Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-728

728. országos ülés 1917 június 23-án, szombaton. •47 Előadom azon okokat is, melyek bennünket vezettek akkor, mikor e javaslatot előterjesztettük. T. ház! Régi terv az, amelylyel már a múlt kormány is az 1913-iki költségvetés tárgyalásánál bizonyos mértékben szolidaritást vállalt, hogy többé IX. fizetési osztályba sorozott birósági alkalmazottak ne legyenek, az albirói állások szüntettessenek meg és az igy felszabaduló állások osztassanak meg a magasabb fizetési osztályok kategóriái között. E régi terv keresztülvitele bizonyosan csak azért maradt abba, mert hisz azóta a viszonyok ugy változtak, hogy nem lehetett rendes költségvetéseket előterjeszteni, melyek alarmján e tervek realizálhatók lettek volna. Javaslatunknak nincsen tehát más czélja, mint hogy azt, amit a birák valószínűleg már megkaptak volna, ha rendes viszonyok között lehetett volna az államháztartást folytatni, ne vonjuk meg tőlük most, amikor a háború következtében helyzetük még sokkal súlyosabb lett. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Különösen a biráknál kell ez elvet alkalmazni. Mert hiszen a birák a köztisztviselők sorában egészen specziális h^lyzHben vannak, amennyiben ők minden mellékfoglalkozástól teljesen el vannak tiltva, (Ugy van ! balfelől.) ugy hogy ők tisztán és kizárólag a fizetésükből kénytelenek megélni. Amennyiben javaslatunk elfogadtatnék, ennek hatása a birói karra az volna, (Halljuk ! Halljuk !) hogy a 310, IX. fizetési osztályba sorozott albirói állás eltöröltetnék és ez a 310 állás felosztatnék a magasabb fizetési kategóriákban olyképen, hogy az V. fizetési osztályba tartozó birák száma 10-zel, a VI. fizetési osztályba tartozók száma 260-ról 330-ra, tehát 70-nel, a VII. fizetési osztályba sorozott birák száma 950-ről 1050-re, tehát 100-zal és a VIII. fizetési osztályba tartozók száma 1203-ról 1343-ra, tehát 140-nel emelkednék. Ami ennek a javaslatnak pénzügyi kihatásait illeti, vagyok bátor tájékoztatásul megemliteni, hogy ez 800.000 korona kiadással járna. Ezek után tisztelettel vagyok bátor felolvasni annak a pótlásnak szövegét, amelyet tegnap bátorkodtunk a pénzügyi bizottságban előterjeszteni és amelyet a javaslat részletes tárgyalása során ismét elő fogunk terjeszteni. (Halljuk ! Halljuk!) Az indítvány következőképen szól (olvassa) : »Az 1917/18. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1368. számú törvényjavaslat uj, 13, §-aként a következő szakasz szúrandó be : 13. §. I. A kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. Ítélőtáblai bíráknak az 1907. évi I. t.-czikk 2. §-ában megállapított száma 18-ra, a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököknek az 1912. évi VII. t.-cz. 11. §-ában megállapított száma szintén 18-ra emelkedik. II. Az első folyamodásu kir. bíróságokhoz kinevezett törvényszéki tanácselnökök (1912. évi LIV. t.-cz. 81. §-a), törvényszéki birák, járásbirák, továbbá a telekkönyvi betétszerkesztő birák, valamint a kir. ügyészségekhez kinevezett ügyészek együttes létszáma az 1908. évi VI. t.-cz. 1. §-ától és az 1914/1915. évre szóló állami költségvetéstől eltérőleg az egyes fizetési osztályokban a következőképen állapi ttatik meg : a VI. fizetési osztályban: 330 királyi törvényszéki tanácselnök, királyi Ítélőtáblai birói czimmel és jelleggel felruházott királyi törvényszéki biró, királyi járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és királyi főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott királyi ügyész; a VII. fizetési osztályban: 1050 királyi törvényszéki biró, királyi járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és királyi ügyész; a VIII. fizetési osztályban: 1343 királyi törvényszéki biró, királyi járásbiró, telekkönyvi betétszerkesztő biró és királyi ügyes". Az eddig rendszeresítve volt királyi albirói és királyi alügyészi állások megüresedésükkel megszűnnek. Az egyes fizetési osztályokra a jelen törvénynyel megállapított létszám csak külön törvénynyel vagy a költségvetési törvénynyel változtatható meg. III. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy az I. és II. alatt felsorolt állásoknak betöltése iránt az 1914/15. évre szóló áUami költségvetés részletes előirányzatában az egyes fizetési osztályokra nézve megállapított személyi létszámoktól eltérőleg a létszámok fentebb megállapított keretében intézkedhessek. Az igazságügyminister továbbá felhatalmaztatik, hogy a birósági jegyzői állásokat az 1914/ 1915. évre szóló állami költségvetés részletes előirányzatától eltérőleg akként töltse be, hogy ez állásoknak fele a X., másik fele pedig a IX. fizetési osztályba jusson. A birósági jegyzőkre vonatkozó ezt a rendezést három költségvetési évre felosztott egyenlő részletben kell végrehajtani. A jelen szakaszban adott felhatalmazás alapján betöltött állások járandóságát az ülető czim személyi járandóságainak rovatán, esetleg túlkiadásként kell utalványozni s az állások rendszeresítését az 1917/18. évi zárszámadásban akkor is indokolni kell, ha a velük egybekötött járandóságok utalványozása az illető rovaton túlkiadást nem is idézett elő.« (Helyeslés a baloldalon.) Az indítványt indokolásával együtt Írásban is elkészítettem és a t. ház belátására bízom, hogy a kormány ezen javaslatát a ház tagjainak előzetes tájékoztatása czéljából kinyomatni és szétosztatni méltóztassék. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsjbaloldalon,) Elnök : T. ház ! Azt hiszem, kívánatos, hogy a javaslat, amelyet a pénzügyminister ur az imént felolvasott, bár csak a részletes tárgyalás során jut elintézésre, minél előbb a t. képviselő urak kezébe jusson. (Helyeslés a baloldalon és jobbfelöl.) Ennélfogva bátor vagyok tisztelettel javasolni, hogy a