Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-738

738. országos ülés 1917 Julius 12-én, csütörtökön. 297 De ez — mondom — történelmi módszerrel bizonyítandó vagy czáfolandó kérdés, amelyet nem letet elintézni ilyen felszólalás keretén belül. Én a keresztény erkölcstan argumentumát hozom ide ezekkel az urakkal szemben, hogy igenis az általános választói jog a keresztény erkölcsnek nélkülözhetetlen követelménye. A keresztény erkölcstan aquinoi szent Tamás alapján azt tanítja, hogy az erkölcsnek normája az emberi természet a maga lényegében, tökélyében és teljességében véve. A hivatalos sablonos kifejezés : Norma moralitatis est humana natura in sua essentia, in sua perfectione, in plenitudine sumpta vagyis az erkölcs, mi a jó, mi a rossz, az adja meg a mértékét, a normáját annak, amit az emberi természet az ő teljességében és tökéletességében annak vall és tud ; azért az erkölcsi normának minden helyen, minden időben, minden körülmények között és minden szeméiyre nézve minden alkalommal jelén kell lennie és ez a norma más nem lehet, mint az embernek általános természete. A norma moralitatis az emberi természet a maga lényegében, tökélyében és teljességében véve. Ha most tudni akarom, hogy mi az jó és mi az rossz, kutatnom kell az istent az emberi természet kinyilatkoztatásában, amint Mózes a sinai hegyen meghallotta az Úristen szavát, azután jelentette; igy szólt az Ur: dixit Dominus. Azonkívül mindenkinek, akinek hivatása nem természetfeletti alapon, tehát nem isteni kinyilatkoztatás alapján, hanem az emberi értelem megismerése alapján, természeti alapon vezetni és irányítani az emberiséget, amint ez az államnak és a politikának hivatása, annak milyen normákat kell keresnie ? Annak az emberi természetet az ő lényegében, teljességében és tökéletességében kell kutatnia. Ha tehát igazat és jogot akarsz, meg kell adnod a módot arra, hogy az emberi természet szabadon megnyilvánulhasson. Az emberi természetet nem reprezentálhatja sem száz, sem ezer, sem százezer, sem millió ember. Az emberiség száma körülbelül másfél milliárd. Az objektív igazságot legjobban ugy tudnók megtalálni, ha az egész emberiség természetét egy általános, titkos, az egész világon megejtendő szavazással megösmernők, akkor tudnók a norma moralitatist, az erkölcsi normát; tudnók, mi a jó, mi a rossz természetes alapon. Ez az emberiség egyetemességének, az általános humanizmusnak az álláspontja és az emberiség egységének követelménye, ugy hogyha mi természetes alapon meg akarjuk tudni, mi a jó, mi az igaz, ha mi emberek vagyunk és embert látunk az emberben és nem akarjuk saját önző czéljaink szerint vezetni az emberiséget, hol osztály, hol hegemónikus, hol vallási, hol nemzeti, hol uralkodási és uralmi tendencziák és velleitások szerint, hanem van bennünk egy tárgyilagos meggyőződés, hogy én alávetem magamat a priori önzetlenül mindannak, amit az egész emberiség az ő titkos általános szavaKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVI. KÖTET. . zatával jónak tart, lehajtom fejemet, egyéni meggyőződésemet alávetem: ez kell hogy legyen az a tárgyilagos czél, amelyhez elvezet bennünket az általános választójog megteremtése. De nern ám ugy, hogy hol intelligenczia, hol középosztály, hol alsóosztály, hol felsőosztály, hol előosztály, hol uralkodó nemzet, hol jobbágynemzet, hol ez a felekezet, hol a városok munkássága, hol a falusi földműves tarthasson rá számot. Az a betegsége a társadalomnak, hogy az emberek nem tudnak emberek lenni, hanem az egyik vagy csak magyar, vagy csak református, vagy csak katholikus, vagy csak német, vagy csak földmives, vagy csak iparos, csak ember nem. Az általános humanisztikus, emberi álláspontra kell helyezkedni és alá kell vetni magát önzetlenül és a prioristikusan annak, amit az egész emberiség igaznak, jónak, helyesnek talál. Akkor azután egy állam sem helyezkedhetik ellentétbe az egész emberiséggel, pedig jaj annak az államnak, amely konfliktusba kerül az emberiséggel, jaj annak a nemzetnek, amely ellenáll és konfliktusba elegyedik az általános emberi jogokkal. Tehát a keresztény erkölcs követelménye, hogy mi a természetes igazságok terén a természetes erkölcsöt, a természetes jogszabályokat kutatni akarjuk, ne tolakodjék fel senki fia, hogy ő hallotta a természet megnyilatkozását, mert a másik majd azt mondja: nekem nem kötelességem elhinni, vagyok olyan ember, mint te, mi különbség közöttünk, ha van iskolád, van nekem is iskolám. De alávetem magamat az egész emberiség öntudatának^ az egész emberiség összmeggyőződésének és meghatározásának az igazság, a jog és az erkölcs terén, védem a természeti jogot, a természeti igazságot és a természeti erkölcsöt. Ha ez a meggyőződés, ez az igazi irányzat volna bennünk, ha emberek volnánk oly önzetlenül, hogy nem a mi lokális parcziális érdekeinket tartanok szem előtt, akkor vége volna a kizsákmányolásnak, legyen annak bármi neve, mert kitalálnak bármiféle jelszót, még a szoczializmussal, még a demokratizmussal is visszaélnek. Hiszen tudjuk, császárok mondták már, hogy én vagyok az első szoczialista az államban, ez csak játék a szavakkal és düpirozása a másiknak, de aki a tartalmat és az értelmet nézi, azt ez nem vezeti félre. Épen azért, ezen felülemelkedve, emberi, humánus természetünket kell kinyilvánitanunk, ha nem akarunk konfliktusba keveredni az egész világgal, ha nem akarunk egy sötét pont lenni nemcsak Európában, hanem Afrikánál is sötétebb pont, mert ott is lesz nemsokára általános választói jog. Mert csakis a szabadság, a jog fényénél fejlődhetnek ki a tehetségek. Aki jobban szereti nemzetét, mint önmagát, az nem fél attól, hogy ha ő meghal, kialszik a láng. Senki sem nélkülözhetetlen. Nagy emberek meghaltak, ám nemzetük 38