Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-727
36 727. országos ülés 1917 június 22-én, pénteken. megérteni, hogy magas tudású egyéniségét a volt ministerelnök urnak mi vezethette ebben és hogyan történhetett meg, hogy nem birta felfogni azt, hogy a nép tömegeivel szemben a legnagyobb igazságtalanságot és sértést követte el akkor, amikor ezt a választójogot igy megcsinálta. (Ugy van! balfelöl.) T. képviselőház! A jelenlegi kormány, az uj ministerelnök ur, előre beígérte ennek az igazságtalanságnak, ennek a sérelemnek a megszüntetését, előre kijelentette, hogy egyformán csinálja meg a választójogot mindenkire nézve a 24 évi életkorra, kivéve a hősöket, akiknek még többet ad. A t. ministerelnök nr e kijelentését a legnagyobb elismeréssel honorálom és támogatni fogom e törekvésben. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház! Hogy a korhatár egyenlően lesz megállapítva, hogy a titkosság ki lesz terjesztve, hogy a választási vesztegetéseknek lehetőségét megszüntetik, ezt a legnagyobb mértékben üdvözlöm. Az általános, egyenlő, titkos választójogot akárki akárhogy köreteli, nézetem szerint annak kell hogy valami bizonyos határa legyen. Nem adhatunk választójogot a gyermekeknek, nem adhatunk választójogot talán a kóbor czigányoknak, nem. adhatunk választójogot azoknak, akik veszedelmesek a társadalomra, az országra és a magyar nemzetre, ebből kifolyólag tehát valamely határt meg kell huzniok még azoknak is, akik leginkább hangoztatják az általános, egyenlő, titkos választójogot. A ministerelnök ur egyelőre nem jelezte a határvonalat, amelyet az uj választójognál meghúzni szándékozik, reméljük azonban, hogy a határvonalat ugy fogja meghúzni, hogy abban senki magára nézve igazságtalanságot, jogtalanságot nem talál és a magyar nemzet jövőjét is biztosítani fogja. Egyre azonban bátor vagyok már előre figyelmeztetni az uj kormányt. A volt ministerelnök ur a legutóbbi időben elkövette azt a hibát is, hogy a mikor az idők jele királyi szó alakjában jelent meg előtte, felhiva a választójog alkotására, akkor nagy aggódásában az ipari munkásságnak a 30 éves korhatárát hajlandó lett volna leszállítani, de nem volt hajlandó a földmivelő tömegekét leszállitaid. (Igaz! a baloldalon.) Mint sok ténye a volt ministerelnök urnak, ez is érthetetlen előttünk. Azért, hogy a munkásság Budapesten és a városokban tömegben van és tud tüntetni és akaratának nagytömegű felvonulásaival szemmelláthatólag, sőt kézzelfoghatólag is kifejezést adni, azért megadja annak, amit követel; a másiknak azonban, akinek ugyanolyan joga van, (Igaz! Ugy van! Taps balfelül.) de ennek nem bir hasonlóan kifejezést adni, annak nem adja meg. Ez nem egyezik meg az igazsággal és én arra kérem a t. ministerelnök urat, hogy amikor az általam is helyesnek itólt választójogi keretek kibővítésére és megállapítására kerül a sor, hogy ki kapja meg a 24 éves korra szóló választójogot, akkor esetleg ne essék abba a hibába, amelybe a volt ministerelnök, hogy a városi munkásságot fölébe helyezze a vidéki földmivelő népnek. En nem kívánok a földmivelő népnek többet, mint a városi munkásságnak, (Helyeslés balfelöl.) de az egyenlőséget követelem, (Helyeslés balfelöl,) amint már előbb is mondtam és a ministerelnök urat is kérni akarom, hogy e tekintetben egyformán járjon el és akkor javaslatát, ha az különben is megfelelő lesz, mi, az országgyűlési kisgazdapárt is, támogatni fogjuk. T. képviselőház! A választójogi javaslattal egyforma fontosságúnak és ugyanoly sürgősnek tartom Magyarország birtokpolitikai rendezését. (Helyeslés bal felöl.) A ministerelnök ur demokratikus birtokpolitikát igért. Helyes. Már maga az a jelszó, hogy demokratikus birtokpolitikáról van szó, feltételezi, hogy annak olyannak kell lennie, mely kielégíti a földmivelő nép szükségleteit, előmozdítja a többtermelést és a magyar nép fejlődését, szaporodását, erősítését biztosítja. (Helyeslés balfelöl.) Én legalább igy képzelem el az egészséges birtokpolitikát. De megvallom, nem tartom elég erősnek azt a hangot, mely kicsendült a ministerelnök ur kijelentéséből a birtokpolitikát illetőleg. En azt szerettem volna, ha a ministerelnök ur a birtokpolitikánál ugyanolyan erősen és határozottan hangoztatja ennek mielőbbi megalkotását, mint ahogy szives volt hangoztatni ezt a választói jog megalkotásánál. Tudom, hogy egyszerre mindent megcsinálni nem lehet, mindenhez idő ós előkészítés kell, de arra kérem a t. ministerelnök urat, hogy a birtokpolitikát tartsa ugyanolyan sürgősen és elengedhetetlenül megvalósitandónak Magyarországon, mint a választójogot, mert a háború után erre égetően sürgős szükség lesz, és enélkül nincs demokratikus fejlődés. Nem akarok kiterjeszkedni a jelen alkalommal programmunknak apróbb részletezésére, lesz erre idő a képviselőházban annak idején. Sokféle kívánni valónk van, nekünk is van önálló programmunk, melynek keresztülvitelén dolgozunk. Teljesen szabad kezünk nekünk kisgazdáknak a képviselőházban megvolt, mióta itt vagyunk és megvan ma is. Mi bárkinek, aki jót hoz, amit mi annak ítélünk a nemzet egyetemére és azzal együtt a kisgazda-társadalomra nézve is, bárkinek is megszavazzuk, de akárki legyen is a kormányon és akárki legyen a ministerelnök, ha olyan javaslattal jön, melyet mi nem Ítélünk helyesnek a népre, a nemzetre és a kisgazdákra, megszavazni semmi esetre sem fogjuk senkinek sem. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Egyetlen egy intézkedésre, amelyet az uj kormány már megkezdett, kívánok még röviden kiterjeszkedni. Ez a rekvirálás mikénti végrehajtásának a kérdése.
