokat nem elég hangoztatni, a gyakorlati élet terén valóra is kell azokat váltani. A legszebben hangzó elvek és igazságok is politikailag csak annyit érnek, amennyit belőle megvalósítunk. A birtokpolitikát felemlítem külön azért, mert sokan egyedüli panaczeáját látják abban gazdasági fejlődésünknek a helyes szocziális tagoltságnak, népességünk szaporodásának s nemzeti erőnk biztos fokozásának. Mi is azon a nézeten vagyunk, hogy ez egyik leghatékonyabb eszköze a gazdasági és szocziális haladásnak s azért mindent elkövetünk, hogy a birtokpolitikának rég vajúdó kérdését megoldásra juttassuk. Kiindulási pontunk az, hogy építsünk és ne romboljunk. Három eszmét kívánunk megvalósítani. Először, hogy a föld saját kezünkön maradjon, mert akié a föld, azé az ország. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) Kovácsi Kálmán : Ne pedig a bankárokén! Wekerle Sándor ministerelnök: Másodszor, hogy megfelelő színvonalra emeljük, kiadóbbá tegyük annak hozadékát, mert akkor, midőn a mélyében rejlő kincseket is felszínre kell hoznunk, nem hagyhatjuk a föld színén heverőket, meddőén elkallódni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) E szemjjontok biztosítása mellett kellend a harmadik czélt, a széttagoltabb birtokmegoszlást megvalósítani. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Nemcsak egyes városok és községek kezén lévő nagyobb birtokokat, hanem a hűtlenség czimén állami kézre kerülő birtokokat, valamint ahol valóban szükséges, teljes kártérítés mellett egyéb birtokok egy részét is, igénybe kellend e czélra vennünk. (Helyeslés a baloldalon.) Bizonyos kényszerítő intézkedések nélkül, sem az intenzivebb gazdálkodás, sem a birtokmegoszlás el nem érhetők és azért erre vonatkozó javaslatainkat közelebb már a szakkörök elbírálása alá bocsátjuk, hogy azokat megfelelőleg előkészítve a törvényhozás elé terjeszthessük. Hivatali elődöm a kormány programmjában a kattiolikus autonómia megvalósításáról s az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtásáról, valamint a belügyi és igazságügyi igazgatás körébe vágó teendőkről emlékezett meg. (Halljuk! Halljuk!) Az általa előadottakhoz hozzájárulva kijelentzeptember 12-én, szerdán. hetem, hogy a katholikus autonómiára s az 1848. évii XX. t.-cz. végrehajtására vonatkozó javaslatainkat még az őszszel szándékunk előterjeszteni, (Élénk helyeslés a balközépen.) mig a belügyi és az igazságügyi reformokra nézve ma is az a nézetünk, hogy ezek terén a háború tartama alatt alig lehetne átfogóbb reformot megvalósítani. Csak az előkészítő munkálatokra szorítkozhatunk, hogy azután azokat az időközben szükséges változtatásokkal terjeszthessük annak idején elő. Egy vezérszempontot azonban már most kiemelendőnek tartok s ez a lehető egyszerűsítés. (Helyeslés a baloldalon. Halljuk! Halljuk !) Erre utal bennünket először a financziális kényszerűség, mert a nagy feladatainkhoz szükséges anyagi eszközöket előteremteni csak ugy leszünk képesek, ha a fölösleges kiadásokat minden téren mellőzve, az okszerű takarékosságot egész következetesen keresztülviszszük. De a pénzügyi szemponton kivül a dolog lényegét illető érvek is a lehető egyszerűsítés mellett szólnak. Maga a kor uralkodó eszméje, a demokratizálás, szól emellett. Ez követeli, hogy közintézményeink ne szövevényesek, lassú járatuak, alig megismerhetőek, hanem egyszerűeklegyének, a köztudatba átmenjenek. A demokratizálás korántsem abból áll, hogy; a választójogot terjeszszük ki széles alapon. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és félkiáltások a baloldalon: Nemcsak abból áll! Zaj. Elnök csenget.) hanem lényege abban áll, hogy közintézményeinket az egész vonalon közelebb hozzuk a nép lelkületéhez, annak megérthetővé és hozzáférhetővé teszszük. (Helyeslés a baloldalon.) Az általam eddig előadottakban, a közfelfogásban annyira megérlelődött s részben megtisztult elvekről s feladatokról van szó, hogy nagy általánosságban odaállítva alig merülnek fel ellentétek azok tekintetében. Az eltérő felfogások tere tulajdonkép csak akkor fog megnyílni, ha a kiviteli módozatok tüzetesebb megjelölésére kerül a sor. S e tekintetben már most jelezni kívánom, hogy a választójogra s a kerületek beosztására vonatkozó törvényjavaslatok elintézésével feladatunkat még nem tekintjük kimeritettnek, hanem nemcsak az elveket általánosságban magában foglaló, hanem az irányt, az egymásután s a kivitel módozatait is megjelölő oly programmot terjesztünk elő, mely alapját kéjjezendi további működésünknek s azt a biztosítékot rejti magában, hogy a választási törvény valódi szellemének megfelelően fog keresztülvitetni s ez a szellem fog az igazgatás minden ágában érvényesülni, habár addig s a választójogi reformra vonatkozó törvények keresztülviteléig főleg csakis ezek előkészítésére szorítkozik tevékenységünk s főleg csakis a mellőzhetetlen védelmi s egyéb állami szükségletekre s ezekkel összefüggő intézkedésekre nézve kívánjuk kikérni a t. ház hozzájárulását, mégis tájékoztatni kívánom a t. házat eddigi vagyis
