Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-728

728. országos ülés 1917 június 23-án, szombaton, 75 Ferencz Ferdinánd házassága alkalmával az akkori kormány által előterjesztett törvényja­vaslatot elfogadták; ellenben ugyanő azon gróf Esterházy Móricz kabinetjében ül, aki az u. n. Reichsunmittelbar családok közé tartozik. Gr. Esterházy Móricz ministerelnök: Hagy­janak békét a jövendőbelinek! B. Radvánszky Antal: Ezt azért hozom fel, hogy ne legyen félreértés a tekintetben, mintha ez támadás akart volna lenni a t. ministerelnök ur személye ellen. T. barátom ugyan nem szo­rul rá, hogy szavait én magyarázzam, de mivel ezen kérdésnél immorálok, legyen szabad kije­lentenem, hogy e tekintetben semmiféle támadás az igen t. ministerelnök ur személye ellen nem volt és el sem képzelhető; ez igenis egy lánczo­lata volt annak a gondolatmenetnek, amely Vázsonyi Vilmos t. igazságügyminister ur fel­fogását a ministerelnök ur állapotával szembe­helyezte. Ismerjük jól a radikális sajtó kiroha­násait, hogy majdnem születésénél fogva tehet­ségtelennek, u. n. öröklött állapotban lévőnek tekinti azt, aki az u. n. történeti osztályokhoz tartozik. Épen ellenkezője ennek pl. a t. minis­terelnök ur, akinek arravalóságáról, tehetségéről, azt hiszem, pártkülönbség nélkül csak a tiszte­let hangján emlékezhetünk meg. (Általános he­lyeslés.) Ha azonban már most a t. igazságügy­minister urnak eddigi tapasztalt viselkedésével és politikájával foglalkozom, legyen szabad öröm­mel konstatálnom azt, hogy akkor, amikor a kabinetbe belépett, a tőle nem várt demokra­cziát és liberalizmust vitte bele. Jakabffy Elemér t. barátom kifogásolja a kormány összetételét s attól tart, hogyha Vá­zsonyi igazságügyminister ur ezen kabinetben befolyását hosszú ideig fogja érvényesíteni, ez vagy diktatúrához fog részéről vezetni vagy egy pártbomláshoz, vagy perverz szoczializmushoz. Ezzel szemben legyen szabad utalnom azon szavakra, amelyeket a t. igazságügyminister ur az ügyvédi kamarában mondott. Ugyanis a t. igazságügyminister ur megjelent, mint minister, az ügyvédi kamarában. Mint preczedens példára hivatkozhatnám itten a régi ortodoksz függet­lenségi párt felfogására. A t. igazságügyminister ur demokrata és nem ugy járt el, mint a füg­getlenségi párt. Az ortodoksz függetlenségi párt annak idején azon álláspontra helyezkedett, hogy az országgyűlés megnyitására a Eurgba, magya­rul becsületesen nevezve: a királyi várpalotába, nem megy fel, mert azt várja, hogy a király jelenjék meg az országgyűlésen. Miután ez az eset nem fordult elő és a t. függetlenségi párt a koaliczió alkalmával hatalomra került, meg­tette a szívességet O felségének és az ország­gyűlés megnyitásakor felment 0 felségéhez. Laehne Hugó: Változtak a viszonyok! (De­rültség jobb felől.) B. Radvánszky Antal: A t. igazságügy­minister ur máskép kezdte el működését. 0 el­ment, mint igazságügyminister volt barátai közé és kijelentette nekik, hogy »én kartársaimtól, barátaimtól, nem hódolatot kérek, hanem sze­retetet és barátságot«. (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Mikor t. barátomnak, Jakabffy Elemérnek beszédét olvastam a gyorsírói jegyzetekben, hogy ő attól fél, hogy a t. igazságügyminister ur a diktátor szerepére fog vállalkozni a kabi­netben, majdnem beigazolva láttam ezt azáltal, hogy ő azt mondja, hogy ő nem kér hódolatot; nyilván az esetben, hogyha ezt nem kéri, akkor ez egyszerűen kijárt volna neki. (Tetszés és de­rültség jobb felöl.) Nem hiszem, hogy t. alelnök­társa, Papp József hódolattal kínálta volna meg, azonban örömmel konstatálom, hogyha ezt meg is tette volna, akkor ö ezt a hozzáméltó szerénységgel elhárította volna magától. (De­rültség jobb felöl.) A t. igazságügyminister urnak nagy érzéke van a humor iránt, amelylyel bennünket nem egyszer megnevettetett. Engedje most meg, hogy őreá fordítsam szavaimat. Ővele is foglalkozzunk olyan színezéssel, ahogy ő szokott velünk fog­lalkozni. Azért ragadtam ki ezt a mondatát, azért idéztem, mert valóban meglepett azok után, amiket róla hallottam, hogy hódolatot nem kivan. Ugy látszik, a Faustwalzer magyar szövegét sem akczeptálja, hogy: Hódolj be kellemének, mond­jad őt deli szépnek, (Derültség jobbfelöl.) ő ezt nem kívánja, szerényen elhárítja magától. (De­rültség és tetszés jobbfelöl.) Ezek a személyi momentumok azonban nem képezik a legkirívóbb ellentéteket a t. kormány tagjai között, annak összeállításában. Megszok­tuk, hogy amidőn kisebbségi pártokból alakul­nak kormányok, több árnyalatot, többféle fel­fogást kénytelenek maguk közé bevonni. Azon­ban mégsem hittük, hogy olyan fontos kérdés­ben, mint pl. a külügy, ne legyen meg a teljes szolidaritás, a teljes egyöntetűség egy kormány tagjai között. Egy hang (jobbfelöl) : Háborúban! B. Radvánszky Antal: A kormány bemutat­kozása napján mindjárt szemtanúi voltunk annak, hogy gróf Apponyi Albert vallás- és köz­oktatásügyi minister ur kijelentette, hogy a ki­egyezés kérdésében nem lehet szolidáris a kor­mányelnök politikájával. Ez csak részletkérdés ugyan, de mennyire fontos épen külpolitikai vonatkozásaiban! (Ugy van! Ugy van! jobb­felöl.) Ezt a különbséget azonban, mely a kor­mányelnök ur programmja és a vallás- és köz­oktatásügyi minister között van; még tetézve látjuk azzal, hogy gróf Batthyány Tivadar Fel­ség személye körüli t. minister ur kijelenti főrendiházi beszédében, hogy a kabinetben kül­ügyi politikai felfogása ellenére vállalt tárczát. De — hozzáteszi — komolyan átnézve a pro­grammot, lojális nyilatkozattal, megnyugvással 10*

Next

/
Thumbnails
Contents