Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-737
737. országos ülés 1917 Julius 11-én, szerdán. 283 a védelem szabadsága mellett vele szemben a jogos megtorlás érvényesült, (Helyeslés.) akkor tulajdonképen még nagyobb mértékben tudom előidézni a társadalomban a megvetést a bűnösökkel szemben. így soha semmi kétséget, egy kulcslyuknyi rést sem hagyok fenn az iránt, hogy azaz ember, akire lesújtott az igazságszolgáltatás megérdemelt teljes ereje, tényleg bűnös, megérdemli a büntetést és az ennek nyomán jogosan kijáró társadalmi megvetést. (Helyeslés.) En tehát a magam részéről nem intenezionáltam soha az anyagi törvények szigorának enyhítését. De viszont, midőn megjelent előttem az összes magyarországi kamarák küldöttsége, dr. Papp Józsefnek, a budapesti ügyvédi kamara helyettes elnökének vezetése alatt — akit mint kiváló jogtudóst és komoly férfiút, aki politikai szenvedélyektől távol áll, ismerünk és aki nem tartozik politikailag ahhoz az irányhoz, amelyhez mi tartozunk — és a magyar ügyvédi kar szónoka, dr. Papp József előadta azt a kívánságot : hogy a védelem szabadsága és az egyéni szabadság a gyorsított eljárásban érvényre jusson, felhasználtam az alkalmat, hogy a vidéki kamarák küldöttei is jelen vannak és e tárgyban másnapra hevenyészve ankétet tartottam, amelyre természetesen magas bírói funkczionáriusokat is meghívtam. Ez az ankét, amelyet egyáltalában nem kívánok végleges fórumnak tekinteni — mert nincs készen ,a rendelet és rögtön kijelentem, hogyha a rendelet tervezete meglesz, egy ujabb ankét elbírálása alá kívánom bocsátani, (Helyeslés.) ahová nemcsak magas birói funkczionáriusokat kívánok újból meghívni, hanem pärtkülönbség nélkül meg kívánom hívni Magyarország jogi életének kiválóságait, (Helyeslés.) ez az ankét tárgyalta a felhangzott és ismeretes sérelmeket. Ezek abban foglalhatók össze, hogy felpanaszolják, hogy a védelem nem szabad, felpanaszolják, •— a bírák különösen — hogy a bíróságokkal szemben bizalmatlanság nyilvánul meg az által, hogy az ügyészségeknek túltengő szerep jut, hogy a bíróságok határozatai ellen az ügyészségnek közbevetett felfolyamodása felfüggesztő hatálylyal van, pl. a szabadlábra helyezés kérdésében is olyforrnán, hogy a törvényszékek által felmentett vádlott fogva marad a királyi ügyész felebbezése után is. Felpanaszolták ezeket a sérelmeket és különösen kifogást tettek az ellen, hogy a garancziális gyorsított eljárásban amelybe a kir. Curia van második fórumként beállítva, a védelem nem érvényesítheti szabadon a semmiségi okokat, mert bizonyos semmiségi okok tekintetében ki van mondva, hogy ezeket a kir. öuria figyelembe veheti hivatalból, ele a védő ezeket nem hozhatja fel. Ilyen semmiségi ok pl. mikor a védő arra kivan hivatkozni, hogy a ténymegállapítás iratellenes, vagy hogy a ténybeli következtetések helytelenek. A most érvényben lévő gyorsított eljárás azt mondja: a Curia mindezeket figyelembe veheti, de a védő, aki jelen van, a tárgyalásnál ezt nem érvényesítheti s mindezekről szót sem szólhat. Ezek voltak a főbb sérelmek. Minthogy én, t. ház, a gyorsított eljárás lényegét abban találom, hogy a fórumok megrövidíttetnek, — tehát a rendes gyorsított eljárásnak egyik fóruma a királyi törvényszék, másik fóruma a királyi tábla, a garancziális gyorsított eljárásban pedig egyik a királyi törvényszék ötös tanácsban, másik a királyi Curia; s minthogy másfelől a gyorsítást abban találom, hogy közvetlen az idézés, vagyis kifogások a vádinditvány ellen nem tehetők: ezeket a panaszokat, amelyek tisztán és kizárólag arra vonatkoznak, hogy a gyorsított eljárásnak a védelem szabadságával s az anyagi igazság kiderítésével ellentétes részei revízió alá vétessenek, a magam részéről helyeseknek ismertem fel, olyanoknak, amelyeket méltányolni kell. (Helyeslés balfelöl.) Viszont, t. ház, ámbár az ankéten jelenlévők mindannyian, a magas birói funkezionáriusok is mind kivétel nélkül, az egész gyorsított eljárásnak eltörlését kívánták egyhangúlag, én a magam részéről az egész gyorsított eljárásnak eltörlésére még nem tartom elérkezettnek az időt, (Elénk helyeslés.) hanem egyelőre egy átmenetet kívánok létesíteni: megadni a közszabadságnak és a védelemszabadságnak azt, ami elengedhetetlen a közszabadság szempontjából, viszont azonban (Helyeslés.) tekintettel arra, hogy a gyorsított eljárás nemcsak a szállítási deliktumokra vonatkozik, amelyekről t. képviselőtársam szólt, hanem sok más igen fontos államellenes deliktumra is, nem tartanám helyesnek, hogy tovább menjek és a gyorsított eljárás teljes eltörlését már most statuáljam. (Helyeslés.) Remélem, hogy a normális viszonyok felé közeledve mindinkább lehet továbbmenőleg is enyhíteni ezeken a szabályokon s a gyorsított eljárás teljes eltörlését is meg lehet csinálni. Meg kell nyugodnom abban, t. ház, hogy az ügyészség maga is lehessen nyomozó hatóság a gyorsított ügyekben, tekintettel arra, hogy az ország közigazgatási hatóságai sokfelé most túl vannak terhelve s a nyomozást, pláne hadterületen, helyesen nem vezethetik, de viszont szükségesnek tartom* hogy a, királyi ügyészségek eljárása birói kontroll alá kerüljön, (Helyeslés.) hogy a bíróságokkal szemben a teljes bizodalom álláspontjára helyezkedjünk (Helyeslés bal felöl.) s az ügyészséget soha és semmi körülmények között a bíróságok fölé ne emeljük. (Élénh helyeslés és taps balfelöl.) Szükségesnek tartom továbbá, habár még a részletekkel nem vagyok tisztában s végleges véleményt nem mondhatok e tekintetben, hogy ott, ahol a garancziális gyorsított eljárásról s a királyi Curia előtt érvényesített semmiségi 36*
