Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-737

282 737, országos ülés 1917 Julius ll-én, szerdán. meggyőződése és jogi lelkiismerete diktál, de oszlasson el minden homályt olyan törekvésekkel és olyan hangulatokkal szemben, amelyektől bizonyára távol áll, de amelyek most talán meg akarják ragadni az alkalmat, hogy három évi elnyomatás után, a felszabadulásnak a korszakában, amint ezt olvassuk, a maguk kis felszabadulását szintén megcsinálják. Amire három esztendő előtt mi mindnyájan egyetértve azt mondottuk, hogy minden becsületes ember közösségén kivül helyező valami, amire nézve akkor a mélyen t. ministerelnök ur oly messze ment, hogy azt kívánta, hogy aki ilyen bűnökben bűnösnek találtatik, az nevét se változtathassa meg, nehogy ily módon megszabaduljon az örökös szégyentől, az abban bűnösök nehogy azt higyjék, hogy most az ő számukra szintén elérkezett az az idő, amidőn ők is méltányossággal, megértéssel és szeretettel fognak találkozni. Én a politikai harczokban az elvek ellentétét a legélesebben viszem mindig keresztül, de nem birom elképzelni, hogy ebben a kérdésben eltérő nézet legyen itt ebben a teremben és nem birom elképzelni, hogy az a munka, amelyet a volt többség, a volt többség igazságügyministere az ő egész becsületes jogászi érzékével, az ő egész becsületes nemzeti érzésével, az ő egész becsületes igazságérzetével megalkotott, az most egyesek kívánsága szerint, akik annyira értelmezik a rendszerváltozást, hogy az egészet fel akarják fordítani, ezeknek kedvéért megváltoztassák, alkalmat adva olyan hangulatoknak, amelyek nem egy pártnak, nem egy rendszernek, hanem az egész ország érdekének a legnagyobb ártalmára vannak. (Ugy van! Ugy van! jobbfelol.) Kérek a minister úrtól erre nézve választ. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök: Az igazságügyminister ur kíván szólni. Vázsonyi Vilmos igazságügyminister: T. ház! Hálás vagyok igen t. képviselőtársamnak, hogy alkalmat ad nekem arra, hogy bizonyos szállongó hírekkel és félreértésekkel szemben a ház előtt álláspontomat tisztázzam. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urnak és t. barátomnak első kérdése az, vájjon hajlandó vagyok-e a házat azon főbb irányelvekről tájékoztatni, amelyeket a hadviselés érdeke ellen elkövetett bűncselekmények, különösen a hadiszállítás körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915. évi XIX. t.-czikk revíziójánál érvényesíteni szándékozom. Erre nézve rövid feleletem az, hogy egyáltalában nem szándékozom ezen törvényczikk revízióját kezdeményezni. (Helyeslés.) A másik kérdése az, hogy vájjon a gyorsított eljárás tervezett revíziójánál milyen elveket kívánok érvényesíteni. Ennél a pontnál első sorban bátor vagyok igen tisztelt barátomat azon tévedésére figyelmeztetni, hogy a gyorsított eljárás nem az 1915-ik évi XIX. t.-czikkel együtt született. A gyorsított eljárás az 1915-ik évi XIX. t.-czikket megelőzte és egyéletü magával a háborúval. Sőt ez a hadivisszaélések megtorlására vonatkozó gyorsitott eljárás, amelyet különben garancziális gyorsitott eljárásnak is szoktak nevezni, — mert az első fokon ötös tanácsot statuált, a második fokon pedig a királyi Curiát állította be fórumnak és semmiségi panaszt engedett meg, — tulajdonképen csak egy töredéke a gyorsitott eljárásnak. Ez az általános gyorsitott eljárás az állam ellen elkövetett deliktumoknak egész sorára vonatkozik; nem kívánom a teljes felsorolással a t. házat untatni; ezek között van a felségsértés, a királyi ház tagjainak bántalmazása, a király megsértése, hűtlenség, lázadás, hatóságok, országgyűlési tagok elleni erőszak, alkotmány, törvény, vagy hatóságok ellen való izgatás, a királyság intézményének megtámadása és még egy egész sorozata a szakaszoknak, amelyeknek felsorolása, azt hiszem, felesleges. Meg kell jegyeznem, hogy tulajdonképen ezek a deliktumok azok, amelyekórt a gyorsitott eljárás nyomban a háború kezdetén bizonyos törvényszékek területére vonatkozólag életbelépett ós azután fokozatosan több törvényszék területére lett kiterjesztve. A gyorsitott eljárásban előforduló eseteknek összehasonlíthatatlanul nagyobb száma tulajdonképen ezekre az államellenes deliktumokra esik. A gyorsitott eljárás tehát nincs szoros kapcsolatban a hadi szállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló törvényczikkel, amint az t. képviselőtársam vélte, mert már azelőtt megvolt; a gyorsitott eljárás revíziója tehát nemcsak ebből a szempontból, hanem általában politikai szempontból, az állam érdekének szempontjából, a honvédelem szempontjából és ezzel kapcsolatban a közszabadság és a védelem szabadságának szempontjából kell, hogy elbírálás alá essék. Az anyagi jog szigorát, amint már voltam bátor említeni, semmiképen sem kívánom enyhíteni, mert semmi kifogásom az ellen nem lehet és nem volt akkor sem, mikor nem ebből a székből beszéltem, hogy a hadi szállítók részéről elkövetett visszaélések az anyagi jog terén minél szigorúbban toroltassanak meg. Az anyagi rendelkezések között és a büntető eljárás rendelkezései között azonban nem tudom azt a szoros kapcsolatot megtalálni, amelyet t. képviselőtársam. (Helyeslés.) Mert a bűnvádi eljárás mikéntje nem jelenti az anyagi törvény szigorának enyhítését. (Helyeslés.) Ha én annak, akit szigorúan elitélni kívánok, az esetre, ha bűnben találtatott, biztosítom azt a jogát, hogy kibeszélhesse magát, hogy védekezhessék, hogy a maga védelmére felhozhasson mindent és ha nem keltem benne azt a képzetet, hogy én őt elnyomni kívánom, hanem, ha kénytelen elismerni a legnagyobb bűnös is, hogy